Inkontinencia

Normális esetben a vizelet megtartását és ürítését akaratlagosan tudjuk befolyásolni. Az akaratlan vizeletvesztést vizelet-inkontinenciának nevezzük. Enyhe esetben néhány csepp vizelet távozik, a súlyos fokú vizeletvesztés azomban jelentősen rontja az életminőséget: bőrirritáció, húgyúti fertőzés alakulhat ki, zavarhatja a munkavégzést, a magánéletet, az alvást, a társas érintkezést, a szabadidős tevékenységeket.
Leggyakrabban hüvelyi szülést követően, illetve változókorban alakul ki, ám nem tekinthető a szülés vagy az öregedés természetes velejárójának. Az időben kezdett kezelés segít a panaszok megszüntetésében, súlyosabbá válásuk megelőzésében!
A tünetek eredetének tisztázásában szerepe van a nőgyógyászati vizsgálaton túl laboratóriumi és műszeres vizsgálatoknak is: urodinámiával lehetséges a vizeletáramlás és a hólyagizomzat állapotának vizsgálata, a maradékvizelet és a húgycsőnyomás mérése. Hólyagtükrözéssel a belső húgycsőnyílás állapotáról,a a húgyhólyag eltéréseiről kaphatunk felvilágosítást. Amennyiben kizárható a hólyagmőködés urológiai, illetve neurológiai zavara, jó eredményt adhat a nőgyógyászati kezelés. A terápia függ az inkontinencia típusától, súlyosságától.

A vizelet-inkontinencia formái
Stressz-vizeletinkontinencia: a leggyakoribb vizelettartási zavar nőknél. A hasűri nyomás hirtelen megnövekedése (tüsszentés, köhögés, emelés, nevetés, stb.) átadódik a húgyhólyagra. Ha a hólyag zárómechanizmusa nem működik megfelelően, elcseppen a vizelet. Vizelési inger nem előzi meg. Oka lehet a medencefenék gyengülése (hólyagsérv, méhsüllyedés, végbélsérv), a húgycsőzáróizom gyengesége, sérülése (szülés, műtét, baleset), bizonyos vérnyomáscsökkentők (alfa-blokkolók).
Késztetéses/sürgősségi/urge inkontinencia: jellemző a gyakori, sürgető vizelési inger, maradékvizelet érzése, az éjszakai vizeletürítés szükségessége. Oka lehet: hólyaggyulladás, hólyagkő, hólyagdaganat, hólyagsérv, végbélsérv, gyógyszerek (pl. béta-blokkolók).
Kevert inkontinencia: az előző két forma tünetei vegyesen jelentkeznek. Elsődlegesen a súlyosabb panasz kezelendő. 
Folyamatos inkontinencia: inger nélküli, folyamatos vizeletvesztés Idegrendszeri károsodás okozhatja.
Hiperaktív hólyag szindróma (urge szindróma): gyakori és/vagy sürgető vizelési inger, amely nem feltétlenül jár akaratlan vizeletvesztéssel. 

Az inkontinencia kivizsgálása
Kórelőzmény: a panaszok jellege, súlyossága (elhasznált betétek száma), folyamatos vagy időnkénti volta, a fennállás időtartama, a vizelés gyakorisága, fájdalmas volta, maradékvizelet érzése, véres vizelet társulása, visszatérő húgyúti fertőzések jelenléte, korábbi műtét, sugárkezelés.
Nőgyógyászati vizsgálat: a hüvelybemenet megtekintése, a hüvely és a méh tapintása, hólyagsérv/méhsüllyedés/végbélsérv esetén a súlyossági fok megállapítása. 
Bonney-teszt: pozitív, ha a köhögéssel kiváltható akaratlan vizeletvesztés hüvelyi vizsgálat során a hólyagnyak ujjal történő megemelésével megszüntethető. A stresszinkontinenciát bizonyítja.
Q-tip teszt: ha a húgycsőbe helyezett vattatampon erőlködéskor a vízszintestől 30-60  fokkal felfelé mozdul el, hipermotilis húgycsőről beszélünk. Stresszinkontinenciára utal.
Ultrahang: maradékvizelet mérése, perinealis (gát) UH: préseléskor kóros esetben a hólyagalap min. 3 cm-t süllyed. 
Vizeletvizsgálat: célja a húgyúti fertőzés kizárása. Szükség esetén mikrobiológiai vizsgálat (tenyésztés).
Urológiai vizsgálat: urge esetén hólyagkő, daganat, gyulladás, anatómiai eltérések kizárására. Hólyagtükrözés=cisztoszkópia.
Vizelési napló vezetése: a napi bevitt és ürített folyadék mennyisége, a vizeletürítések száma és időpontja nappal és éjjel, szükséges betétmennyiség, kísérő tünetek, körülmények (testmozgás, gyógyszerszedés, stb.) rögzítése.
Urodinámia: nem műtétes kezelés eredménytelensége esetén, illetve műtét előtt.
Ideggyógyászat: az izmok beidegzésének vizsgálata.

Kezelés
Bármely típusú inkontinencia esetén jótékony:
A napi folyadékbevitel csökkentése (max. 2 liter),
Emelés kerülése,
Dohányzás abbahagyása,
Szükség esetén nedvszívó betét használata,
Testsúlycsökkentés diétával, rendszeres testmozgással. 

Stressz-vizeletinkontinencia kezelése
Nem műtétes kezelés
Medencefenéki izomtréning: enyhe és középsúlyos esetekben az elsődleges kezelés a gátizomtorna, melynek célja a húgycső körüli izmok, a medencefenék erősítése. Hatásosságának alapfeltétele, hogy a páciens visszajelzést kapjon a gyakorlatok megfelelő kivitelezéséről hüvelyi vizsgálattal történő ellenőrzés vagy biofeedback révén, ugyanis szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a szóbeli és írásos instrukciók nem elegendőek, és a helytelen gyakorlás káros: a préselés a süllyedéses panaszok és az inkontinencia rosszabbodásával jár. Tanulmányok szerint a páciensek kevesebb, mint 40 %-a képes a gátizomzatot megfelelően összehúzni. A többiek nem tudják mozgatni vagy préselnek. A gyakorlatok rendszeres és helyes végzésével stresszinkontinencia esetén 70%-os sikerarány érhető el: a vizelet egyáltalán nem, vagy a korábbinál jóval ritkábban cseppen el.
Hüvelyi súlytréning: a hüvelysúlyok kis méretű, különböző tömegű, tamponhoz hasonló, kúp vagy gömb alakú, műanyag eszközök. A hüvelybe helyezve segítenek a medencefenéki izmok megtalálásában és erősítésében, mivel a kicsúszás érzete az izmokat összehúzódásra készteti. A hüvelysúlysorozat egy növekvő tömegű kúpokból álló szett. Másik típusa egy kúp, amelybe különböző tömegű nehezékek helyezhetőek. A stressz-inkontinencia kezelésében is használatosak, alkalmazásukkal növelhető a medencefenéki izmok tónusa. A hüvelysúlyok használatának eredményessége megegyezik a gátizomtorna eredményességével, tehát rendszeres és helyes használat esetén a páciensek kétharmada számol be panaszainak megszűnéséről vagy jelentős javulásáról. A megfelelő súly síkosító zselé vagy krém segítségével történő hüvelybe helyezése után annyira kell összehúzni a medencefenéki izmokat, hogy a ne csússzon ki. Azzal a súllyal kell kezdeni, amit legalább egy percig bent tud tartani a páciens. Ezt a gyakorlatot naponta kétszer kell elvégezni. Fokozatosan kell növelni az időtartamot addig, amíg az első hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani. Ezt követően át lehet térni egy nehezebb súlyra. A cél, hogy a legnehezebb hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani, és a feladatot naponta kétszer el tudjuk végezni. Nem javasolt várandósság és gyermekágyas időszak alatt, hüvelygyulladás esetén, menstruáció idején, házaséletet követő két órában, vetélést, kismedencét érintő műtétet követő 3 hónapban. Könnyen, elérhető áron beszerezhetőek akár a szakembertől, akár interneten. A páciensek egy részének kényelmesebb lehet a gátizomtorna végzése, mint a hüvelysúlyok használata. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a hüvelysúlyok használatával összefüggésben hüvelyi vérzést, erősebb hüvelyfolyást, gyulladást tapasztal a páciens, ilyen esetekben a szakvizsgálatig fel kell függeszteni a használatot.
Lézeres kezelés: bővebben itt.
Pesszárium: szilikonból készült, több méretben és formában kapható hüvelyi  eszköz. A méhsüllyedés okozta panaszok és a stresszinkontinencia kezelésére használatos. A hüvelyi műtét útján beültetett szalagokhoz hasonlóan húgycső alátámasztásával javítja a vizelettartást. Nőgyógyászati vizsgálatot követően az orvos választja ki a páciens számára megfelelőt, és megtanítja használatát. Alkalmazható tervezett műtét előtt, kombinálható gátizomtornával, bizonyos esetekben önmagában meg is oldja a problémát. Ha az elváltozás súlyossági foka műtétet indokolna, de a páciens attól elzárkózik, illetve egészségi állapota, kísérőbetegségei nem teszik lehetővé az operációt, jó alternatívát jelenthet.
Elektrostimuláció: a szeméremtesti ideg sérülését tartják a stresszinkontinencia egyik okának. Kialakulhat hüvelyi szülés során, a gátizomzat túltágulása révén. Ingerlése a hüvelybe vagy a végbélbe helyezett elektródával javítja vizelettartást. Hatásos kiegészítő kezelés. Az elektrostimulációs kezelés a medencefenéki izomtréninghez és a hüvelysúly-terápiához hasonlóan egyrészt a gátizmok összehúzásával azok erősítésére szolgál, másrészt a használt frekvenciától függően gátolja a húgyhólyag izomzatának reflexes összehúzódását. Segítségével javul vagy akár meg is szűnik a stressz-, a sürgősségi és a kevert vizelet-inkontinencia, megerősödik a medencefenék, csökkenhet a kismedencei szervek (méh, hüvely) süllyedésének súlyossági foka, javulhat a szexuális élet. Különösen előnyös rendkívül meggyengült gátizmok esetén, amikor az erősítő gyakorlatok elsajátítása kezdetben nagyon nehéz lenne. Ilyenkor célszerű elektrostimulációval kezdeni, és utána áttérni a gyakorlatokra. Kórházban a stimulációt szakember végzi. Otthon egy hosszúkás műanyag eszközt kell a hüvelybe helyezni, ez elektromos impulzusokat ad a hüvely körüli izmokba összehúzódásra készteti azokat, ezáltal javítva a medencefenék tónusát. Első hazsnálat előtt forduljon szakemberhez! Az impulzusok erőssége szabályozható, a megfelelő fokozat az, ami nem jár fájdalommal, de érezhetően erős összehúzódásokat generál. Ha a kezelések során már ráérzett arra, hogy az eszköz milyen módon húzza össze az izmokat, megpróbálhatja az összehúzódásokkal szinkronban összeszorítani a gátizmokat. Jó esetben az elekrostimulátornál nagyobb fokban is rá tud szorítani a hüvelyi fejre. Általában 8 hétig naponta kétszer egyre hosszabb ideig (5-20 perc) végzett stimuláció után javasolt kontrollvizsgálat a javulás mértékének megállapítása céljából. Nagyon ritkán jeletkezik mellékhatás (hüvelyi irritáció, fájdalom, vérzés), ekkor függessze fel a gép használatát, és keresse fel kezelőorvosát. Menstruáció alatt alkalmazható, de ne használja várandósság, korábbi kismedencei daganat, hüvelygyulladás, cukorbetegség, vérzékenység, térd-, csípőprotézis, fémtartalmú méhen belüli fogamzásgátló eszköz viselése esetén!
Gyógyszeres kezelés: ösztrogén szájon vagy hüvelyen át: a változókori hormonhiány miatti hüvelynyálkahártya-sorvadás és a hólyagizomzat túlműködésének megelőzésére. A duloxetin fokozza a húgycső zárónyomását, de a mellékhatásként gyakran jelentkező hányinger behatárolja alkalmazhatóságát.
Lézeres kezelés: bővebben itt.
Magnetoterápia: hasznosságának nincs megfelelő bizonyítéka.
Jóga: testet-lelket érintő összetett jótékony hatásai előnyösek mind méhsüllyedés, mind inkontinencia esetén.
Műtétes kezelés: hüvelyi szalagműtét (TVT, TOT), hasi műtét (hólyagnyak-, húgycső, hüvely-felfüggesztés, hálóbeültetés). A húgycső alá hüvelyi úton többféle, szintetikus anyagból készült szalag (transvaginal, transobturator tape) ültethető be. A beavatkozás célja a húgycső alátámasztása, hogy hasűri nyomásfokozódásakor (köhögés, tüsszentés, emelés) ne ne cseppenjen el a vizelet. Altatásban, gerincközeli érzéstelenítésben vagy helyi érzéstelenítésben, a hüvely elülső falán ejtett metszésen át a szalag szárait mindkét oldalon a szeméremcsont mögé vezetjük, a combhajlatok mellett kihúzzuk a bőr felszínére, beállítjuk a megfelelő feszességet. 24 órára katétert hagyunk benn, eltávolítása után az első spontán vizeletürítést követően ultrahanggal ellenőrizzük, hogy nem rekedt-e vizelet a hólyagban. Ha nem, és a páciens panaszmentes, otthonába távozhat. A műtétet követő néhány napban fájdalomcsillapítókra lehet szüksége, előfordulhat pecsételő hüvelyi vérzés, széklet hiánya. A székrekedés, az erőlködés megelőzésére fogyasszon sok folyadékot, rostdús táplálékokat, alkalmazhat székletlazítót. A bőrsebeket 1 hétig fedje sebtapasszal, 2 hétig ne vegyen kádfürdőt, csak zuhanyozzon! Fokozatosan, kb. 4 hét alatt térjen vissza szokásos fizikai tevékenységeihez, 1 hónapig kerülje az emelést! Szexuális együttlét 6 hétig nem javasolt, ezt követően közösülés közben enyhe fájdalmat érezhet, ami általában néhány héten belül megszűnik. A későbbiekben a páciensek többségének javul a szexuális élete egyrészt a szex közbeni akaratlan vizeletvesztés csökkenése/megszűnése, illetve az attól való félelem oldódása révén.
Mint minden műtétnek, a hüvelyi szalagbeültetésnek is lehetnek szövődményei. A beavatkozások kevesebb, mint 1%-ában húgyhólyag-, húgyvezeték-, ér- ideg- vagy bélsérülés következik be, amennyiben ezek azonnal felismerésre kerülnek, a műtét során ellátjuk őket. Nagy mennyiségű vérzés esetén szükség lehet vérátömlesztésre. Trombózis-megelőzés céljából kompressziós harisnya viselése, véralvadásgátló injekció adása javasolt, ennek ellenére mélyvénás trombózis, a tüdőembólia előfordulhat. Vérömleny keletkezhet a húgyhólyag vagy a szeméremcsont körül. A bélelzáródás szintén a szövődmények közé tartozik. A bőrmetszés helyén a seb szétnyílhat, elfertőződhet, a szövetek meggyengülése következtében sérv alakulhat ki. Sürgetéses inkontinencia jelentkezhet. Húgyúti fertőzés esetén láza jelentkezhet, amely antibiotikus kezelést tehet szükségessé. A szalag erodálódhat, ami azt jelenti, hogy nem fedi teljesen bőr vagy nyálkahártya, ezt műtéti úton korrigálni kell. Vizelési nehezítettség, vizelet-elakadás miatt átmeneti vagy tartós katéterviselésre lehet szükség. Erős hüvelyi vérzés, fájdalom vagy bűzös folyás, hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, 38 fokot elérő testhőmérséklet, lábdagadás, lábfájdalom, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, bőrkiütések, fájdalmas vizeletürítés vagy vizelési képtelenség esetén haladéktalanul forduljon kezelőorvosához! 6 hét elteltével panaszmentes esetben is javasolt kontrollvizsgálat!
Az inkontinenciának nem minden fajtája gyógyítható műtéttel, sőt bizonyos esetekben a műtét után fokozódhatnak a panaszok. Ha a hólyagnyak túlzott lazasága és a hólyagot kiürítő izomzat fokozott ingerlékenysége egyszerre áll a tünet hátterében (kevert inkontinencia), a műtét önmagában nem oldja meg a problémát, és további kezelés szükséges. Ezért fontos az alapos előzetes kivizsgálás.

Késztetéses inkontinencia, hiperaktív hólyag szindróma
Húgyhólyagtréning (viselkedésterápia): késleltetett vizeletürítés; a vizelési inger jelentkezésekor a vizeletürítést a húgycső záróizmainak összehúzásával meg kell próbálni késleltetni az inger lecsendesedésééig, csak ezután üríteni a hólyagot.
Amikor a húgyhólyag kiürítésének kontrollálása komoly gondot jelent, a vizeletvesztéstől való félelem annyira zavaró lehet, hogy az érintett inkább lemond az otthonából való kimozdulásról. A hólyagtréning egyfajta viselkedésterápia, alapvetően a késztetéses/sürgősségi inkontinencia kezelésére használatos. Az instrukciók segítenek visszanyerni a vizeletürítés kontrollját. Vizelési napló vezetése mellett nappal bizonyos időközönként vizeletet kell ürítenie. Akkor is meg kell próbálnia pisilni, ha nincs vizelési ingere. Ha az előre meghatározott időpontnál korábban érez vizelési ingert érez a vizelésre, ne menjen ki a vécére, lazítson, üljön le, vegyen mély levegőt, lassan fújja ki. Koncentráljon arra, hogy a sürgető vizelési inger csökken, múlik, a nyomás egyre kisebb. Ehhez alkalmazhat vizualizációs technikákat is, vagy visszaszámlálást 100-tól 1-ig. Amikor úgy érzi, hogy ura a vizelési ingernek, lassan sétáljon el a mosdóba, és csak ekkor pisiljen. Ameddig két nap nem telik el úgy, hogy nem történt akaratlan vizeletvesztés, ne változtasson a két vizelés között eltelt időn. Ha sikerül, addig emelgesse 10-10 perccel, amíg ki nem tolódik két vizelés között eltelt idő 4 órára. Ez hetekig is eltarthat. A hólyagtréning időt és energiát igényel, de hatékony megoldást jelenthet gyógyszer és műtét nélkül. Hatékonysága fokozható, ha csökkenti a folyadékbevitelt, kerüli a vízhajtó hatású, koffeintartalmú folyadékokat, lefekvés előtt nem fogyaszt nagy mennyiségű folyadékot és elmegy vizeletet üríteni. Vizelési napló vezetésével nyomon követhető a tréning. 2-3 hónap elteltével jobban tudja majd kontrollálni a vizelési ingert, hosszabb időt képes eltölteni két vizeletürítés között, és a húgyhólyag több folyadék tárolására képes. Jobban tudja kontrollálni a vizelési ingert. 
Gyógyszeres kezelés: pl. Vesicare, Ditropan/Uroxal: gátolják a húgyhólyag akaratlan összehúzódásait. Ösztrogénpótlás szájon át vagy hüvelyi kezelésként, a hormonhiány miatt sorvadt hüvelynyálkahártya ápolására és a túlműködő hólyagizomzat lazítására.
Medencefenéki izomtréning: enyhe és középsúlyos esetekben szintén elsődleges kezelés a gátizomtorna.
Hüvelyi súlytréning: a hüvelybe helyezett súlyok megtartása jelentősen fokozza a medencefenéki izmok erejét, a gátizomtorna eredményességét. A hüvelysúly elvesztésének érzete idegi reakció útján a körülötte lévő izmok összehúzódását váltja ki a kicsúszást megakadályozva.
Elektrostimuláció: a szeméremtesti ideg sérülését tartják a stresszinkontinencia egyik okának. Kialakulhat hüvelyi szülés során, a gátizomzat túltágulása révén. Ingerlése a hüvelybe vagy a végbélbe helyezett elektródával javítja vizelettartást. Hatásos kiegészítő kezelés. Az elektrostimulációs kezelés a medencefenéki izomtréninghez és a hüvelysúly-terápiához hasonlóan egyrészt a gátizmok összehúzásával azok erősítésére szolgál, másrészt a használt frekvenciától függően gátolja a húgyhólyag izomzatának reflexes összehúzódását. Segítségével javul vagy akár meg is szűnik a stressz-, a sürgősségi és a kevert vizelet-inkontinencia, megerősödik a medencefenék, csökkenhet a kismedencei szervek (méh, hüvely) süllyedésének súlyossági foka, javulhat a szexuális élet. Különösen előnyös rendkívül meggyengült gátizmok esetén, amikor az erősítő gyakorlatok elsajátítása kezdetben nagyon nehéz lenne. Ilyenkor célszerű elektrostimulációval kezdeni, és utána áttérni a gyakorlatokra. Kórházban a stimulációt szakember végzi. Otthon egy hosszúkás műanyag eszközt kell a hüvelybe helyezni, ez elektromos impulzusokat ad a hüvely körüli izmokba összehúzódásra készteti azokat, ezáltal javítva a medencefenék tónusát. Első hazsnálat előtt forduljon szakemberhez! Az impulzusok erőssége szabályozható, a megfelelő fokozat az, ami nem jár fájdalommal, de érezhetően erős összehúzódásokat generál. Ha a kezelések során már ráérzett arra, hogy az eszköz milyen módon húzza össze az izmokat, megpróbálhatja az összehúzódásokkal szinkronban összeszorítani a gátizmokat. Jó esetben az elekrostimulátornál nagyobb fokban is rá tud szorítani a hüvelyi fejre. Általában 8 hétig naponta kétszer egyre hosszabb ideig (5-20 perc) végzett stimuláció után javasolt kontrollvizsgálat a javulás mértékének megállapítása céljából. Nagyon ritkán jeletkezik mellékhatás (hüvelyi irritáció, fájdalom, vérzés), ekkor függessze fel a gép használatát, és keresse fel kezelőorvosát. Menstruáció alatt alkalmazható, de ne használja várandósság, korábbi kismedencei daganat, hüvelygyulladás, cukorbetegség, vérzékenység, térd-, csípőprotézis, fémtartalmú méhen belüli fogamzásgátló eszköz viselése esetén!