Emlővizsgálat, emlőszűrés

EMLŐSZŰRÉS, BRCA-MUTÁCIÓ, HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁS

Átlagos emlőrák- és petefészekrák-kockázat (nincs ismert rizikófaktor, tehát 10%-os ill. 1%-os kockázat) esetén az emlők rendszeres, a menstruációt követő napokban történő önvizsgálatán túl 20 éves kortól kezdve 3 évente ajánlott emlőultrahang. 40 éves kortól évente, kiegészítve mammográfiával.

Közepes emlőrák- és petefészekrák-kockázat esetén (emlőrák előfordulása a családban) az emlők havonkénti önvizsgálatán túl 25 éves kortól (illetve 10 évvel fiatalabb kortól, mint amikor az érintett családtagnál megjelent a daganat) 6 havonta javasolt emlőultrahang és évente mammográfia vagy MR.
Magas emlőrák- és petefészekrák-rizikó (BRCA1,2-mutáció hordozása, 50-85%-os ill. 20-50%-os kockázat) esetén a 18 éves korban megkezdett rendszeres önvizsgálaton túl 25 éves kortól 6 havonta emlőultrahang, évente mammográfia/MR javasolt. 6 havonta ajánlott hüvelyi ultrahang és CA-125 laborvizsgálat is. Megfontolandó a peteveztékek, a petefészkek és az emlők preventív műtéti eltávolítása.
/American Cancer Society, International Menopause Society/

Az emlők önvizsgálatára a legalkalmasabb a menstruációt követő néhány nap, mert ekkor a legpuhábbak az emlők a ciklus folyamán, könnyen áttapinthatóak, és nem nyomásérzékenyek. Tükörrel szemben állva először a törzs mellett leengedett, majd a fej fölé emelt karokkal tekintsük meg az emlőket több irányból. Figyeljük meg a bőr esetleges elváltozásait. Ezt követően először álló helyzetben, a bal kart a fej fölé emelve, jobb kézzel tapintsuk át alaposan, körkörös mozdulatokkal a bal mellet csomót, göböt keresve, majd fordítva, a másik oldali mellet is. Háton fekvő helyzetben ismételjük meg a tapintást. Az emlő és a hónalj között, illetva a hónaljárokban elhelyezkedő nyirokcsomók vizsgálatához először az egyik, majd a másik kart a fej fölé kell emelni, majd a törzs mellett oldalra leengedni, és a másik kézzel áttapintani a hónaljárkot. Végül ellenőrizzük, hogy van-e váladékozás a mellbimbókra gyakorolt enyhe nyomás hatására. A talált elváltozások többsége nem rosszindulatú, de csak szakorvosi és képalkotó vizsgálat után állítható fel a diagnózis!
Haladéktalanul forduljon orvoshoz (tapintásos és képalkotó vizsgálat céljából radiológiai szűrőcentrumhoz, beavatkozás szükségessége esetén sebészhez), ha:
-csomót, göböt tapint a melleben vagy a hónaljban,
-megváltozott a mell formája,
-a mellbimbó tartósan behúzódik,
-bőrelváltozást (redő, gödröcske) tapasztal,
-váladékozást észlel!

Magyarországon szervezett emlőszűrés 45 éven felüli nőknél, kétévente történik mammográfiával. (Szűrésre önmagában a fizikális vizsgálat nem javasolt.)

A hormonális fogamzásgátlók védenek a petefészekrák ellen (Beral et al., 2008.; McGure et al, 2004.).

A fiatalon kezdett, tartós szedés a betegség kialakulásának esélyét a felére csökkenti, és a kedvező hatás a szedés abbahagyása után 29 évvel is kimutatható (Hannaford PC, Selvaraj S, Elliott AM: Cancer risk among users of oral contraceptives. BMJ 2007.).

13627 BRCA-mutáció-hordozóval végzett 18 tanulmány metaanalízise alapján elmondható, hogy a fogamzásgátló-szedés szignifikánsan csökkentette a a petefészekrák kockázatát. Ennek 3 lehetséges mechanizmusa:

– az ovuláció növelheti a rosszindulatú daganat kialakulásának valószínűségét, a fogamzáságtlók gátolják az ovulációt;

– az agyakapi mirigy által termel gonadotropin hormonok szintén növelhetik a rizikót, a fogamzásgátlók gátolják ezek elválasztását;

– a progesztogének indukálják a petefészek bizonyos sejtjeinek (amelyekből daganat indulhat ki, ha kóros osztódásnak indulnak) programozott sejthalálát (Rodriguez et al, 1995.).