A nem kívánt terhességek okozta közegészségügyi, gazdasági, pszichés, stb. problémák jól ismertek. A férfi hormonális fogamzásgátlási tanulmányok az 1970-es években kezdődtek, azonban jelenleg sincs forgalomban készítmény férfiak számára. A hatékony férfi hormonális fogamzásgátlás kidolgozása kétségtelenül jelentős hatást fog gyakorolni a világ közegészségügyi helyzetére.

Napjainkban világszerte a terhességek fele nem tervezetten fogan meg annak ellenére, hogy mára széles körben elfogadottá vált, hogy a kívánt számú utód létrehozása lehet csak előnyös a nők, a családok és a társadalom szempontjából egyaránt.

A hormonális fogamzásgátlók leginkább aggodalomra okot adó lehetséges szövődménye a tromboembólia. Ezen kívül számos nem kívánatos mellékhatás (rendszertelen vérzés, emlőérzékenység, libidócsökkenés, bő hüvelyváladék, fejfájás) jelentkezhet még. Az új készítmények kifejlesztésének célja elsősorban a mellékhatásprofil javítása. Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben a fogamzásgátlási lehetőségek tárháza jelentősen bővült, a nem kívánt terhességek aránya változatlan maradt. Ezen a téren előrelépést hozhat a férfiak hormonális fogamzásgátlása. A férfiak nagyobb mértékű felelősségvállalása a fogamzásgátlás terén hozzájárulhat a nem kívánt terhességek megelőzéséhez.

Az óvszer évszázadok óta használatos, megfelelő alkalmazás esetén biztonságos, és a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben is hatékony védelmet biztosít. A coitus interruptus („megszakításos módszer”) megbízhatatlan módszer a nem kívánt terhesség megelőzésére. Az ondóvezetékek elkötése nagyon megbízható, de ritkán van rá igény, invazív, műtéti beavatkozás, reoperációval sem garantált a megtermékenyítő képesség visszaállítása.

A nem hormonális hatású vegyületek közvetlenül a herére hatva gátolják a hímivarsejtek képződését. Számos vizsgált készítmény maradandó herekárosodást okozott. A hormonok a tesztoszterontermelés szabályozására (tesztoszteron, gesztagének) vagy közvetlenül a herékre (antiandrogének) hatva gátolják a tesztoszteron termelődését vagy hatásait, ennek következtében a hímivarsejtek képződését. Kezdetben tesztoszteront alkalmaztak az élettanit meghaladó adagban, de a mellékhatások (testtömeg-növekedés, pattanásosodás, májkárosodás, trobóziskockázat fokozódása) miatt új vegyületek felé fordult az érdeklődés. További vizsgálatok szükségesek a hatás kialakulásának (10-14 hét) rövidítéséhez, az azoospermia kialakulásának felgyorsításához, a káros mellékhatások kiküszöböléséhez, a női hormonális fogamzásgátlás hatékonyságának eléréséhez.

(Magyar Nőorvosok Lapja 2020/83.)