Emlővizsgálat

Az emlők önvizsgálatát korábban havonta egyszer javasoltuk. Legalkalmasabb erre a menstruációt követő néhány nap, mert ekkor a legpuhábbak az emlők a ciklus folyamán, könnyen áttapinthatóak, és nem nyomásérzékenyek. Tükörrel szemben állva először a törzs mellett leengedett, majd a fej fölé emelt karokkal tekintsük meg az emlőket több irányból. Figyeljük meg a bőr esetleges elváltozásait. Ezt követően először álló helyzetben, a bal kart a fej fölé emelve, jobb kézzel tapintsuk át alaposan, körkörös mozdulatokkal a bal mellet csomót, göböt keresve, majd fordítva, a másik oldali mellet is. Háton fekvő helyzetben ismételjük meg a tapintást. Az emlő és a hónalj között, illetva a hónaljárokban elhelyezkedő nyirokcsomók vizsgálatához először az egyik, majd a másik kart a fej fölé kell emelni, majd a törzs mellett oldalra leengedni, és a másik kézzel áttapintani a hónaljárkot. Végül ellenőrizzük, hogy van-e váladékozás a mellbimbókra gyakorolt enyhe nyomás hatására. A talált elváltozások többsége nem rosszindulatú, de csak szakorvosi és képalkotó vizsgálat után állítható fel a diagnózis!
Haladéktalanul forduljon orvoshoz, ha:
-csomót, göböt tapint a melleben vagy a hónaljban,
-megváltozott a mell formája,
-a mellbimbó tartósan behúzódik,
-bőrelváltozást (redő, gödröcske) tapasztal,
-váladékozást észlel!
Magyarországon szervezett emlőszűrés keretében 45 éven felüli nőknél kétévente történik emlőszűrés komplex emlővizsgálattal, tehát fizikális vizsgálattal, mammográfiával és ultrahanggal. 
EMLŐSZŰRÉS, BRCA-MUTÁCIÓ, HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁS (American Cancer Society, International Menopause Society)
Átlagos emlőrák- és petefészekrák-kockázat (10% ill. 1%) esetén az emlők havonkénti önvizsgálatán túl 20 éves kortól kezdve 3 évente ajánlott emlőultrahang. 40 éves kortól évente, kiegészítve mammográfiával.
Közepes emlőrák- és petefészekrák-kockázat esetén (emlőrák előfordulása a családban) az emlők havonkénti önvizsgálatán túl 25 éves kortól 6 havonta javasolt emlőultrahang, illetve évenkénti mammográfia/MR 10 évvel fiatalabb kortól, mint amikor a családtagnál megjelent a daganat.
Magas emlőrák- és petefészekrák-kockázat (BRCA1,2-mutáció hordozása, 50-85% ill. 20-50%) esetén a 18 éves korban megkezdett havonkénti önvizsgálaton túl 25 éves kortól 6 havonta emlőultrahang, évente mammográfia/MR javasolt. 6 havonta ajánlott hüvelyi ultrahang és CA-125 laborvizsgálat. Megfontolandó a peteveztékek, a petefészkek és az emlők preventív műtéti eltávolítása.
A hormonális fogamzásgátlók védenek a petefészekrák ellen (Beral et al., 2008.; McGure et al, 2004.).
A fiatalon kezdett, tartós szedés a betegség kialakulásának esélyét a felére csökkenti, és a kedvező hatás a szedés abbahagyása után 29 évvel is kimutatható (Hannaford PC, Selvaraj S, Elliott AM: Cancer risk among users of oral contraceptives. BMJ 2007.).
13627 BRCA-mutáció-hordozóval végzett 18 tanulmány metaanalízise alapján elmondható, hogy a fogamzásgátló-szedés szignifikánsan csökkentette a a petefészekrák kockázatát. Ennek 3 lehetséges mechanizmusa:
– az ovuláció növelheti a rosszindulatú daganat kialakulásának valószínűségét, a fogamzáságtlók gátolják az ovulációt;
– az agyakapi mirigy által termel gonadotropin hormonok szintén növelhetik a rizikót, a fogamzásgátlók gátolják ezek elválasztását;
– a progesztogének indukálják a petefészek bizonyos sejtjeinek (amelyekből daganat indulhat ki, ha kóros osztódásnak indulnak) programozott sejthalálát (Rodriguez et al, 1995.).