KONIZÁCIÓ, LEEP
KONIZÁCIÓ (conisatio, kúpkimetszés), LEEP (hurokkimetszés, Loop Electrosurgical Excision Procedure)
A méhnyak szűrővizsgálat során kórosnak bizonyult területéből többféle módon vehető minta szövettani vizsgálatra: fájdalmatlan kolposzkóp-vezérelt biopsziával vagy érzéstelenítésben, kimetszéssel, konizációval.
A kolposzkópos vizsgálat során több nagyításban átnézik a méhnyak felszínét, különböző festéseket végeznek, és a látott kép alapján – kóros hámelváltozás gyanúja esetén – biopsziát, szövetmintát vesznek egy speciális eszközzel a méhnyakból patológiai elemzés céljából, amely sokkal pontosabb diagnózist ad, mint a citológiai kenetvizsgálat. Csak indokolt esetben végzendő, nem szűrőmódszer.
A konizáció egy műtét, amely során a méhnyakból kimetszik a kóros megjelenésű területet, kúp alakban, megfelelő mélységig haladva, elváltozástól mentes szélekre törekedve. A kimetszéssel az esetek többségében teljes gyógyulás biztosítható: az elváltozással együtt a HPV-fertőzött területet is eltávolítják. Gyakran előfordul, hogy a műtét után a HPV-teszt már negatív lesz. HPV-szűrés 8 héttel a műtét után ajánlott. A konizációt általában elektromos kaccsal (loop) végzik (LEEP): ennél a módszernél rádiófrekvenciát használnak vágásra és vérzéscsillapításra. Nagyon ritkán indokolt az ún. hidegkés-konizáció, amely szikével történik. Azt, hogy melyik technikát alkalmazzák, meghatározza a páciens kórtörténete, a méhnyakszűrés eredménye, a kolposzkópos kép, illetve a HPV- és biomarkertesztek eredményei. Gyermeket tervező pácienseknél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos (CIN2 vagy annál rosszabb) rákelőző elváltozás bizonyított vagy annak kockázata magas, ugyanis a beavatkozás rontja a méhszáj zárófunkcióját, rövidíti a méhnyakat, fokozza későbbi várandósság esetén a koraszülés, méhszáj-elégtelenség, a késői vetélés és az idő előtti burokrepedés kockázatát. A szikével végzett méhnyakműtéthez képest a kacskonizáció kisebb valószínűséggel károsítja a méhnyak szerkezetét oly mértékben, hogy az egy későbbi terhesség kiviselését negatívan befolyásolja. A méhnyakkaparás csak indokolt esetekben, meghatározott szakmai elvek alapján ajánlott. Kacskonizáció terhesség alatt is elvégezhető, amennyiben a beavatkozás halasztása a fennálló betegség természete miatt nem javasolt. A méhnyak feltágítására és a méhtest kikaparására valójában rendkívül ritkán van szükség, az esetek nagy részében felesleges és nem javasolt. Lidocain-oldatos helyi érzéstelenítésben vagy altatásban történik a kóros méhnyakszövet kimetszése. A beavatkozás általában kevesebb, mint egy óráig tart. A páciens helyi érzéstelenítés esetén fél órás, altatás esetén 6 órás megfigyelés után otthonába távozhat. 1-2 napig gyenge hüvelyi vérzés, enyhe alhasi fájdalom jelentkezhet utána. 4 hétig pihenés javasolt, kerülendő a megerőltető testmozgás, a behatolásos szex, a tamponhasználat és az ülőfürdő. Mint minden műtét, a konizáció is jár műtéti kockázattal: felléphet utóvérzés, sebgyógyulási zavar, gyulladás, hegesedés, lehetnek szövődményei: méhszáj-elégtelenség, vetélés, koraszülés, idő előtti burokrepedés, a menstruációs váladék nehezített távozása a méhüregből, krónikus folyás, szexuális fájdalom. Ezért fontos, hogy konizáció csak akkor történjen, ha elkerülhetetlen, precíz és alapos kivizsgálást követően, kolposzkópos kép és biopsziás szövettani lelet birtokában.