Tájékoztatók, szakmai anyagok

Sokszor nehéz manapság eligazodni a minket körülvevő információrengetegben, és pontos, hiteles forrást találni. Weboldalamon szakszerű, ugyanakkor közérthető ismeretterjesztő anyagot olvashat számos nőgyógyászati témával, valamint egészség-megőrzéssel és betegség-megelőzéssel kapcsolatban.

Táplálkozási tanácsadók, dietetikusok, diabetológusok

Táplálkozási tanácsadás, dietetika, diabetológia, obezitológia: 

Dr. Gondos Gabriella belgyógyász, diabetológus (Miskolc): 06204424032
Dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus (Budapest):
https://alakorvoslas.hu/
https://www.rmc.hu/hu/orvosok/bajnok-eva-phd
Petrik Dorina dietetikus (Miskolc) - IR, PCOS, endometriosis: https://www.erzsebetfurdo.hu/rendeleseink/dietetika/
Sportkontroll - IR, PCOS, diabétesz, sportdietetika:
https://sportkontroll.hu/
Táplálkozás-beállítás: IR, PCOS, pajzsmirigy: 
https://taplalkozasbeallitas.hu/szolgaltatasok/egyeni-taplalkozas-beallitas/
Athleats - sportdietetika: https://www.athleats.hu/
Zalai Noémi dietetikus: 
https://dietetikuseletmod.hu/
Nyikos Ráhel dietetikus - Tudatos Diéta: https://www.tudatosdieta.hu/
Asiama Evelyn dietetikus: https://www.facebook.com/asiamaevelyn
Nutriexpert - Novák Péter táplálkozástudományi szakember: https://nutriexpert.hu/
Lengyel-Novák Natália személyi edző, táplálkozási tanácsadó (Miskolc): https://www.facebook.com/lenonafit/
Toman Diet táplálkozási tanácsadás: https://www.tomandiet.com/kapcsolat
Dr. Popovics Szvetlana orvos - Miskolci Insumed: https://miskolciinsumed.com/
Dr. Ispány Marietta orvos - Insumed Miskolc: https://www.facebook.com/insumedmiskolc/

COVID-19 és várandósság, védőoltások

Terhesség, szülés, szoptatás és COVID-19 (SARS-CoV-2), védőoltások

A várandósság során fellépő vírusfertőzések (Herpes, Rubeola, CMV, Varicella, Parvovírus, Zikavírus) okozhatnak magzati rendellenességeket, és befolyásolhatják a terhesség kimenetelét is. Az anya fertőződése előidézhet súlyos anyai megbetegedést, idő előtti méhösszehúzódásokat (vetélést, koraszülést), magzati növekedési és fejlődési zavart (pl. halláskárosodást, látászavart). Közvetlenül magzati fertőzést nem okozó vírusok (influenza) is okozhatnak idegrendszeri és szívfejlődési rendellenességeket, ha a megbetegedés a szervfejlődés korai időszakában, az első trimeszterben több napig tartó magas lázzal jár. Hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága. A korábbi koronavírus-járványok (SARS-CoV-1, MERS-CoV) azt mutatták, hogy várandósok és magzataik vonatkozásában egyaránt kifejezetten rossz kimenetellel kell számolni, magas volt az intenzív ellátásra szorulók aránya, és a halálozás helyenként elérte a 35%-ot. 
A COVID-19-fertőzés következtébenmegbetegedett várandósoknál jellemző tünetek: láz, köhögés, nehézlégzés, torokfájás, fáradtság, izomfájdalom. A tüdőgyulladás miatti intenzív osztályos ellátás szükségessége gyakoribb, mint nem terhes fiatal nőknél. A SARS-CoV-2 járvány óta a méhen belüli magzati elhalások gyakorisága emelkedett. A kismamák megbetegedésének megelőzése érdekében a várandósgondozás során minimalizálni kell az orvos-beteg találkozásokat, ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl. Anyai megbetegedés esetén a szülés idejének megválasztását nem befolyásolja a fertőzés, sőt ajánlatos a teljes felépülést megvárni az újszülött és az egészségügyi személyzet védelmének érdekében. A bőr-bőr kontaktus nem ellenjavallt, a magzatmáz eltávolítása az első 24 órában továbbra sem ajánlott. Magzatvízből, méhlepényből, köldökzsinórvérből eddig nem mutatták ki a vírust, anyáról magzatra terjedés nem ismert. Anyatejből sem izolálták még a vírust. A szoptatás továbbra is támogatandó, mert bár nagyon szoros kontaktust jelent, az anyatej az újszülött immunrendszerére rendkívül jó (pótolhatatlan) hatást fejt ki!

COVID-19 elleni és egyéb védőoltások várandósság és szoptatás idején, terhesség vállalása előtt

A COVID-19-fertőzés megelőzhető! A fertőzés következtében megbetegedettek emelkedő száma és körükben a súlyos szövődmények növekvő aránya indokolttá teszi a terhességet tervezők és a várandósok mielőbbi beoltását! A megbetegedés potenciálisan súlyos következményeinek veszélye felülmúlja a védőoltás feltételezett kockázatait! A  várandósság mint természetes módon megváltozott immunitással járó állapot a vírusfertőzésekkel szembeni gyengült védekezőképesség révén önmagában kockázati tényező. A cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás várandósok esetében is extra kockázatot jelent. Megfelelő mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre, hogy várandósság előtt és alatt nem lép fel több nem kívánatos esemény az oltás miatt, mint az egyéb populációban. Tervezett várandósság esetén minél előbb, már fennálló várandósság esetén a 12. és 36. hét között adandóak az mRNS vakcinák. Két oltás között min. 3 hét teljen el.
A vakcina védelmet biztosít az anya számára a súlyos következményekkel járó megbetegedéssel szemben, a magzati keringésbe átjutó ellenanyagok révén pedig a születendő gyermek számára is. A COVID-19 mRNS védőoltások (Moderna, Pfizer Comirnaty) biztonságossági vizsgálatai több ezer várandós véletlenszerű beoltásával és követésével zajlottak. Élő kórokozót egyik COVID-19 elleni oltás sem tartalmaz. Az oltási szövődményeknek sokkal kisebb a kockázatuk, mint a fertőzésnek! Emellett az oltás idáig nem okozott magzati fejlődési rendellenességet, természetesen az utánkövetéses vizsgálatok tovább folynak. Szülés után bármikor olthatóak COVID-19 ellen a szoptató anyák. A szoptatás nem képez ellenjavallatot, az oltóanyag nem választódik ki az anyatejbe.

Kifejezetten javasolt az influenza elleni védőoltás felvétele is gyermekvállalást tervezők és várandósok esetében egyaránt. Az influenza elleni vakcinák biztonságosak és évek óta ajánlottak ezen populáció számára. Évtizedes tapasztalat alapán kimondható, hogy az anya oltásának nincs hátrányos hatása sem a várandós, sem a gyermek számára, ugyanakkor bizonyított egészségvédő és betegség-megelőző hatása van mind a várandós, mind a gyermek számára!

Várandósság idején és azelőtt tehát kifejezetten javasolt a COVID-19 és az influenza elleni oltás, adható a tetanusz, a veszettség és a hepatitisz A elleni vakcina. 
Családtervezőknek és várandósok környezetében élőknek a COVID-19 és az influenza elleni védőoltásokon túl ajánlottak még: bárányhimlő, mumpsz, kanyaró, rózsahimlő és szamárköhögés elleni emlékeztető oltás. 
Az inaktivált oltóanyagok biztonságosak terhesség és szoptatás alatt.
Élő, legyengített kórokozót tartalmazó oltások elméleti rizikó miatt terhesség alatt nem adhatóak, és beadásuk után 4 héttel vállalható terhesség. Ugyanakkor a rendkívül alacsony gyakorlati rizikó miatt terhesség-megszakítás oltás miatt nem indokolt.
Rutinszerűen nem javasolt oltások terhesség alatt: hepatitisz B, meningococcus, hastífusz, HPV elleni vakcina.
Nem adható oltások terhesség alatt: sárgaláz, mumpsz, kanyaró, rózsahimlő, kullancs-encephalitisz. 
A szoptató anyák a sárgaláz elleni vakcina kivételével szabadon olthatóak.
Várandósok környezetében élőknek bármilyen vakcina szabadon adható.

D-VITAMIN (D-HORMON)

A "D-vitamin" nem vitamin, hanem egy hormon, amely testünk számos folyamatához nélkülözhetetlen. Hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a kalcium- és foszforhasznosulás révén a csontozat, az izomzat, a fogazat épségéhez, ezért nagyon fontos szervezetünk megfelelő D-vitamin-ellátása. Előanyaga a bőrben képződik a napfény UV-sugarainak hatására, ezt követően a májban, majd a vesében alakul át aktív molekulává (1,25-dihidroxi-kolekalciferol). Márciustól októberig 10 és 15 óra között napi 15 perc napfényen tartózkodás elegendő 1500-3000 NE D3-vitamin képződéséhez. Hosszabb idejű napozás alatt akár 20000 NE D-vitamin is képződhet a bőrben, túlkínálat azonban nem alakulhat ki, mert túl sok UV-B sugárzás hatására inaktív anyagok keletkeznek az előanyagából. (A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-hormon képzésére.) Ha a napfény-expozíció tartós hiánya (őszi-téli időszak) és/vagy a D-vitaminban gazdag élelmiszerek (zabpehely, gomba, narancslé, tojássárgája, tej, vaj, halak mája, halmájolaj, zsíros halak, pl. lazac, tonhal, tőkehal, olajos halak, pl. szardínia, makréla, hering) nem kielégítő bevitele miatt a saját D-vitamin-termelés korlátozott, pótlás javasolt. 
Magyarországon a lakosság D-vitamin-ellátottsága sokszor nem kielégítő. A táplálék gyakran nem fedezi a szükségletet, mivel a máj-, gomba- és halfogyasztás nem elterjedt hazánkban. Az átlagos magyar étrend napi 80 NE D-hormont tartalmaz, más országokban is csak 150 NE körüli. A zárt épületekben tartózkodás, a testet befedő ruházat, a fényvédő szerek használata miatt a szervezet saját D-vitamin-képzése sokaknál nem biztosított. Idős korban a bőr vékonyodása miatt csökken a D-vitamin termelése, a csontritkulás és izomtömegvesztés miatt nő a csonttörések kockázata.
D-vitamin-hiány megelőzése céljából Magyarországon a téli időszakban gyermekenek napi 600 NE, felnőtteknek napi 2000 NE, elhízottaknak és 65 év felettieknek napi 2000-4000 NE javasolt. Napi 4000 NE adagolása több hónap alatt sem okoz anyagcserezavart. A kalciumszintet biztosan emelő dózis 10000 NE felett van. A normál tartomány felső határa a keringő vérben 225 ng/ml, a biztosan mérgező koncentráció 360 ng/ml. Várandósság alatt az optimális D-vitamin-szinthez napi 2000 NE bevitele javasolt. Szoptatás idején az amerikai gyermekgyógyászok társasága napi 400 NE, a Hazai D-vitamin Konszenzus Konferencia 2016-os ajánlása napi 400-1000 NE bevitelét javasolja. 
Változókori tünetek, csontritkulás, vérzészavar, policisztás petefészek szindróma, mióma, meddőség, endometriosis, szoptatás, túlsúly esetén indokolt vérmintában megmérni a 25-OH-D-vitamin szintjét a hiány nagyságának megfelelő pótlás érdekében, amely várandósok kivételével felnőtteknél lehet kezdetben heti egyszeri 30000 NE 4-12 héten át, majd naponta 2000-4000 NE reggelente, esténként magnézium adagolásával párhuzamosan.
A normál tartomány alsó határértéke 50/75 ng/ml. A megengedőbb 75-ös értékkel számolva is az EU 50 év feletti lakosságának 40%-a (ezen belül a 65 év felettiek 70%-a, a csontritkulásban szenvedők 90%-a), a 18-50 évesek 30%-a, a 18 év alattiak 50%-a D-vitamin-hiányos. A Közel-Keleten a muszlim nők 100%-a D-vitamin-hiányos a tradícionális öltözködés miatt. A mongol újszülöttek 60%-a osteomalaciával jön világra. A D-hormon hiányának kezdeti tünetei lehetnek: állandó fáradtság, gyakori gyulladásos megbetegedések, hátfájdalom, izomfájdalom, hajhullás, nehézkes sebgyógyulás, nyomott hangulat. Tartós hiánybetegség hozzájárulhat a következők kialakulásához: csontritkulás-csonttörések, ízületi betegségek, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus, magas vérnyomás, szezonális influenza, krónikus felső légúti betegségek, asthma bronchiale, depresszió, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, vastagbél-, emlő-, prostata-, petefészek-, méhnyak-, méhtest-, hasnyálmirigyrák. Becslések szerint ha mindenki csak napi 1000 NE D3-vitamint szedne, feleannyi vastagbélrák alakulna ki. 50 ng/ml alatti D-vitamin-szint az emlőrák kockázatát duplázza a normál értékhez képest. Azoknál a nőknél, akik fiatal korukban a normál D-vitamin-szinthez elegendő időt töltöttek napon, 60%-kal kisebb eséllyel betegszenek meg később emlőrákban, illetve méhnyakrákban. Ha egy gyermek élete első évében D-vitamin-pótlást kap, 80%-kal kisebb eséllyel lesz felnőtt korában cukorbeteg. Változókorban a min. egy éven át tartó D-vitamin-pótlás 90%-kal csökkenti a felső légúti fertőzések kockázatát, és egyidejű fehérjepótlással, rendszeres testmozgással együtt segít az izomerő megőrzésében, a csontok állapotának megóvásában. Segíthet a változókori hormonhiány okozta hüvelysorvadás következményeként jelentkező hüvelyi égő érzés, viszketés, fájdalom kezelésében. Ugyanez a kockázatcsökkenés 50%-nak adódott mongol és japán gyerekeknél. Elhízott D-vitamin-hiányos embereknél pótlást követően a cukorbetegség rizikója 30%-kal csökken a többi kockázati tényezőtől függetlenül. A D-vitamin hiánya 50%-kal növeli a szívinfarktus rizikóját.
A várandósok D-vitamin-hiánya növeli a terhességi cukorbetegség, a terhességi magasvérnyomás-betegség (preeclampsia), a magzati növekedési elmaradás, a koraszülés, az alacsony születési súly, a gyermekkori fogszuvasodás, a későbbi cukorbetegség, magas vérnyomás és vastagbélrák kockázatát.
A havivérzés alatt jelentkező extrém alhasi görcsös fájdalom ugyanolyan eredményesen szüntethető meg D-vitamin-pótlással, mint nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, így elkerülhetőek az utóbbiak által gyakran okozott emésztőrendszeri mellékhatások, miközben a D-hormonnak számos egyéb jótékony hatása is van a menstruációs fájdalom csökkentésén túl. 
A D-hormon serkenti a petefészkek tüsző- és sárgatesthormon-termelését, a petevezetékek működését. A vér D-vitamin szintje jó összefüggést mutat a petefészkek D-vitamin tartalmával. Szintjének emelkedése elősegíti a teherbe esést mind természetes, mind asszisztált módon, PCOS és endometriosis esetén is. Pótlása csökkenti az inzulinrezisztenciát, az endometriotikus gócok kialakulását, segíti a ciklus szabályossá válását, a pete- és hímivarsejtérést, a megtermékenyülést és a beágyazódást is. Hiányának jelentős szerep tulajdonítható PCOS esetén az inzulin-érzéketlenség (rezisztencia), a vércukorháztartás zavarának kialakulásában. Hiányának mértéke összefügg az endometriózisos panaszok súlyossági fokával. Hiánya gyakran észlelhető alacsony tesztoszteronszinttel és kevéssé mozgékony hímivarsejtekkel rendelkező férfiaknál.
A világ legtöbb fejlett országában jellemző átlagosan 40-50 ng/ml-es D-vitamin-szintet 70-100-ra emelve a lakosság körében az alábbi egészségnyereség becsülhető: 
- combnyaktörések számának 26%-os csökkenése,
- 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának 78%-os csökkenése,
- rosszindulatú daganatok (emlő, méhnyak, méhtest) előfordulásának 35%-os csökkenése,
- az influenza előfordulásának 90%-os csökkenése,
- az össz-mortalitás 10%-os csökkenése. 
Mindez az anyagiakat tekintve, az egyesült államokbeli adatokat a magyar viszonyokra adaptálva: az éves D-vitamin-pótlás 30 milliárd forintos költsége évi 200 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a magyar egészségügynek.

/Forrás: D-vitamin-pótlás a mindennapi gyakorlatban/

MÉHNYÁLKAHÁRTYA-MINTAVÉTEL (EMA, ALYCE)

ENDOMETRIUM BIOPSZIA (EMA, ALYCE)

Mára bizonyított, hogy a méhnyálkahártya baktériumflórájának (endometrium mikrobióta) kóros összetétele jelentős mértékben képes csökkenteni a terhesség létrejöttének esélyét.

1. ENDOMETRIÁLIS MIKROBIOM VIZSGÁLATA (EMA)
A méhnyálkahártya-mintában található baktériumok genetikai állományának mennyiségét és százalékos arányát vizsgálja. Az eredmény tartalmazza a Lactobacillusok százalékos értékét és az 1%-nál nagyobb mennyiségben előforduló egyéb baktériumokat. Mindezek mellett a méh krónikus gyulladásáért felelős leggyakoribb kórokozó baktériumokat is kimutatja a mintákban.
2. ENDOMETRIUM KRÓNIKUS GYULLADÁSÁNAK VIZSGÁLATA (ALYCE)
Az endometriális mintában vizsgálja az alábbi kórokozó baktériumok jelenlétét: Enterococcus, Enterobacteriaceae (Escherichia és Klebsiella), Streptococcus, Staphylococcus, Mycoplasma, Ureaplasma, Chlamydia és Neisseria. A mintavételt a menstruációs ciklus 15. és 25. napja között végezzük. Antibiotikumok szedése befolyásolhatja a teszt eredményét, ezért antibiotikumkúrát követő 3 hónapban a vizsgálat elvégzése nem javasolt. A biopsziát szakorvos végzi az elfogadott szakmai protokoll szerint. A beavatkozás nagyon biztonságos. A mintavétel nőgyógyászati rendelőben, vizsgálóágyon zajlik. Az orvos a méhszájon keresztül steril műanyag mintavételi eszközt (Endobiops vagy Pipelle) vezet a méhüregbe, és eltávolít egy maximum néhány milliméter kiterjedésű méhnyálkahártya-darabot, amit az előre elkészített mintavételi csőbe helyez. A vizsgálat időtartama kb. 10-15 perc. Az esetek többségében a beavatkozás nem jár fájdalommal, legtöbbször csupán enyhe kellemetlenséget okoz. Előző este és aznap reggel fájdalomcsillapító (pl. ibuprofen) bevehető. A mellékhatások előfordulása elenyésző (rövid ideig gyenge fájdalom vagy pecsételő vérzés). A mintavételt követő 48 órában megerőltető fizikai munka, kimerítő testedzés, fürdés, úszás, szexuális aktus nem ajánlott. 

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

I. A tájékoztatás módja
1. Jelen tájékoztató (továbbiakban: Adatkezelési Tájékoztató) a Dr. Rencsi Márta (mint egyéni vállalkozó és mint a Rencsi Med Kft. ügyvezetője) nőgyógyászati magánrendelésének keretében igénybe vehető szolgáltatások (továbbiakban: Szolgáltatás) során felmerülő személyes adatkezelésre vonatkozik. Az Adatkezelési Tájékoztató a Dr. Rencsi Márta által követett adatkezelési elveket és gyakorlatot, az általa kezelt személyes adatok típuskörét, az adatkezelés célját, valamint az érintettek jogai gyakorlásának lehetőségeit rögzíti.
2. Dr. Rencsi Márta jogosult az Adatkezelési Tájékoztatót a Felhasználók tájékoztatása mellett egyoldalúan is módosítani, amely rendelkezések a Szolgáltatás közzétételt követő első használata alkalmával válnak hatályossá az adott Felhasználóval szemben. Az adatkezelés megváltozása nem jelentheti a személyes adatok céltól eltérő kezelését.

II. Az adatkezelés elvei
1. Dr. Rencsi Márta a rögzített személyes adatokat a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályokkal az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel –, az adatvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, uniós jogi aktusokkal, valamint a reklámszabályozással és egyéb jogszabályokkal összhangban kezeli.
2. Az Adatkezelési Tájékoztatóban használt kifejezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései között meghatározott fogalmak szerint kell értelmezni.
2.1. Az adatkezelő:
Dr. Rencsi Márta egyéni vállalkozó, székhely: 3554 Bükkaranyos, Patak út 7. Adószám: 66258915-1-25, illetve:
Rencsi Med Kft., székhely: 3554 Bükkaranyos, Patak út 7. Adószám: 26758648-1-05, Cégjegyzékszáma: 05-09-031870.
E-mail: info@drrencsi.hu. Webtárhely-szolgáltató: Olé Informatika Kft.
2.2. A kezelt személyes adatok köre: családi és utónév, születési dátum, lakcím, TAJ, telefonszám, emailcím.

III. Dr. Rencsi Márta adatkezelésének célja a szolgáltatásnyújtás, amelynek körében cél:a) a Felhasználók azonosítása, a többi Felhasználótól való megkülönböztetése, a Felhasználóval való kapcsolattartás, illetéktelenek személyes adatokhoz való hozzáférésének megakadályozása;b) a jogszabályok által elrendelt adatkezelések és adatszolgáltatások teljesíthetősége;c) Dr. Rencsi Mártával szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatók részére az egészségügyi ellátás során az Érintett informált beleegyezésével, illetve kifejezett kérésére történő laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges, a Felhasználó által szóban és írásban közölt, a 2.2. pontban felsorolt személyes és további egészségügyi adatokat kiadja.

IV. Adatkezelés jogalapja
1. A személyes adatok Dr. Rencsi Márta általi felvétele és kezelése a Szolgáltatást igénybe vevő Felhasználó önkéntes hozzájárulásán alapul a Szolgáltató honlapján keresztül, illetve az Érintett által személyesen, a rendelkezésre álló nyomtatványok kitöltésével. A Felhasználó a hozzájárulást az adott Szolgáltatás igénybevételével (pl. weboldal megnyitása, egészségügyi adatok megadása) adja meg.
2. A 14. életévét be nem töltött kiskorú és az egyébként cselekvőképtelen Felhasználó nevében a törvényes képviselő adhat hozzájárulást.
A 14. életévet betöltött, de 16. életévét még be nem töltött kiskorú, valamint az egyébként korlátozottan cselekvőképes Felhasználó a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával adhat hozzájárulást az adatkezeléshez. A 16. életévét betöltött kiskorú Felhasználó önállóan adhat hozzájárulást, jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Dr. Rencsi Mártának nem áll módjában a hozzájáruló személy jogosultságát ellenőrizni, illetve a törvényes képviselő nyilatkozatának tartalmát megismerni, így a Felhasználó, illetve törvényes képviselője szavatol azért, hogy a hozzájárulás megfelel a jogszabályoknak. Dr. Rencsi Márta a Szolgáltatás használata esetén a törvényes képviselő megfelelő hozzájárulását megadottnak tekinti.
3. A Felhasználó szavatol azért, hogy a Szolgáltatás során harmadik természetes személyekről megadott, hozzáférhetővé tett személyes adat kezeléséhez az érintett hozzájárulását jogszerűen beszerezte.
4. A felvett személyes adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában Dr. Rencsi Márta a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, illetve saját vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön  hozzájárulás nélkül, valamint a Felhasználó hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
5. A személyes adatok Dr. Rencsi Márta által történő felvétele és kezelése eltérő rendelkezés hiányában a Felhasználó önkéntes hozzájárulásán alapul.

V. A személyes adatok valódiságáért, pontosságáért kizárólag a Felhasználó tartozik felelősséggel.

VI. Adatkezelés időtartama1. Az adatkezelés megszűnésére okot adhat az adatok Felhasználó általi vagy általa kezdeményezett törlése, egyéb érintett által kezdeményezett törlés, a Felhasználási Feltételek Felhasználó általi megsértése, a Szolgáltatás megszüntetése, a bíróságok, hatóságok adattörlést, adatmegsemmisítést elrendelő végrehajtható ítélete, határozata.2. Dr. Rencsi Márta–a Felhasználási Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a Felhasználó hozzájárulásának visszavonásáig kezeli.

VII. Adatkezeléssel kapcsolatos jogok, jogorvoslati lehetőségek
A. Adatok módosítása, törlése, zárolása1. A Felhasználó/Érintett bármikor módosíthatja vagy kérelmezheti adatainak helyesbítését info@drrencsi.hu e-mail címen.2. A Felhasználó személyes adatait Dr. Rencsi Márta akkor törli, ha kezelése jogellenes; az adatkezelés célja megszűnt; vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte; vagy ha az adatkezelés hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki.
B. Tájékoztatás
1. A Felhasználó bármikor jogosult tájékoztatást kérni a Dr. Rencsi Márta által azadott Szolgáltatással összefüggésben kezelt, rá vonatkozó személyes adatokról. Dr. Rencsi Márta a Felhasználó kérelmére tájékoztatást ad a Felhasználóra vonatkozó, az adott Szolgáltatással összefüggésben általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Dr. Rencsi Márta a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül adja meg a kért tájékoztatást.
2. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve jogszabály felhatalmazása alapján más szervek megkereshetik Dr. Rencsi Mártát tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett. Dr. Rencsi Márta a megkereső szerv részére - amennyiben a pontos célt és az adatok körét megjelölte - a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat rendelkezésre bocsátja.
3. A Szolgáltató cookiet és web beaconst (webjelzőket) nem használ és kezel, honlapja külső szerverről érkező hivatkozásokat, webanalitikaieszközöket nem tartalmaz.
C. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen1. A Felhasználó tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen,
1. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a Dr. Rencsi Mártára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve az ún. kötelezőadatkezelés esetét;
2. valamely törvényben meghatározott egyéb esetben.
Ha Dr. Rencsi Márta a Felhasználó tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és az esetleges adattovábbítást is - megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett Felhasználó személyes adatát korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az adatkezelést (pl. számviteli) törvény rendelte el, az adatkezelő a Felhasználó adatát nem törölheti, viszont a személyes adatot nem továbbítja az adatátvevő részére, ha a tiltakozással egyetértett, vagy bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.
D. Igény bejelentése
1. Email útján.
2. Amennyiben az igény benyújtására email útján került sor, a korábban Dr. Rencsi Márta részére az adott Szolgáltatással összefüggésben megadott email címről  érkezett igényt Dr. Rencsi Márta a Felhasználótól érkezett igénynek tekinti. Egyéb email címről, valamint írásban benyújtott igények esetén a Felhasználó akkor nyújthat be igényt, ha – jogszabály által meghatározott módon – megfelelően igazolta felhasználói minőségét.
3. Amennyiben Dr. Rencsi Márta adatkezelése nem az érintett hozzájárulásán alapul, hanem az adatkezelést harmadik személy visszaélésszerűen kezdeményezte, az érintett kérheti a rá vonatkozó, valamely Felhasználó által róla közzétett személyes adat törlését, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást személyazonosságának és a személyes adattal fennálló kapcsolatának megfelelő igazolása mellett.
4. A Felhasználó halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával illetve másolatának a megküldésével a Felhasználó bármely közeli hozzátartozója, illetve az, akit végrendeleti juttatásban részesített, kérheti a Felhasználóval fennálló kapcsolatának igazolása mellett a Felhasználóra vonatkozó adatok törlését, valamint jogos érdekének igazolása mellett az adatok továbbítását.
E. Jogorvoslati lehetőségek
1. Dr. Rencsi Márta akkor biztosítja a meghatározott, jogszabályok által előírt jogorvoslati igények előterjesztésének lehetőségét, amennyiben az érintett (akár Felhasználó, akár egyéb érintett) – jogszabály által meghatározott módon – megfelelően igazolja személyazonosságát és az érintett adattal fennálló kapcsolatát.
2. Bármely érintett a személyes adatainak kezelésével kapcsolatos vélt jogsérelem esetén az illetékes törvényszékhez, a fővárosban a Fővárosi Törvényszékhez is fordulhat vagy vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., ugyfelszolgalat@naih.hu, +36-1-3911400, www.naih.hu).

FÁJDALMAS MENSTRUÁCIÓ

A menstruációs fájdalom a fogamzóképes korú nők leggyakrabban előforduló fájdalomtípusa, időnkénti előfordulásának gyakorisága 90%, a nők 70%-ánál pedig rendszeresen előfordul. A panaszos nők fele igen erősnek érzi a fájdalmat, amely hátrányosan érinti az életminőséget, a munkavégző képességet, az iskolai teljesítményt, a testmozgást, a társas tevékenységeket, az alvást, a szexualitást, a táplálkozást. 
Kivizsgálandó először is, hogy áll-e a fájdalmas menstruáció hátterében szervi elváltozás (mióma, endometriózis, petefészekciszta, kismedencei gyulladás). Serdülőkorban különösen fontos a megfelelő és idejében történő ellátás, ellenekező esetben negatív kihatása lehet a testi-lelki jóllétre, a szexuális életre, bizonyos kórképek esetén a termékenységre is.
Szociokulturális okokból sajnos sokszor tekintik a problémát a női lét természetes velejárójának. Sokszor maguk a nők is elviselendőnek tartják a havonta jelentkező erős fájdalmat. Tanulmányok szerint a fiatal nők 90%-a szed a menzesz előtt és alatt gyógyszert fájdalomcsillapítás céljából, főleg nem szteroid gyulladáscsökkentőket (pl. Advil, Algoflex, Apranax), simaizomgörcsoldókat (pl. Nospa). A serdülő lányok 6%-a fordul csak orvoshoz a problémájával. Sokan vesznek be a fájdalom gyors enyhítése céljából a javasolt adagnál többet vagy gyakrabban. Számos lehetőség létezik a menstruációs fájdalom csökkentésére, az esetek jelentős részében teljesen meg is szüntethető, ezért érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni az életminőség javulása érdekében.

Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia vizsgálata

Az inzulinrezisztencia a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot, amely esetén az inzulin hatása csökken, és hiába termelődik megfelelő mennyiségű inzulin, a sejtek nem képesek felvenni a működésükhöz szükséges glükózt. Emiatt a szervezet még több inzulint termel, kapacitása végül kimerül. Ekkor már nem képes elegendő inzulint termelni, a cukorháztartás pedig felborul. A sejtek nem tudják felvenni a cukrot, így az a vérkeringésben marad, és megnő a vércukorszint. Az inzulinrezisztencia életmódváltással, illetve gyógyszeres kezeléssel jól kezelhető. Az inzulinrezisztencia vizsgálata éhgyomri és 75 g glükózt tartalmazó oldat megivása utáni vércukor- és inzulinmérésekből áll. Az éhgyomri és 120 perces mérések az értékeléshez mindenképpen szükségesek. Az inzulinrezisztencia mérőszáma a HOMA-index. Az inzulinrezisztencia-vizsgálat elvégzésének javallatai:

- Policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén (a petefészekben éretlen tüszők szaporodnak fel, a menstruációs ciklus szabálytalan, jellemző a kóros szőrnövekedés)

- Meddőség kivizsgálásánál

- Terhesség során (a megváltozott hormonháztartás következtében kialakulhat inzulinrezisztencia és terhességi cukorbetegség)

- Túlsúly, metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsír- és koleszterinszint, csökkent glükóztolerancia)

- Androgéntúlsúly (a megnövekedett tesztoszteronszint hatására jelentkezhet hajhullás, zsíros bőr, kórosan fokozott szőrnövekedés)

A vizsgálatot reggel, éhgyomorra kell elvégezni, előzetes (minimum 10 órán keresztüli) koplalást követően. A terhelést megelőző 3 napon keresztül korlátozás nélküli, de legalább 150 gramm szénhidrátot tartalmazó étrend tartása szükséges. A vizsgálatot megelőző napokban átlagos fizikai tevékenységet kell végezni.

Táplálkozási tanácsadás, dietetika, diabetológia, obezitológia: 

Dr. Gondos Gabriella belgyógyász, diabetológus (Miskolc): 06204424032
Dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus (Budapest):
https://alakorvoslas.hu/
https://www.rmc.hu/hu/orvosok/bajnok-eva-phd
Petrik Dorina dietetikus (Miskolc) - IR, PCOS, endometriosis: https://www.erzsebetfurdo.hu/rendeleseink/dietetika/
Sportkontroll - IR, PCOS, diabétesz, sportdietetika:
https://sportkontroll.hu/
Táplálkozás-beállítás: IR, PCOS, pajzsmirigy: 
https://taplalkozasbeallitas.hu/szolgaltatasok/egyeni-taplalkozas-beallitas/
Athleats - sportdietetika: https://www.athleats.hu/
Zalai Noémi dietetikus: 
https://dietetikuseletmod.hu/
Nyikos Ráhel dietetikus - Tudatos Diéta: https://www.tudatosdieta.hu/
Asiama Evelyn dietetikus: https://www.facebook.com/asiamaevelyn
Nutriexpert - Novák Péter táplálkozástudományi szakember: https://nutriexpert.hu/
Lengyel-Novák Natália személyi edző, táplálkozási tanácsadó (Miskolc): https://www.facebook.com/lenonafit/
Toman Diet táplálkozási tanácsadás: https://www.tomandiet.com/kapcsolat
Dr. Popovics Szvetlana orvos - Miskolci Insumed: https://miskolciinsumed.com/
Dr. Ispány Marietta orvos - Insumed Miskolc: https://www.facebook.com/insumedmiskolc/

Hólyaghurut

A nők fele tapasztal élete során legalább egyszer húgyúti panaszokkal (fájdalmas vizelés, csípő vizelet, sürgető inger, gyakori vizelés, alhasi fájdalom, akaratlan vizeletvesztés, véres vizelet, éjszakai vizelési inger) járó hólyaghurutot (cystitis), húgycsőgyulladást (urethritis). A légúti infekciók után a nők alsó húgyúti gyulladása a második leggyakoribb bakteriális fertőzés. A 20-40 éves nők negyedét érinti évente, átlagosan 6 napig tartó tüneteket, 2 napos csökkent aktivitást, 1,2 nap munkából való kiesést vagy iskolai hiányzást okozva.
Akut bakteriális húgyhólyaggyulladásról beszélünk, ha vizeletvizsgálattal, -tenyésztéssel kimutatható és a panaszokkal összefüggésbe hozható a kórokozó jelenléte. (Krónikus hólyaghurut általában nem megfelelően kezelt akut gyulladás talaján alakul ki.) Szignifikáns bakteriuriának 105 CFU/ml feletti csíraszám tekintendő, bár ez vita tárgya. Vizeletüledék-vizsgálattal vörös- és fehérvérsejtek mutathatóak ki. (Kerülendő a hüvelyváladékkal, bél-, bőrflórával való szennyeződést reggeli első középsugár vizeletminta adandó le a laborban: zuhanyzást követően a vizelet első részét ki kell engedni, aztán felfogni a közepéből tiszta üvegbe, a végét szintén kiengedni.)

Kialakulása

A hátterében leggyakrabban (75-95%) kimutatott kórokozó az E. coli bélbaktérium. Ennek anatómiai oka nőknél a rövid húgycső, amelynek külső nyílása a normálisan számos mikroorganizmust tartalmazó hüvely és végbél közelében van. A gyakori szexuális aktus mint mechanikai hatás elősegíti a lehetséges kórokozók bejutását a húgycsőbe, ezen keresztül a húgyhólyagba. További hajlamosító tényezők:
- Genetikai hajlam: a családban halmozottan (különösen anyai ágon) előforduló húgyúti betegségek megléte igazolt hajlamosító tényező.
- A medencetájék kihűlése (felfázás): az alacsony hőmérséklet hozzájárul a nyálkahártyafelszínen való megtelepedésükhöz, ugyanis a hideg felületen való üldögélés, a túl vékony ruházat, a túl vékony lábbeli, a nedves vagy a derekat szabadon hagyó ruházat, vizes fürdőruha viselése miatt az erek összeszűkülnek, romlik a keringés, ilyenkor kevesebb, a kórokozókkal szembeni védekezésben fontos szerepet játszó immunsejt jut a húgyúti nyálkahártyához, emiatt a baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni, elszaporodni, gyulladást okozni. 
- A hüvelygyulladás (vaginitis), a természetes hüvelyflóra egyensúlyának felborulása (hüvelzuhany, intimspray, spermicidek használata, bármilyen antibiotikumkezelés) gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét potenciálisan kórokozó mikroorganizmusokkal szemben.
- Alacsony ösztrogénszint: változókorban, szoptatás idején, hormonális fogamzásgátlás alkalmazása esetén, kemoterápia következtében vagy bizonyos műtétek után jelentkezik. Ösztrogénhiány következtében csökken a normál flórát dominánsan alkotó tejsavbaktériumok aránya, a hüvelyhám elvékonyodik, vérellátása, ellenállóképessége romlik, ezért nő mind a hüvelygyulladás, mind a hólyaghurut kockázata. Ez ösztrogéntartalmú hüvelykrémmel (Ovestin), ösztrogént és Lactobacillusokat tartalmazó hüvelytablettával (Gynoflor) orvosolható.
- A cukorbetegség rontja a szervezet immunrendszerének működését. Fontos diétával, gyógyszeres kezeléssel megfelelő tartományban tartani a vércukorszintet.
- Húgyúti góc (pl. fertőzött vesekő), vizeletretenció, urogenitalis prolapszus (méhsüllyedés, hólyagsérv). 
- Immunszuppresszív gyóygszerek.
- Állandó katéter.
- A húgyúti rendszer anatómiai vagy funkcionális rendellenessége.

Kezelés

Javasolt naponta min. 3 liter, lehetőleg meleg folyadék fogyasztása a nap folyamán egyenletesen elosztva. Vizelési inger esetén célszerű azonnal vizeletet üríteni, nem szabad visszatartani. Enyhe esetekben gyógynövények (medveszőlő-Urzinol, mezei zsurló, kamilla, cickafark, párlófű, hibiszkusz, nyírfalevél, csalántea) alkalmazhatóak. A növényi kivonatok általában vizelethajtó, húgyúti fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatásúak. A vízhajtó hatás elősegíti, hogy a húgyutak hamarabb átmosódjanak, megtisztuljanak a kórokozók anyagcsere-termékeitől, a baktériumok kevésbé tudjanak megtapadni a nyálkahártyán. A D-mannóz szintén jó hatású, vény nélkül kapható. Alhasi fájdalommal, csípő érzéssel járó vizeletürítés esetén gyulladásgátló fájdalomcsillapító ajánlott (pl. Cataflam, Ibuprofen), vény nélkül kaphatóak. Érdemes Lactobacillus-tartalmú probiotikumokkal kiegészíteni a kezelést (szájon át: Mollio, Lactiv, LactoLady, Lactoseven, Normaflore, hüvelybe: Lactinelle, Gynoflor, Gynophilus, a szaporodásukhoz szükséges, tejsavat és glikogént tartalamzó prebiotikummal együtt, pl. Lactofeel). 3 napon belül nem javuló vagy 2 héten belül kiújuló tünetek, láz, véres vizelet, vesetáji fájdalom észlelésekor javasolt szakorvoshoz (háziorvos, urológus, nőgyógyász) fordulni, és laboratóriumi kivizsgálás, szexuális együttléthez társuló tünetek esetén nemi úton terjedő fertőzések (STI) szűrése is javasolt. Várandósok enyhe panaszok esetén is haladéktalanul kérjenek tanácsot háziorvosuktól. Az antibiotikumok gyorsíthatják a gyógyulást (általában 3-5 nap), de nem növelik a gyógyulási arányt. A páciensek fele egy hét alatt antibiotikum-kezelés nélkül is panaszmentessé válik. A leggyakoribb kórokozó, az E. coli magas érzékenységet mutat foszfomicinre (Monural, egyszeri 3 g) és nitrofurantoinra (naponta 2x100 mg 5 napig), amelyek csak minimális hatással vannak a bélflórára. A kezelés alapesetben nem haladja meg a 7 napot. Az antibiotikumok elhúzódó vagy ismételt szedése nem növeli a hatékonyságot, viszont fokozza az allergiás reakciók, a mellékhatások és a rezisztens kórokozók megjelenésének kockázatát. 7 napon túl fennálló panaszok esetén érdemes megismételni a tenyésztést. Megfelelően tájékoztatott, együttműködő betegnél alkalmazható a kezelés késleltetése: fokozódó panaszok esetén beveheti az előre felírt anribiotikumot, ellenkező esetben megvárható a tenyésztés eredménye, így csökkenthető a normál flóra károsodása és a rezisztencia kialakulása. A kezdeti tapasztalat alapú kezelés módosítható a tenyésztés eredményének megfelelően.
Az utóbbi 30 évben a baktériumok ellenállóképessége az antibiotikumokkal szemben drámaian megnőtt. A multirezisztens kórokozók elterjedése, megtelepedési és megbetegítő képességük fokozódása aggasztó méreteket öltött. Ez azt jelenti, hogy egyre gyakrabban okoz egyszerű hólyaghurutot is olyan baktérium, amely számos, ellene korábban hatékony antibiotikumra nem reagál már. A rezisztencia növekedéséhez jelentősen hozzájárul a hólyaghurut (túl)kezelése, hiszen az akut nem komplikált hólyaghurut az antibiotikum-felírások egyik leggyakoribb oka napjainkban. A fluorokinolonok (pl. ofloxacin, ciprofloxacin) alkalmazása az MRSA, a cefalosporinok (pl. Cefzil, Zinnat, Suprax) használata a vancomycin-rezisztens Enterococcus, az ESBL-termelő K. pneumoniae, béta-laktám-rezisztens Acinetobacter és Clostridium difficile arányának növekedéséhez járultak hozzá. Ezért fontos a szakmai irányelvek betartása, a helytelen antibiotikum-használat visszaszorítása. A fluorokinolonok alkalmazását ebben az indikációban az európai Gyógyszerügynökség nem javasolja. Olyan antibiotikumot kell választani, amely a fennálló fertőzés ellen hatékony, ugyanakkor a legkevésbé károsítja a páciens bél- és hüvelyflóráját és a környezetet. A lehető legkisebb dózisban és a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. Figyelembe kell venni a helyi rezisztenciaviszonyokat. Utóbbihoz laborvizsgálatok (vizelettenyésztés, rezisztenciavizsgálat, antibiogram, sz.e. vérvétel) szükséges. Az aminopenicillin és a Sumetrolim használata hazánkban a magas rezisztencia miatt nem ajánlott. A ciprofloxacin és a Sumetrolim nagymértékben befolyásolják a bélflórát, a béta-laktámok (pl. aminopenicillin, Augmentin, Curam) erősen károsítják a hüvelyflórát.
A veséket és húgyvezetékeket érintő felső húgyúti gyulladás leggyakoribb tünetei: láz, vesetáji fájdalom, elesettség. Nem komplikált felső húgyúti gyulladás esetén rövid időtartamú II-II. generációs cefalosporin- (Cefzil, Zinnat, Suprax) vagy fluorokinolon- (ciprofloxacin, ofloxacin) kezelés javasolt.

Megelőzés

A páciensek felénél a panaszok 2 éven belüli kiújulása várható. A megelőzésben a hajlamosító tényezők kiküszöbölésén túl az immunterápia az elsődleges (A-, C-, D-vitamin, Uro-Vaxom: E. coli-liofilizátum), amely a szervezet saját védekező mechanizmusait erősíti. Az immunterápia hatékonyságát klinikai vizsgálatok igazolták. Felére csökkenti az évenkénti fellángolások számát, enyhíti a fájdalmas tüneteket, mérsékli az antibiotikum-szükségletet. A bél- és hüvelyflóra támogatásának (lásd a probiotikumokat a kezelésnél) fontos szerepe van a megelőzésben is. Javasolt naponta 2-2,5 liter folyadék bevitele (lehetőleg tiszta víz), hideg időben réteges öltözködés, a végbél tájékának tisztítása székelés után, vizeletürítés és zuhanyzás szexuális aktus előtt és után (a partnernek is). Menstruáció idején elsősorban betét használata javasolt, amely minden vizeletürítéskor cserélendő. A zuhanyzás előnyben részesítendő a kádfürdővel szemben. Pamut fehérnemű viselése, gyógyszertári hipoallergén mosdókenőccsel való tisztálkodás javasolt. Kerülendő a mezítláb járkálás, a vizes fürdőruhában, hideg felületen ücsörgés, a túl vékony ruházat és lábbeli, a nedves vagy a derekat szabadon hagyó ruházat. Visszatérő hólyaghurutban szenvedő peri- és posztmenopauzális nőknek javasolható a hüvelyi ösztrogénpótlás (pl. heti 2 este 1 adag vény nélkül kapható Ovestin krém, Estrokad kúp), amennyiben ellenjavallata nincs (korábbi emlőtumor kiújulásában nem igazolódott a szerepe, ezért onkológussal konzultálva ilyenkor is használható. A minimum 36 mg proantocianidin-tartalmú tőzegáfonya-készítmények (pl. Béres) csökkentik a kiújulás lehetőségét, mert a proantocianidin megfelelő koncentrációban képes gátolni a baktériumok megtapadását a húgyúti nyálkahártyán. Hialuronsav és chondroitin-szulfát húgyhólyagba történő instillációja, medencefenéki izomtréning (gátizomtorna) szintén segíthet.
Visszatérő hólyaghurut (egy éven belül legalább 3-szor, vagy fél éven belül legalább 2-szer jelentkeznek vizelettenyésztéssel igazolt fertőzés okozta hólyaghurut) esetén is törekedni kell a tenyésztéses vizsgálat alapján történő célzott antibiotikum-kezelésre (10 naponta 1x3 g foszfomicin, 2x100 mg nitrofurantoin 5 napig). A rendszeres tenyésztés felére csökkenti a kórházi kezelés, intavénás antibiotikum-terápia szükségességét. Tünetmentes bakteriuria csak terhesség alatt és húgyúti műtétek előtt kezelendő. Megelőzés céljából egyéb megoldásra nem reagáló esetekben adható 3-12 hónapon át intermittálóan nitrofurantoin, 3 hetente 1 Monural. Szexuális aktushoz kapcsolódó panaszok esetén adagolható Nitrofurantoin vagy Monural együttlétek alkalmával. A nitrofurantoin túlzott használata tüdő- és májkárosító lehet.

Túlsúly, elhízás

Túlsúly, elhízás (Obesitas)

2017-ben az OECD-országokban a felnőttek fele, a gyermekek hatoda volt túlsúlyos vagy elhízott, és az arányok növekvő tendenciát mutatnak. Magyarország a Föld összes országai között a 3. helyen áll e tekintetben. A túlsúlyt leggyakrabban a szervezet energia-egyensúlyának felborulása okozza: a kalóriabevitel tartósan meghaladja a szükséges mennyiséget, ennek következtében a test zsírtartalma kóros mértékben megnő. Ritkán lehet ez betegség következménye is (inzulintermelő daganat, mellékvesekéreg-túlműködés). A D-vitamin hiánya szintén összefüggést mutat az elhízással. Az öröklődés szerepe mellett szól, hogy az egypetéjű ikrek testtömege akkor is hasonló, ha más környezetben nőnek fel. Ugyanakkor az étkezési szokások, az alacsony fizikai aktivitás szerepe nem elhanyagolható. 
A testtömegindex (BMI: a kg-ban megadott testtömeg osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével) és a haskörfogat mérése segít a túlsúly mértékének meghatározásában.

BMI
Alultáplált: BMI <18,5 kg/m2;
Normális: BMI 18,5–24,9 kg/m2;
Túlsúlyos: BMI 25,0–29,9 kg/m2;
I. fokú elhízás: BMI 30,0–34,9 kg/m2;
II. fokú elhízás: BMI 35,0–39,9 kg/m2;
III. fokú túlsúly: BMI>40,0 kg/m2
.

Haskörfogat
Férfiak esetében a normális haskörfogat 94 cm alatti, túlsúly: 94–102 cm, elhízás: 102 cm felett.
Nőknél normálisan 80 cm alatti, túlsúly: 80–88 cm, elhízás: 88 cm felett.

25-ös BMI-hez képest +5 az összhalálozást 30, a daganatos halálozást 10, a szív-érrendszeri betegség miatti halálozást 40, a cukorbetegség miatti halálozást 60%-kal növeli! 30 feletti BMI esetén a becsült várhatóélettartam-csökkenés 2-4 év, 40 feletti BMI esetén 8-10 év!
A mozgásszegény életmód és a túlsúly az emelkedett testzsírtartalom (elsősorban a zsigeri, azaz belszervi, nem a bőr alatti), az inzulinrezisztencia (az inzulin csökkent hatékonysággal serkenti a cukor bejutását a vérből a májba, az izom- és zsírszövetbe, ugyanakkor a petefészkek inzulinérzékenysége megmarad, bennük a fokozott inzulinhatás emeli az androgéntermelést bőrzsírosodást, pattanásosodást, hajhullást, férfias típusú szőrösödést okozva), a kompenzatorikus inzulinszint-emelkedés (hiperinzulinémia) és egyéb káros hatások révén növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a rosszindulatú daganatok, a szív-érrendszeri és zsíranyagcsere-betegségek, a depresszió és az alvászavar kialakulásának kockázatát.
A testmozgás és a kalóriabevitel csökkentése az inzulinszint csökkentése és egyéb jótékony anyagcserehatások révén ezzel ellentétes, jótékony hatásokat fejt ki. Életmódváltás 25-27-es BMI esetén javasolt. Csökkenni akkor fog a testtömeg, ha az energia-bevitel kisebb, mint a felhasználás, tehát a megfelelő minőségi összetételű, de energiaszegény diéta és a fizikai aktivitás növelése. Terhesség vállalása előtt a cél a testsúly min. 7%-kal való csökkentése. Tanácsolt hetente legalább 5 napon min. 30 perces közepes intenzitású testmozgás (pl. úszás, kerékpározás, gyors gyaloglás, elliptikus tréner, futás). A napi energia-bevitel 500-1000 kcal-val történő csökkentése hetente kb. 1 kg súlyvesztést eredményezhet, a napi 1200-1400 kcal-s diéta (ezen belül 50% alacsony glikémiás indexű, lassan felszívódó szénhidrát, 30% elsősorban növényi eredetű fehérje, 20% elsősorban telítetlen zsírsav, 35 g rost, 2,5-3 liter víz) megfelelő testmozgással 3 hónap alatt a testtömeg 5%-ának, 6 hónap alatt 10%-ának leadását eredményezheti (0,5 kg/hét). Fontos figyelembe venni azonban, hogy nem léteznek mindenki számára egyformán hatásos és egészséges sémák, a fogyási tervet mindig személyre szabottan kell kialakítani, amelynek koordinálásában segíthet dietetikus és obezitológus orvos.
Gyógyszeres kezelés (pl. a zsírfelszívódást gátló orlistat, liraglutid, naltrexon) 27-es BMI, gyomorgyűrűműtét 35-ös BMI felett fontolandó meg. Ezen kezelési módszerek segíthetik a diétával sikertelenül próbálkozókat. A tervezett terhességet ajánlatos a műtét után egy évvel halasztani. Mérlegelendő viszont, hogy a testsúlycsökkentésre szánt idő az életkor előrehaladásával csökkenti a teherbe esés esélyeit.

A túlsúlyt nők és férfiak esetén egyaránt kapcsolatba hozták a csökkent termékenységgel, bizonyos szülészeti-nőgyógyászati szövődményekkel és az újszülöttet érintő betegségekkel.
A hormonális fogamzásgátlási módszerek nem javasoltak 40 feletti testtömegindex, kezeletlen magasvérnyomás-betegség, szövődményes cukorbetegség, korábbi trombózis esetén. 90 kg-os testtömeg felett cikluskontrolljuk nem megfelelő.
A menstruációs ciklusra, a megtermékenyülésre és a beágyazódásra gyakorolt kedvezőtlen hatás még nem teljesen tisztázott, de az ismert, hogy túlsúlyos meddő pácienseknél gyakoribb
- a D-vitamin-hiány (kezelése heti 30000 NE D3-vitamin 3 hónapig, majd napi 3000 NE),
- az emelkedett inzulinszint (ez közvetve csökkenti a petefészek ciklikus hormontermelését szabályozó agyalapimirigy-hormonokat, valamint a vérben keringő szexhormonkötő fehérje-SHBG szintjét, így megemelkedik a vérkeringésben a szabad androgénszint, ami rontja a petefészekfunkciót),
- az emelkedett ösztrogénszint (a zsírszövetben férfihormon-átalakító enzimek működnek, továbbá a zsírszövet direkt módon is termel ösztrogént és androgéneket), emiatt a peteérési, ovulációs és vérzészavar: tüszők elsorvadása, rossz minőségű petesejtek képződése, rendszertelen és/vagy erős, elhúzódó méhvérzés (az ösztrogéntöbblet hatására túlburjánzó, túlságosan megvastagodó méhnyálkahártya és annak szabályozatlan leválása következtében), 
- a zsírszövet emellett olyan anyagokat is termel, amelyek közvetlenül képesek gátolni a petefészek működését.
A túlsúly még szabályos menstruációs ciklusú nőknél is csökkenti a termékenységet: ez az elhúzódó tüszőérésnek, a kisebb petesejteknek, az alacsonyabb tüszőrepesztő- és sárgatesthormon-szintnek tulajdonítható. Elhízás esetén a megtermékenyült petesejt zsír-, cukor- és aminosav-anyagcseréje eltér a normálistól, fejlődése gyakrabban áll le. Alacsonyabb a mesterséges megtermékenyítés sikeraránya (10%-kal kevesebb élveszületés). Gyakoribb a vetélés (a rossz minőségű petesejtek esetén gyakoribb a sejtosztódási zavar), a terhességi cukorbetegség, a terhességi magasvérnyomás-betegség, a méhen belüli növekedési zavar, a koraszülés, a túlhordás és a magzat méhen belüli elhalása. Az általában nagyobb magzati súly miatt gyakoribb az elhúzódó szülés, a vállelakadás, a hüvely- és gátsérülés, a vákuumos szülésbefejezés és a császármetszés, miközben a hüvelyi szülés alapvetően kevesebb szövődménnyel járna. Elhízott nőknél császármetszést követően a sebgyógyulási zavarok, a hegszétválás, a méhgyulladás, a trombózis, a tüdőödéma és a halálozás fokozott kockázatával kell számolni. Az elhízott anyák közül 13%-kal kevesebben szoptatnak a normál súlyúakhoz viszonyítva. Elhízott anyák gyermekeinél felnőttkorban 70%-kal gyakoribb az elhízás, nő a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a stroke, a vesebetegségek kockázata, felmerült a gyengébb kognitív képesség is.
A túlsúly gyakran társul endokrinológiai megbetegedésekkel (pl. pajzsmirigy-alulműködés) és pszichés problémákkal, ezért komplex megközelítése elengedhetetlen.

Táplálkozási tanácsadás, dietetika, diabetológia, obezitológia: 

Dr. Gondos Gabriella belgyógyász, diabetológus (Miskolc): 06204424032
Dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus (Budapest):
https://alakorvoslas.hu/
https://www.rmc.hu/hu/orvosok/bajnok-eva-phd
Petrik Dorina dietetikus (Miskolc) - IR, PCOS, endometriosis: https://www.erzsebetfurdo.hu/rendeleseink/dietetika/
Sportkontroll - IR, PCOS, diabétesz, sportdietetika:
https://sportkontroll.hu/
Táplálkozás-beállítás: IR, PCOS, pajzsmirigy: 
https://taplalkozasbeallitas.hu/szolgaltatasok/egyeni-taplalkozas-beallitas/
Athleats - sportdietetika: https://www.athleats.hu/
Zalai Noémi dietetikus: 
https://dietetikuseletmod.hu/
Nyikos Ráhel dietetikus - Tudatos Diéta: https://www.tudatosdieta.hu/
Asiama Evelyn dietetikus: https://www.facebook.com/asiamaevelyn
Nutriexpert - Novák Péter táplálkozástudományi szakember: https://nutriexpert.hu/
Lengyel-Novák Natália személyi edző, táplálkozási tanácsadó (Miskolc): https://www.facebook.com/lenonafit/
Toman Diet táplálkozási tanácsadás: https://www.tomandiet.com/kapcsolat
Dr. Popovics Szvetlana orvos - Miskolci Insumed: https://miskolciinsumed.com/
Dr. Ispány Marietta orvos - Insumed Miskolc: https://www.facebook.com/insumedmiskolc/

 

Méhtükrözés (Hiszteroszkópia)

A méhüreg belfelszínének vizsgálatára akkor van szükség, amikor a páciens panaszai (pl. rendszertelen ciklusok, erős menstruációs vérzés, teherbeesési nehézség, ismétlődő vetélés, krónikus kismedencei fájdalom) vagy kismedencei ultrahangvizsgálat méhüregi elváltozás (polip, mióma, stb.) gyanúját veti föl. A vakon végzett méhnyálkahártya-mintavétellel (curettage, kürett, egészségügyi kaparás) ellentétben a hiszteroszkóp lehetőséget nyújt arra, hogy az orvos közvetlenül lássa a méhüreget: a hüvelyen át a méh üregébe néhány milliméter átmérőjű optikát vezetünk, amelyhez egy kamera és egy monitor csatlakozik. Lehetővé válik olyan elváltozások felismerése, amelyeket más módszerekkel (pl. hüvelyi ultrahang, folyadékfeltöltéses ultrahangvizsgálat, vakon végzett biopszia) nem tudnak kimutatni. Kórházi bennfekvés nélkül, járóbeteg-ellátás keretében, fájdalommentesen, altatás nélkül alkalmazható változatával (Office hysteroscopy) mód van mintát venni a méhnyálkahártyából szövettani vizsgálatra, illetve lehetséges bizonyos kórképek (polip, mióma, bizonyos méhfejlődési rendellenességek, méhüregi sövény, korábbi műtét, pl. terhesség-megszakítás következményeként kialakult méhen belüli összenövések, "elveszett" fogamzásgátló eszköz) nagy részének tisztázása, így kiszűrhetőek azok a páciensek, akiknek további, csak műtői körülmények között végezhető beavatkozásra van szükségük, ezáltal számos kórházi felvétel elkerülhető. Meddőségi kezelés előtt mindenképpen javasolt a méhüreg vizsgálata.
A hagyományos méhtükrözéshez az eszköz vastagsága miatt a méhnyak tágítása szükséges, amely fájdalommal jár, ezért altatásban végezzük, ez előzetes műtéti kivizsgálást, kórházi bennfekvést tesz szükségessé. Művi meddővé tétel (sterilizáció) is kivitelezhető hiszteroszkóppal a hasi műtéttel (laparoszkóppal) végzett petevezeték-elkötés/-eltávolítás alternatívájaként: ilyenkor a méhüreg felől speciális eszköz helyeznek a petevezetékekbe, amely elzáródást okoz.

VASHIÁNY

A vashiánybetegség a serdülő leányok, a termékeny korú (menstruáló) nők és a várandósok leggyakoribb hematológiai megbetegedése. Legsúlyosabb formája a vashiányos vérszegénység, amely ma már gyógyszerekkel hatékonyan megelőzhető, eredményesen kezelhető. A várandósoknál alkalmazott vas- és folsavpótlással megelőzhető a szüléssel összefüggően szükséges vérátömlesztés és az, hogy az újszülött üres vasraktárral jöjjön a világra, ugyanis az újszülöttkori vashiánynak életre szóló káros hatásai lehetnek (pl. gyakoribb a magasvérnyomás-betegség). Már a várandósság első harmadában ki kell szűrni a vashiányt laborvizsgálattal (vérvétel: vérkép, ferritin, CRP). 
Az anaemia (vérszegénység) olyan állapot, amelyben a vörösvérsejtszám és paraméterei (pl. hemoglobin) a normál populációra jellemző értékek alá csökkennek. Az anaemia nem maga a betegség, hanem a csontvelő működésének tükrözője. Oka leggyakrabban a vérképzéshez szükséges tényezők (vas, mangán, kobalt, réz, folsav, B6-, B12-, C-vitamin, esszenciális aminosavak, eritropoetin, tiroxin, androgén hormonok) hiánya. Vashiányban nem képződik elegendő hemoglobin (oxigénszállító vérfesték) a vörösvérsejt-előalakokban. Vaskészítmények éhgyomorra történő bevétele gyakran okoz hányingert, hasmenést, székrekedést, étvágytalanságot, puffadást. Ez csökkenthető étkezés közbeni bevétellel és fokozatos dózisemeléssel (hetenként 1 tablettával emelve a napi adagot 3 tabletta/nap adagig). Vénás beadásra nagyon ritkán van szükség, csak kiterjedt Crohn-betegség vagy gyomorműtét után, ilyenkor háromvegyértékű vas alkalmazása előnyös. Vaskezelés során 7-10 nap elteltével emelkedik a keringő vérben a vörösvérsejt-előalakok száma, a hemoglobin szintje 8-10 hét múlva válik várhatóan normálissá. Savlekötők szedése, teafogyasztás csökkentik a vasfelszívódást. 
(Forrás: NEFMI)

Terhességi cukorbetegség (GDM)

A terhességi cukorbetegség (GDM-gestatios diabetes mellitus) olyan, a várandósság során észlelt szénhidrátanyagcsere-zavar, amely terhesség során alakul ki (az esetek 90%-a) vagy a várandósság előtt is fennállt, csak nem ismerték fel (10%). Hazánkban jelenleg minden tizedik várandósságra jellemző, az utóbbi 20 évben előfordulása megduplázódott. Tünetet nem okoz, szűrővizsgálattal ("cukorterhelés") diagnosztizálható: terheléses glükóztolerancia teszt (OGTT, vércukorszintmérés) végzendő a várandósság 24-28. hetében, fokozott GDM-kockázat esetén a 16-18. terhességi héten: megelőző szénhidrátanyagcsere-zavar, 35 év feletti életkor, elhízás (30 feletti testtömegindex), PCOS, magasvérnyomás-betegség, cukorbeteg rokon, ikerterhesség, asszisztált reprodukcióval (IVF) létrejött terhesség, korábbi terhesség során GDM, koraszülés, halvaszületés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel vagy min. 4000 grammal született gyermek. Koraterhességben (12. hétig) még nem érvényesül a várandósság diabetogén, inzulinszükségletet növelő hatása (a 12. hétig még csökken is, a 18. hétre éri el a terhességi előtti szükségletet, majd nő a terhesség végéig), ezért ez az időszak alkalmas a már a terhesség előtt kialakult anyagcserezavarokkiszűrésére az éhgyomri/randomvércukorszint mérésével. A 20. hét után már érvényesül a terhesség diabetogén hatása, így a valódi GDM diagnosztizálható.
Az OGTT helyes kivitelezése: reggel (ébredés után 1 órán belül), éhgyomorra (min. 10 órás koplalást követően), előző 3 napon a szokásos, min. 150 g szénhidrátot tartalmazó étrend, átlagos fizikai tevékenység, nyugodt körülmények között, dohányzás mellőzésével, 75 g glükózt 3 dl vízben feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva 0 és 120 perces vércukorértékek mérése.
A határértékek a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlásokban is többször változtak az elmúlt években, az alábbiakban a Magyarországon 2020. júliusában érvénybe lépett ajánlás értékei olvashatóak.
7 mmol/l feletti éhgyomri/random mért vagy 11 feletti terhelést követő 2 órás vércukorérték (glükóz) cukorbetegséget (diabetes mellitus) jelez. 5,6-6,9 mmol/l éhgyomri (korábban 5,1-6,9) vagy 7,8-11 mmol/l (korábban 8,5-11) terheléses érték esetén terhességi diabéteszről beszélünk. Korai felismerésük, kezelésük az anya és a magzat lehető legjobb egészségi állapotának biztosítása, a szövődmények (az anyánál terhességi magasvérnyomás-betegség, későbbi életkorban cukorbetegség kialakulása, a gyermeknél szív-, gerinc-, arc-, húgyúti fejlődési rendellenesség, méhen belüli növekedési elmaradás/sorvadás, elhalás, nagy születési súly, újszülöttkori alacsony vércukorszint, légzészavar, későbbi cukorbeteség, szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása) megelőzése érdekében fontos. Következő terhesség esetén a GDM ismétlődése 30%-os. A gondozó orvos feladata a beteg felvilágosítása ezekkel kapcsolatban. 
A kezelés első és legfontosabb eleme az életmódváltás: megfelelő étrend kialakítása a fizikai aktivitáshoz igazítva (mind tápanyag- és kalóriatartalmát, mind időzítését tekintve, napi 5-6 alkalomra elosztva), rendszeres testmozgás az edzettséghez igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve). Várandósoknak a nem terhesekhez képest reggelire kevesebb, tízóraira ugyanannyi vagy kicsit több szénhidrát fogyasztása javasolt a nem terheseknek ajánlotthoz képest, az első trimeszterben összesen naponta 140-160 g szénhidrát, 1500-1600 kcal/nap testtömegtől függően (22-35 kcal/ttkg), a második trimesztertől 1750-1900 kcal/nap. A gyakori, alkalmanként kis szénhidrátbevitel az étkezések utáni vércukorcsúcs mérséklését szolgálja. 
Ha az életmód-terápia nem elegendő a megfelelő vércukorszint fenntartásához, gyógyszeres kezelés (metformin vagy inzulin adása) javasolt a terhesség végéig, 4 hetente laboratóriumi (HbA1c, TSH) és diabetológiai ellenőrzés, otthoni vércukormérés, diétás és vércukornapló vezetése mellett. A kezelési célértékek terhesség vállalása előtt: 3,5-5,3 mmol/l éhgyomri glükóz, 6,5% alatti HbA1c, 290 alatti fruktózamin, 130/80 alatti vérnyomás, szükség esetén fogyás, ezek elérése előtt megfelelő fogamzásgátlás, napi 400 ug folsav, 4000 mg mioinozitol, 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt. Terhesség alatt: 3,5-5,5 mmol/l éhgyomri, 7 mmol/l étkezés utáni, 6,1 alatti 120 perces terheléses glükóz, 6% alatti HbA1c, 170-220-as fruktózamin, 110-129/70-79 Hgmm vérnyomás, napi 800 ug folsav, 4000 mg mioinozitol, 2000 NE D-vitamin, 100 mg aszpirin szedése, 18-19. héten magzati fejlődést ellenőrző ultrahang, 20-22. héten kiterjesztett magzati szívultrahang, 28-36. héten 4 hetente magzati növekedést ellenőrző ultrahang, 34. héttől NST javasolt. Cukorbeteg várandósok terhességének befejezése a 37(+0)-38(+6) terhességi héten ajánlott folyamatos CTG, óránkénti vércukor-ellenőrzés, glükóz-inzulin infúzió adása mellett. 
A szülést követően naponta mérni kell a vércukorszintet kiszűrendő, hogy cukorbetegségről van-e szó. Ha igen, diabetológiai gondozás, terápia-beállítás javasolt. Ha terhességi diabétesznek bizonyult az anyagcserezavar, javasolt szülés után 6 héttel, 1 év elteltével, majd 2 évente évente háziorvosi ellenőrzés (OGTT éhgyomri és 120 perces vércukor- és inzulinértékekkel, HOMA-index, TSH, HbA1c, lipidek, EKG), prediabéteszben életmód-terápia fél évenkénti ellenőrzés mellett, ennek sikertelensége, illetve cukorbetegség kialakulása esetén diabetológiai gondozás megkezdése. 
Terhesség nem javasolt cukorbetegségben az alábbiak esetén: kezelésre nem reagáló, látást veszélyeztető retinakárosodás, vesefunkció csökkenését okozó vesekárosodás, ér-, idegkárosodás, súlyos ischaemiás szívbetegség, 10% feletti HbA1c, 38 év feletti életkor. 

Ismétlődő (habitualis) vetélés

Kettő vagy annál több terhesség 24. hét előtti megszakadása esetén beszélünk ismétlődő vetélésről.
Egészséges, fiatal pároknál a teherbe esési esély ovuláció körüli együttlét esetén kb. 30%. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a klinikailag igazolt terhességek 25%-a, becslések szerint az öszes terhesség 60%-a vetéléssel végződik. A vetélések felénél kromoszóma-rendellenesség mutatható ki. 30 éves nő esetében 10%, 40 év felett 50% a vetélés kockázata. A vetélések 5%-a ismétlődő. Két vagy annál több egymást követő vetélés után kivizsgálás és szükség esetén célzott kezelés indítható. Típusosan két vetélés után 33%, 3 után 45%, 4 után 55% a következő vetélés átlagos előfordulási valószínűsége. A vetélések számával arányosan nő a koraszülés és a méhen belüli növekedési visszamaradottság kockázata.
A sikeres beágyazódás 3 feltétele: az embriónak ép kromoszómakészlettel kell rendelkeznie, megfelelő időben kell a méhüregbe érkeznie, a méhnyálkahártyának beágyazódásra alkalmasnak kell lennie. Az ismétlődő (habitualis) vetélésnek számos rizikótényezője ismert, ezek egy része kiküszöbölhető, célzottan kezelhető megfelelő kivizsgálást követően. Alapvető az életmódváltás, a rendszeres testmozgás, az optimális tápanyag-összetételű diéta, a stresszcsökkentés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülése. Javasolt nőgyógyászati vizsgálat: a hormonális ciklus vizsgálata, mióma, méhtestpolip, méhsövény, méhüregi összenövések műtéti (hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses) megoldása, genetikai vizsgálat az kromoszóma-rendellenességek kiszűrése céljából, esetlegesen fennálló krónikus gyulladásos betegségek felderítése ("góckutatás": fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálat), gyógyítása, hematológiai vizsgálat (öröklött véralvadási zavar, trombózishajlam), immunologiai vizsgálat (pl. antifoszfolipid autoantitestek jelenlétekor véralvadásgátló heparin és acetiszalicilsav szedése). Felmerült apai antigének elleni antitestek szerepe is, de ennek szűréséhez jeneleg sem megfelelő tudományos alap, sem vizsgálati módszer nem áll rendelkezésünkre. Endokrinológiai kivizsgálás, pl. pajzsmirigy-alulműködés és pajzsmirigyellenes ellenanyagok (anti-TPO) magas szintje esetén tiroxinpótlás, -túlműködéskor propiltiouracil, a prolaktin túltermelődésekor dopaminagonista, sárgatest-elégtelenség esetén progeszteronpótlás. Nincs bizonyíték a policisztás petefészek tünetegyüttes és az ismétlődő vetélés kapcsolatára, és arra sem, hogy a metformin csökkentené a vetélési kockázatot PCOS esetén. A D-vitamin (D-hormon!) elégtelen szintje gyakoribb habitualis vetélők között. Bár arra egyelőre nincs adat, hogy pótlása javítaná a terhesség kimenetelét, napi 2000-4000 NE szedésének negatív hatása nem ismert, ezért mindenképp javasolható mind várandósoknak, mind terhesség előtt. Az V. véralvadási faktor génjének Leiden-mutációja gyakoribb habitualis vetélőkben, de rizikónövelő hatása viszonylag kicsi, így véralvadásgátló kezelés nem javasolt. Az előzményi habitualis vetélés növeli koraszülés, a magzati fejlődési rendellenességek és a méhen belüli magzati sorvadás kockázatát. 
A férfi partner kivizsgálása sokáig a spermiumanalízisre (hímivarsejtek számának, tulajdonságainak vizsgálata laborban leadott ondómintában) korlátozódott, az utóbbi években jelentek meg a DNS-fragmentációs tesztek. Magas DNS-fragmentációhoz kétszeres vetélési kockázat társul, hátterében többnyire oxidatív stressz áll, amihez a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a stressz, ondóúti gyulladás, herevisszér-tágulat mind hozzájárulhat.
Jelenleg az ismeretlen eredetű ismétlődő vetélés egyetlen hatásos kezelése a sárgatesthormon pótlása (Progesterone kapszula, Utrogestan kapszula/hüvelykapszula, Cyclogest hüvelykúp) a ciklus második felében. A hormonális ciklus rendezésével a párok 65-70%-ánál sikerül szülést elérni. Ez arra utal, hogy az ismétlődő vetélés oka többnyire a menstruációs ciklus (folliculo-lutealis funkció) hormonális zavara, amely az ovuláció hiánya révén meddőséghez, a méhlepény kialakulásának zavara révén vetéléshez, koraszüléshez, méhen belüli magzati sorvadáshoz vezet. Ezért a cikluszavar orvoslása, a peteérés hiánya esetén annak helyreállítása (clomifen-citrát=Clostilbegyt, letrozol=Letrozole, dexametazon=Dexamethasone/Oradexon, metilprednizolon=Medrol) a legeredményesebb kezelés, amelyhez hozzájárul az anyagcsere, a testsúly rendezése a tervezett fogamzás előtt. A szokványos vetélőknél a ciklus második, luteális szakában jelentősen alacsonyabb a progeszteron (sárgatesthormon) szintje, mint az érett újszülöttek világra jövetelével végződő terhességek esetében. Kezelés nélkül a szokványos vetélők 97%-a szül élő gyermeket, ami azt mutatja, hogy az okok nem visszafordíthatatlanok.

(www.eshre.eu, Magyar Nőorvosok Lapja)

KONIZÁCIÓ, LEEP

KONIZÁCIÓ, LEEP (Loop Electrosurgical Excision Procedure)

Konizáció esetén a méhnyakból szikével vagy elektromos kaccsal (LEEP) kimetszenek egy kúp alakú szövetrészt eltávolítva ezzel a panaszt okozó és/vagy kóros elváltozást (polip, szemölcs, rákelőző elváltozás). A szövettani lelettől függően a beavatkozás teljes gyógyulást eredményez (amennyiben a kóros elváltozás nem terjed túl a kimetszett szövetrész határain), vagy szükségessé válhat nagyobb műtéti beavatkozás is. A szikével végzett méhnyakműtéthez képest a kacskonizáció kisebb valószínűséggel károsítja a méhnyak szerkezetét oly mértékben, hogy az egy későbbi terhesség kiviselését negatívan befolyásolja. Kacskonizáció terhesség alatt is elvégezhető, amennyiben a beavatkozás halasztása a fennálló betegség természete miatt nem javasolt. A LEEP nem helyettesítheti minden esetben a hagyományos konizációt. 
Műtét előtt 4 órával ne fogyasszon ételt, italt. Vehet be fájdalomcsillapítót. A vérzékenységet fokozó gyógyszerek (pl. Aspirin, Clexane, Fraxiparine, Syncumar) szedését 5 nappal korábban függessze fel 10 napra. Kismedencei ultrahangot és kolposzkópos méhnyakvizsgálatot követően helyi érzéstelenítő Lidocain-oldat méhnyakba fecskendezését követően vagy altatásban történik a kóros szövet kimetszése. A beavatkozás néhány percig tart, amelynek során speciális eszközzel mintát is lehet venni a méhnyálkahártyából. A páciens helyi érzéstelenítés esetén fél órás megfigyelés után otthonába távozhat, altatás után 6 óra töltendő még az egészségügyi intézményben. 1-2 napig tartó, kevés hüvelyi vérzés, enyhe alhasi fájdalom jelentkezhet utána.

Hajhullás

Az életkor előrehaladtával - nemre való tekintet nélkül - az emberek kb. felének elkezd ritkulni a haja. Fokozott hajvesztéssel bizonyos életszakaszokban szinte mindenki szembesül. A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű (naponta több, mint 100 hajszál vesztése), és a kihullott hajszálak helyén nem nő új, így a hajkorona csökkenése észlelhető, amely nemcsak kozmetikai gondot, hanem lelki, önbecsülési problémát is okozhat. A hajhullás (alopecia) lehet foltos és szétszórt, azaz diffúz. Mindkettő maradandó kopaszodáshoz vezet, ha a szőrtüszők és a bennük található hajhagymák elpusztulnak. Ha a hajhagyma nem pusztul el, csak sejtjeinek osztódása szűnik meg egy időre, átmenetileg fokozott hajhullás és következményes átmeneti kopaszság alakul ki, amely kezelésének célja a hajszálakat létrehozó sejtek osztódásának, a keratinképzésnek és a hajas fejbőr anyagcseréjének a serkentése. 
A hajnövekedés ciklikus. A haj növekedési fázisa, az anagén fázis 2-6 évig tart. Ezt követi a katagén fázis, amikor a haj gyökere elsorvad, aztán a hajhagyma átmegy telogén fázisba, amely 5-6 hétig tart, utána a haj kihullik, és a hajhagyma újra anagén fázisba kerül. A mind a férfiaknál, mind a nőknél a 40-es évektől kezdődően, a fejtetőn és a halántékon kezdődő hajritkulást, kopaszodást androgén alopeciának nevezzünk. Androgén alopeciában a haj anagén fázisa egyre rövidebb lesz, a hajhagymák mérete egyre csökken, a hajszálak egyre vékonyabbá válnak, és a haj egy idő után már nem nő olyan hosszúra, hogy kibújjon a bőrfelszín fölé. Hátterében genetikai hatást feltételeznek, mert erősen kopaszodó apák fiúgyermekei gyakran korán kopaszodnak. E felismerésnek különösen a megelőzésben lehet fontos szerepe. A kopaszodás első jele férfiaknál a halántékvonal visszahúzódása, majd a homlokon és a fejtetőn megfigyelhető hajritkulás. Nőknél a hajritkulás elsősorban a fejtetőt érinti, a menopauza után a folyamat felgyorsulhat, de a férfiakkal ellentétben teljes és végleges kopaszodáshoz nem szokott vezetni. Nem is a tesztoszteron, hanem annak aktív változata, a dihidrotesztoszteron (DHT) okozza a bajt. Azon férfiak, akik ezen hormonátalakulást katalizáló enzim ritka hiányával születnek, nem kopaszodnak. Máig ismeretlen okból a homlokon, a fejtetőn és a halántékon lévő hajhagymák egyénenként eltérő mértékben dihidrotesztoszteron-érzékenyek. Ez a hormon az előbb felsorolt helyeken a hajhagymák sorvadását, míg más testtájakon a szőrzet erősődését okozza. A dihidrotesztoszteron-érzékenység genetikalilag meghatározott, mértéke a kopaszodás és a szőrösödési hajlam egyik fontos tényezője. Szerepet játszik benne az androgénreceptorok emelkedett száma, fokozott érzékenysége, az 5-alfa-reduktáz enzim túlzott aktivitása. A női szervezet is termel férfi (androgén) hormonokat a mellékvesékben és a petefészkekben. A szervezetben termelődő tesztoszteron az 5-alfa-reduktáz enzim hatására alakul át aktív formává, dihidrotesztoszteronná (DHT), amely kapcsolódik a szőrtüszők sejtjein található speciális receptorokhoz, és olyan folyamatokat indít el, amelyek hajhullást okoznak: a hajnövekedési ciklus lerövidül, a tüsző egyre kisebb lesz, a hajszál elvékonyodik, szerkezete megváltozik, hossznövekedése lelassul, fénytelennl, pigmenthiányossá válik, és hatékony kezelés nélkül végül elpusztul. Ugyanakkor a hajhagymák általában sokáig csak sorvadnak, de nem pusztulnak el, ez reménykeltő a hajnövesztés és a regeneráció szempontjából. Hajhullást kiválthatnak: 
hormonális (endokrinológiai) eltérések (kortizolszint-, prolaktinszint-emelkedés, pajzsmirigybetegség, elhízás),
nem kóros hormonális állapotok (szülés után, szoptatás alatt, csecsemőkorban),
nem hormonális betegségek (májprobléma, autoimmun betegségek, vitiligo, krónikus fertőzések),
gyulladásos góc a szervezetben (pl. fog, íny, epehólyag, mandula),
gyógyszerek (véralvadásgátlók, fogamzásgátlók, fogyókúrás gyógyszerek, penicillamin, kemoterápia),
nyomelemhiány (vas, cink, réz), vitaminhiány (A, B), fehérjehiány, vitamin-túladagolás,
nagy lelki, fizikai megterhelés, tartós stressz,
vegyszerek (ólom, hajfesték).
seborrhoea: a fejbőrön a kóros faggyúképződés következtében elszaporodhat a zsírsavakat termelő Pytirosporum ovalis nevű gomba, amely a száraz korpa kialakulásáért felelős. A túlzott faggyútermelés folyamatos hajvesztést, kellemetlen, viszkető érzést, gyors hajzsírosodást okoz.

Kezelés
A hajvesztés kezelése akkor válik igazán hatásossá, ha két irányban hat: megfékezi a hajhullást és elősegíti a haj újranövését. A kezelés módját mindig a kiváltó ok határozza meg, ezért a kivizsgálás célja ennek felderítése. A kivizsgálás része a testtömegindex meghatározása, a vérnyomásmérés, a nemi szervek, az emlők vizsgálata, a hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, máj-, vesefunkció, vaspanel, CRP, vércukor, inzulin, vérzsírok, hormonok (FSH, LH, TSH, prolaktin, ösztradiol, tesztoszteron, dihidrotesztoszteron, androsztendion, SHBG, DHEA, DHEAS), szükség esetén koponyaröntgen, CT, MRI. 
Használjunk természetes anyagokat tartalmazó hajápoló készítményeket, kerüljük a fejbőrt irritáló hajformázókat. Fontos a gyakori hajmosás (a kezelés az első heteiben naponta). Amennyiben a tünetek hetekig fennállnak, súlyosbodnak, nőgyógyászhoz, endokrinológushoz, bőrgyógyászhoz javasolt fordulni.
Gyógyszerszedés, illetve hajfesték, hajvasaló túl gyakori használata esetén a kiváltó ok elhagyását követően általában néhány hónapon belül érzékelhető javulás, a hajvesztés csökkenése, később a hajtömeg növekedése. Más betegségek következtében jelentkező hajhullás esetén javulás az alabbetegség megfelelő kezelésétől várható.
Régóta használják a fűrészpálma gyümölcsét és gyökerét a vizeletkiválasztó rendszert érintő betegségekben. Mára igazolódott, hogy egyik hatóanyaga, a beta-sitosterol gátolja a tesztoszteron-átalakító 5-alfa reduktáz enzim aktivitását, más hatóanyagai pedig gátolják a dihidrotesztoszteront a receptorához való kötődésében. A szer ezért alkalmas mind prosztata-megnagyobbodás, mind hajhullás kezelésére a csalángyökérhez és a tökmagolajhoz hasonlóan. A csalánkivonat ezért állandó összetevője a különféle hajápoló szereknek és hajnövesztő teáknak. 
Az életmód és a táplálkozás ugyancsak fontos tényező, bár olykor ezen a legnehezebb változtatni. Fontos a vitamin-, ásványianyag- és nyomelempótlás, sokszor ugyanis a szénhidrátdús, friss zöldségekben szegény táplálkozás mellett ezek (pl. vas, cink) krónikus hiánya alakul ki, amelynek sok más egészségügyi probléma mellett a hajhullás is következménye lehet. A II. világháború után a japán férfiak körében rohamosan terjedni kezdett a kopaszodás, amit a mozgáshiánynak és az elhízásnak tulajdonítanak. A túlsúly és a mozgásszegény életmód magas inzulinszintet és magas szabad tesztoszteronszintet eredményez, amely növeli a haj szempontjából káros dihidrotesztoszteron-szintet. A testmozgás és a kalóriabevitel csökkentése csökkenti az inzulinszintet, ez megnöveli a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) szintjét, amely így csökkenti a szabad tesztoszteron szintjét azt megkötve a vérben, vagyis kevesebb dihidrotesztoszteron tud képződni. A rendszeres testedzés fokozza a fejbőr vérkeringését és oxigén-ellátottságát, ami serkenti a hajnövekedést. Ugyanezt a célt szolgálják a fejbőrbe injektálható, vérbőséget okozó anyagok.
Számos hajvesztést mérséklő sampon van forgalomban. Pl. a ketokonazol gombaellenes szert tartalmazó Nizoral serkenti a hajnövekedést, csökkenti a férfias hajhullást. Egyrészt gátolja a dihidrotesztoszteron hormon termelődését, másrészt csökkenti a Malassezia gomba szaporodását, ami fejbőrgyulladást, korpásodást és kopaszodást is okoz. A Nizoralnak a gombaellenes és hormonális hatástól független hajnövesztő hatása is van. Hat hónapos, napi rendszerességgel alkalmazott 2%-os Nizoral sampon jelentős hajdúsulást eredményez. Legjobb úgy használni, hogy a habosított sampont pár percig a fejen hagyjuk. Megfigyelések szerint a Neutrogena kőszénkátrány-tartalmú T-Gel samponja is hatásos a hajhullás ellen, mivel valamelyik hatóanyaga antiandrogén hatású.
A minoxidil (Regaine) hajnövesztő hatását véletlenül ismerték fel. Eredetileg értágító vérnyomáscsökkentőnek fejlesztették ki, s az alkalmazás során derült ki, hogy fokozott szőrnövejedést (hipertrichózist) eredményezhet. Nőknél is hatásos. Az a tapasztalat, hogy az izotretinoin (Roaccutan, Inerta) Regaine-nal együtt alkalmazva fokozott hatást eredményez. Ha ez nem elég, legalábbis férfiak esetében finasterid kezeléssel kombinálva ajánlják. Ha valaki nem szeretne a szervezet hormonális működésébe beleavatkozni, vagy megelőzésként szeretné használni, a Regaine-t nyugodtan alkalmazhatja.
Nők androgén típusú hajhullása esetén jó hatásúak lehetnek az antiandrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók (ciproteron, drospirenon, dienogeszt, klormadinon) és a vízhajtóként is használt spironolakton
A hosszú hajciklus (több éves növekedési, néhány napos átmeneti és pár hónapos nyugalmi fázis) miatt rendszerint több hónapos kezelésre van szükség, és az eredmény 3-6 hónap elteltével értékelhető. A tesztoszteronszint csökkentése a hajhullás megállítására nem járható út a tesztoszteron sok más fontos hatása miatt, ráadásul a vizsgálatok többsége szerint a kopaszodó férfiak vagy ritkuló hajú nők jelentős részében nem is magasabb a tesztoszteronszint.
További lehetőség a hajhagymákon lévő dihidrotesztoszteron-receptorok bénítása vagy az 5-alfa-reduktáz enzim gátlása, mert ekkor nem termelődne dihidrotesztoszteron. Az első enzimgátlót, a finasteridet eredetileg prosztata-megnagyobbodás kezelésére fejlesztették ki, mert a dihidrotesztoszteron az egyik felelőse e mirigy jóindulatú megnagyobbodásának. Hamarosan kiderült, hogy a szert szedőknél csökken a kopaszodás, sőt hajvisszanövés tapasztalható. Egy nagy vizsgálatban napi 1 mg finasterid a férfiak 66%-ánál új haj növekedést idézett elő, 83%-ánál megállította a hajvesztést. Gondos vizsgálatok alapján mondhatjuk, hogy 1 mg finasteridnek semmiféle káros mellékhatása nincs a férfi hormonális működésére nézve, nagyobb adag szedésével kapcsolatban felmerült, hogy szexuális diszfunkciókat eredményezhet. Termékeny korban lévő nőknél a kezelés alatti esetleges teherbeesés súlyos kockázatot jelent a magzatra nézve, posztmenopauzában ez a veszély már nem áll fenn. Egy vizsgálatban a nem kívánt terhességet megelőző fogamzásgátlóval együtt alkalmazva 12 hónapos kezelés során csökkentette a hajhullást. A vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy valószínűleg olyan nőknél válik be a finasterid, akiknél magas a dihidrotesztoszteron szintje. A finasteridet külföldön hajnövesztőként 1 mg-os kiszerelésben Propecia néven forgalmazzák, Magyarországon 5 mg-os tabletta formájában vényköteles prosztatagyógyszer. A vizsgálatok azt mutatják, hogy 5 mg finasterid nem sokkal hatásosabb, mint az 1 mg, nem éri meg ezt szedni a hormonális rendszert érintő mellékhatások megnövekedett kockázata miatt. A 0,5 mg-os dutasterid hatása, amelyet Avodart néven szintén jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra törzskönyveztek, az 5 mg-os finasterid hatásával azonos. Legalább két évig kell szedni, hogy látható hatást fejtsen ki, és ha abbahagyják, pár hónap múlva ismét ritkulni kezd a haj.
Akinek a kémiai beavatkozások nem használnak, és nem tud beletörődni kopaszodásába, választhatja még a fejbőrtetoválást és a hajátültetést. Ennek leggyakoribb formájában a kopaszodás szempontjából legkevésbé érintett tarkóról kimetszenek egy hajas bőrcsíkot, melyet apró szigetekre szeletelnek. A hajhiányos helyeken apró bemetszéseket végeznek, és mindegyikbe ültetnek egy hajszigetet. A több órás műtét során kb. 800 szigetecskét ültetnek be. Sikeraránya elérheti a 95%-ot. A hajhagymák az átültetés után 2-3 hónappal kezdenek működni. Mivel ezek a tarkóról származó hajhagymák kevésbé dihidrotesztoszteron-érzékenyek, a későbbiekben nem fenyeget a kopaszodás.

 

 

 

 

 

Emlővizsgálat

Az emlők önvizsgálatát korábban havonta egyszer javasoltuk. Legalkalmasabb erre a menstruációt követő néhány nap, mert ekkor a legpuhábbak az emlők a ciklus folyamán, könnyen áttapinthatóak, és nem nyomásérzékenyek. Tükörrel szemben állva először a törzs mellett leengedett, majd a fej fölé emelt karokkal tekintsük meg az emlőket több irányból. Figyeljük meg a bőr esetleges elváltozásait. Ezt követően először álló helyzetben, a bal kart a fej fölé emelve, jobb kézzel tapintsuk át alaposan, körkörös mozdulatokkal a bal mellet csomót, göböt keresve, majd fordítva, a másik oldali mellet is. Háton fekvő helyzetben ismételjük meg a tapintást. Az emlő és a hónalj között, illetva a hónaljárokban elhelyezkedő nyirokcsomók vizsgálatához először az egyik, majd a másik kart a fej fölé kell emelni, majd a törzs mellett oldalra leengedni, és a másik kézzel áttapintani a hónaljárkot. Végül ellenőrizzük, hogy van-e váladékozás a mellbimbókra gyakorolt enyhe nyomás hatására. A talált elváltozások többsége nem rosszindulatú, de csak szakorvosi és képalkotó vizsgálat után állítható fel a diagnózis!

Haladéktalanul forduljon orvoshoz, ha:
-csomót, göböt tapint a melleben vagy a hónaljban,
-megváltozott a mell formája,
-a mellbimbó tartósan behúzódik,
-bőrelváltozást (redő, gödröcske) tapasztal,
-váladékozást észlel!

Magyarországon szervezett emlőszűrés keretében 45 éven felüli nőknél kétévente történik komplex emlőszűrés, tehát mammográfia (röntgen) és ultrahang. A legújabb szakmai ajánlás szerint 40 éves kortól évente javasolt az emlőszűrés, ez az önvizsgálatnál sokkal hatékonyabb a fokozott odafigyelést igénylő képletek azonosításában. Első fokú rokonnál előforduló rosszindulatú emlődaganat esetén ennél fiatalabb kortól rendszeres ellenőrzés ajánlott, az MR részesítendő előnyben.

Fokozott szőrnövekedés

Kóreredet
A fokozott szőrnövekedésnek a jelenség hátterétől függően több típusa létezik.
A hypertrichosis a szőrzet megerősödését jelenti, általában családi hajlam áll a hátterében.
A hirsutismus férfias jellegű szőrzet megjelenése nőknél. Fokozottan termelődő férfi nemi hormonok (androgének) okozzák, amelyek kis mennyiségben normálisan is termelődnek a női szervezetben (petefészkek, mellékvesék). A nők 10%-át érinti. Erős és sötét színű szőrzet jelenik meg olyan testtájakon, ahol az elsősorban férfiakra jellemző: az arcon, a mellkason, a hason, a háton. Kísérő tünetek lehetnek: pattanások (acne), hajhullás, férfias kopaszodás (homlok, halánték), a hang mélyülése, a menstruáció elmaradása, a ciklusok rendszertelenné válása, férfias típusú elhízás (hason, "alma"). Az emelkedett androgénszint hátterében különféle hormonális betegségek állhatnak, pl. PCOS (policisztás petefészek szindróma), Cushing-szindróma, CAH (congenitalis adrenalis hyperplasia).
Virilisatio esetén a férfias típusú szőrnövekedéshez más, egyébként férfiakra jellemző eltérések is fennállnak.
Diagnosztika
A fokozott szőrnövekedésnek kitett területek megtekintésekor már felmerülhet betegség gyanúja. A diagnosztikában szükséges a férfi nemi hormonok és a mellékvesehormonok szintjének meghatározása vérvizsgálat útján (labor, vérvétel), a petefészkek ultrahangvizsgálata (nőgyógyászati vizsgálat) és a mellékvesék vizsgálata (hasi ultrahang - radiológus, szükség esetén CT).
Kezelés
Kozmetikai beavatkozások: legjobb a lézeres szőrtelenítés. A szükséges alkalmak száma bőrtípustól, szőrszíntől függ. A legjobb konstelláció a világos bőr-sötét szőr. 
SHR-Super Hair Removal
Fogamzásgátlók: ösztrogént és antiandrogén hatású gesztagén hormonokat (drospirenon, klormadinon, dienogeszt, ciproteron) tartalmazó tabletták, amelyek gátolják a petefészkek androgéntermelését is az ovuláció gátlásán túl. Látható javulás kialakulásához hónapok szükségesek.
Mellékvese-betegség esetén endokrinológiai gondozás javasolt. 

FÉRFIAK HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁSA

A nem kívánt terhességek okozta közegészségügyi, gazdasági, pszichés, stb. problémák jól ismertek. A férfi hormonális fogamzásgátlási tanulmányok az 1970-es években kezdődtek, azonban jelenleg sincs forgalomban készítmény férfiak számára. A hatékony férfi hormonális fogamzásgátlás kidolgozása kétségtelenül jelentős hatást fog gyakorolni a világ közegészségügyi helyzetére.
Napjainkban világszerte a terhességek fele nem tervezetten fogan meg annak ellenére, hogy mára széles körben elfogadottá vált, hogy a kívánt számú utód létrehozása lehet csak előnyös a nők, a családok és a társadalom szempontjából egyaránt.
A hormonális fogamzásgátlók leginkább aggodalomra okot adó lehetséges szövődménye a tromboembólia. Ezen kívül számos nem kívánatos mellékhatás (rendszertelen vérzés, emlőérzékenység, libidócsökkenés, bő hüvelyváladék, fejfájás) jelentkezhet még. Az új készítmények kifejlesztésének célja elsősorban a mellékhatásprofil javítása. Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben a fogamzásgátlási lehetőségek tárháza jelentősen bővült, a nem kívánt terhességek aránya változatlan maradt. Ezen a téren előrelépést hozhat a férfiak hormonális fogamzásgátlása. A férfiak nagyobb mértékű felelősségvállalása a fogamzásgátlás terén hozzájárulhat a nem kívánt terhességek megelőzéséhez.
Az óvszer évszázadok óta használatos, megfelelő alkalmazás esetén biztonságos, és a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben is hatékony védelmet biztosít. A coitus interruptus ("megszakításos módszer") megbízhatatlan módszer a nem kívánt terhesség megelőzésére. Az ondóvezetékek elkötése nagyon megbízható, de ritkán van rá igény, invazív, műtéti beavatkozás, reoperációval sem garantált a megtermékenyítő képesség visszaállítása.
A nem hormonális hatású vegyületek közvetlenül a herére hatva gátolják a hímivarsejtek képződését. Számos vizsgált készítmény maradandó herekárosodást okozott. A hormonok a tesztoszterontermelés szabályozására (tesztoszteron, gesztagének) vagy közvetlenül a herékre (antiandrogének) hatva gátolják a tesztoszteron termelődését vagy hatásait, ennek következtében a hímivarsejtek képződését. Kezdetben tesztoszteront alkalmaztak az élettanit meghaladó adagban, de a mellékhatások (testtömeg-növekedés, pattanásosodás, májkárosodás, trobóziskockázat fokozódása) miatt új vegyületek felé fordult az érdeklődés. További vizsgálatok szükségesek a hatás kialakulásának (10-14 hét) rövidítéséhez, az azoospermia kialakulásának felgyorsításához, a káros mellékhatások kiküszöböléséhez, a női hormonális fogamzásgátlás hatékonyságának eléréséhez.
(Magyar Nőorvosok Lapja 2020/83.)

Irodalom:
A szülészet-nőgyógyászat tankönyve (szerk.: Papp Zoltán)
A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve (szerk.: Pál Attila)
A myoma korszerű kezelése (szerk.: Rákóczi István, Bódis József)
Perabo-Müller: Inkontinenz
G. Göretzlehner-T. Römer-U. Göretzlehner: Blutungsstörungen
Guoth-Gumberger-Hormann: Szoptatás