KONIZÁCIÓ, LEEP
KONIZÁCIÓ (conisatio, kúpkimetszés), LEEP (hurokkimetszés, Loop Electrosurgical Excision Procedure)
A méhnyak szűrővizsgálat során kórosnak bizonyult területéből többféle módon vehető minta szövettani vizsgálatra: fájdalmatlan kolposzkóp-vezérelt biopsziával vagy helyi érzéstelenítésben/altatásban végzett kimetszéssel, azaz konizációval.
Kóros citológiai lelet esetén kolposzkópos vizsgálat során több nagyításban átnézik a méhnyak felszínét, különböző festéseket végeznek, és a látott kép alapján – kóros hámelváltozás gyanúja esetén – biopsziát, szövetmintát vesznek egy speciális eszközzel a méhnyakból patológiai elemzés céljából, amely pontos diagnózist ad. Nem szűrőmódszer, csak indokolt esetben végzendő.
A konizáció egy műtét, amely során a méhnyakból kúp alakban kimetszik a kóros megjelenésű területet elváltozástól mentes szélekre törekedve. Megfelelő kimetszéssel rákelőző állapot esetén teljes gyógyulás biztosítható megelőzve a magas kockázatú HPV-fertőzés terjedését, a kóros méhnyakhámsejt-osztódás súlyosbodását. HPV-szűrés 8 héttel a műtét után ajánlott, gyakran már ekkor negatív leletet, jó eredményt kapunk. Rosszindulatú daganat esetén további beavatkozásra lehet szükség.
A konizációt általában elektromos kaccsal (loop) végzik (LEEP): ennél a módszernél rádiófrekvenciát használnak vágásra és vérzéscsillapításra, varróanyagot nem használnak. Kacskonizáció terhesség alatt is elvégezhető, amennyiben a beavatkozás halasztása a fennálló betegség természete miatt nem javasolt.
Ritkábban indokolt hidegkés-konizáció végzése, amely szikével történik, előnye a legjobb minőségű szövettani minta, hátránya, hogy a műtéti sebet varratokkal szükséges zárni, ez hegesedést és a méhszáj elzáródását okozhatja.
A beavatkozás általában kevesebb, mint egy óráig tart. A páciens helyi érzéstelenítés esetén fél órás, altatás esetén 6 órás megfigyelés után otthonába távozhat. 1-2 napig gyenge hüvelyi vérzés, enyhe alhasi fájdalom jelentkezhet utána. 4 hétig pihenés javasolt, kerülendő a megerőltető testmozgás, a behatolásos szex, a tamponhasználat és az ülőfürdő. Mint minden műtét, a konizáció is jár műtéti kockázattal: felléphet utóvérzés, sebgyógyulási zavar, gyulladás, hegesedés, lehetnek szövődményei: a menstruációs váladék nehezített távozása a méhüregből, krónikus folyás, szexuális fájdalom. Ezért fontos, hogy konizáció csak akkor történjen, ha elkerülhetetlen, precíz és alapos kivizsgálást követően, kolposzkópos kép és biopsziás szövettani lelet birtokában.
Azt, hogy melyik technikát alkalmazzák, a páciens kórtörténete, a méhnyakszűrés eredménye, a kolposzkópos kép, illetve a HPV- és biomarkertesztek eredményei határozzák meg. Gyermeket tervező pácienseknél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos (CIN2 vagy annál rosszabb) rákelőző elváltozás bizonyított vagy annak kockázata magas, ugyanis a beavatkozás kismértékben ronthatja a méhszáj zárófunkcióját, ezáltal későbbi várandósság esetén a koraszülés, a méhszáj-elégtelenség, a késői vetélés és az idő előtti burokrepedés kockázata nő.
A méhnyakkaparás csak indokolt esetekben, meghatározott szakmai elvek alapján ajánlott.
A méhnyak tágítására és a méhtest kikaparására rendkívül ritkán van szükség, az esetek nagy részében felesleges.