D-VITAMIN (D-HORMON)

A D-vitamin tulajdonképpen egy hormon, amely testünk számos folyamatához nélkülözhetetlen. Hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a kalcium- és foszforhasznosulás révén a csontozat, az izomzat, a fogazat épségéhez, ezért nagyon fontos szervezetünk megfelelő D-vitamin-ellátása. Előanyaga a bőrben képződik a napfény UV-sugárzásának hatására, ezt követően a májban, majd a vesében alakul át aktív molekulává (1,25-dihidroxi-kolekalciferol). Márciustól októberig 10 és 15 óra között napi 15 perc napfényen tartózkodás elegendő a szükséges 1500-3000 NE D3-vitamin képződéséhez. Hosszabb idejű napozás alatt akár 20000 NE D-vitamin is képződhet a bőrben, túlkínálat azonban nem alakulhat ki, mert túl sok UV-B sugárzás hatására inaktív anyagok keletkeznek az előanyagából. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-hormon képzésére.
Ha a napfény-expozíció tartós hiánya (őszi-téli időszak) és/vagy a D-vitaminban gazdag élelmiszerek (zabpehely, gomba, narancslé, tojássárgája, tej, vaj, halak mája, halmájolaj, zsíros halak, pl. lazac, tonhal, tőkehal, olajos halak, pl. szardínia, makréla, hering) nem kielégítő bevitele miatt a saját D-vitamin-termelés korlátozott, pótlás javasolt. 
Magyarországon a lakosság D-vitamin-ellátottsága jellemzően elégtelen. A táplálék gyakran nem fedezi a szükségletet, mivel a máj-, gomba- és halfogyasztás nem elterjedt hazánkban. Az átlagos magyar étrend napi 80 NE D-hormont tartalmaz, más országokban is csak 150 NE körüli. A zárt épületekben tartózkodás, a testet befedő ruházat, a fényvédő szerek használata miatt a szervezet saját D-vitamin-képzése sokaknál nem biztosított. Időskorban a bőr vékonyodása, sorvadása miatt csökken a D-vitamin termelése, tovább a csontritkulás és izomtömegvesztés miatt nő a csonttörések kockázata.
D-vitamin-hiány megelőzése céljából Magyarországon a téli időszakban gyermekenek napi 600 NE, felnőtteknek napi 2000 NE, elhízottaknak és 65 év felettieknek napi 2000-4000 NE bevitele javasolt. Napi 4000 NE adagolása több hónap alatt sem okoz anyagcserezavart. A kalciumszintet biztosan emelő dózis 10000 NE felett van, ez kerülendő. A normál tartomány felső határa a keringő vérben 225 ng/ml, a biztosan mérgező koncentráció 360 ng/ml. Várandósság alatt az optimális D-vitamin-szinthez napi 2000 NE bevitele javasolt. Szoptatás idején az amerikai gyermekgyógyászok társasága napi 400 NE, a Hazai D-vitamin Konszenzus Konferencia 2016-os ajánlása napi 400-1000 NE bevitelét javasolja. 
Változókori tünetek, csontritkulás, vérzészavar, policisztás petefészek szindróma, mióma, meddőség, endometriosis, szoptatás, túlsúly esetén indokolt vérmintában megmérni a 25-OH-D-vitamin szintjét a hiány mértékének megfelelő pótlás érdekében, amely várandósok kivételével felnőtteknél lehet kezdetben heti egyszeri 30000 NE 4-12 héten át, majd naponta 2000-4000 NE főétkezés után.
A normál tartomány alsó határértéke 50/75 ng/ml. A megengedőbb 75-ös értékkel számolva is az EU 50 év feletti lakosságának 40%-a (ezen belül a 65 év felettiek 70%-a, a csontritkulásban szenvedők 90%-a), a 18-50 évesek 30%-a, a 18 év alattiak 50%-a D-vitamin-hiányos. A Közel-Keleten a muszlim nők 100%-a D-vitamin-hiányos a tradícionális öltözködés miatt. A mongol újszülöttek 60%-a osteomalaciával jön világra. A D-hormon hiányának kezdeti tünetei lehetnek: állandó fáradtság, gyakori gyulladásos megbetegedések, hátfájdalom, izomfájdalom, hajhullás, nehézkes sebgyógyulás, nyomott hangulat. A tartós hiánybetegség hozzájárulhat a következők kialakulásához: csontritkulás, csonttörések, ízületi betegségek, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus, magas vérnyomás, szezonális influenza, krónikus felső légúti betegségek, asthma bronchiale, depresszió, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, vastagbél-, emlő-, prostata-, petefészek-, méhnyak-, méhtest-, hasnyálmirigyrák. Becslések szerint ha mindenki csak napi 1000 NE D3-vitamint szedne, feleannyi vastagbélrák alakulna ki. 50 ng/ml alatti D-vitamin-szint az emlőrák kockázata kétszeres a normál D-vitamin-szinthez képest. Azoknál a nőknél, akik fiatal korukban a normál D-vitamin-szinthez elegendő időt töltöttek napon, 60%-kal kisebb eséllyel betegszenek meg később emlőrákban, illetve méhnyakrákban. Ha egy gyermek élete első évében D-vitamin-pótlást kap, 80%-kal kisebb eséllyel lesz felnőtt korában cukorbeteg. Változókorban a min. egy éven át tartó D-vitamin-pótlás 90%-kal csökkenti a felső légúti fertőzések kockázatát, és egyidejű fehérjepótlással, rendszeres testmozgással együtt segít az izomerő megőrzésében, a csontok állapotának megóvásában. Segíthet a változókori hormonhiány okozta hüvelysorvadás következményeként jelentkező hüvelyi égő érzés, viszketés, fájdalom kezelésében. Ugyanez a kockázatcsökkenés 50%-nak adódott mongol és japán gyerekeknél. Elhízott D-vitamin-hiányos embereknél pótlást követően a cukorbetegség rizikója 30%-kal csökken a többi kockázati tényezőtől függetlenül. A D-vitamin hiánya 50%-kal növeli a szívinfarktus rizikóját.
A várandósok D-vitamin-hiánya növeli a terhességi cukorbetegség, a terhességi magasvérnyomás-betegség (preeclampsia), a magzati növekedési elmaradás, a koraszülés, az alacsony születési súly, a gyermekkori fogszuvasodás, a későbbi cukorbetegség, magas vérnyomás és vastagbélrák kockázatát.
A havivérzés alatt jelentkező extrém alhasi görcsös fájdalom ugyanolyan eredményesen szüntethető meg D-vitamin-pótlással, mint nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, így elkerülhetőek az utóbbiak által gyakran okozott emésztőrendszeri mellékhatások, miközben a D-hormonnak számos egyéb jótékony hatása is van a menstruációs fájdalom csökkentésén túl. 
A D-hormon serkenti a petefészkek tüsző- és sárgatesthormon-termelését, a petevezetékek működését. A vér D-vitamin szintje jó összefüggést mutat a petefészkek D-vitamin tartalmával. Szintjének emelkedése elősegíti a teherbe esést mind természetes, mind asszisztált módon, PCOS és endometriosis esetén is. Pótlása csökkenti az inzulinrezisztenciát, az endometriotikus gócok kialakulását, segíti a ciklus szabályossá válását, a pete- és hímivarsejtérést, a megtermékenyülést és a beágyazódást is. Hiányának jelentős szerep tulajdonítható PCOS esetén az inzulin-érzéketlenség (rezisztencia), a vércukorháztartás zavarának kialakulásában. Hiányának mértéke összefügg az endometriózisos panaszok súlyossági fokával. Hiánya gyakran észlelhető alacsony tesztoszteronszinttel és kevéssé mozgékony hímivarsejtekkel rendelkező férfiaknál.
A világ legtöbb fejlett országában jellemző átlagosan 40-50 ng/ml-es D-vitamin-szintet 70-100-ra emelve a lakosság körében az alábbi egészségnyereség becsülhető: 
– combnyaktörések számának 26%-os csökkenése,
– 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának 78%-os csökkenése,
– rosszindulatú daganatok (emlő, méhnyak, méhtest) előfordulásának 35%-os csökkenése,
– az influenza előfordulásának 90%-os csökkenése,
– az össz-mortalitás 10%-os csökkenése. 
Mindez az anyagiakat tekintve (az egyesült államokbeli adatokat a magyar viszonyokra adaptálva): az éves D-vitamin-pótlás 30 milliárd forintos költsége évi 200 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a magyar egészségügynek.
/Forrás: D-vitamin-pótlás a mindennapi gyakorlatban/