VASHIÁNY

A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem. Az emberi és állati szervezetekben az oxigén szállításában és tárolásában, az energianyerésben, illetve enzimatikus anyagcsere-folyamatokban játszik szerepet. Mivel a szabad vasion mérgező szabadgyökképző, szállításkor a transzferrin, tároláskor a ferritin és hemosziderin nevű vérfehérjékhez kötődik. Normál vegyes értend esetén a naponta bevitt kb. 20 mg vasból kb. 2 mg szívódik fel a vékonybélben. A növényi (pl. bab, borsó, sóska, spenót, mogyoró) eredetű nem hem vas  biohasznosulása kb. 5%, az állati eredetű táplálékokban (pl. máj, hús, vér, kagyló) lévő hem vasé 25%. A vasnak az emberi szervezetben nincs exkréciós mechanizmusa: sem epével, sem vizelettel nem ürül. Vasvesztés a hámsejtek vesztésével és nőknél a menstruációs vérzéssel történik. A vashiány a magyar lakosság 8%-át, a vashiányos vérszegénység a 4%-át érinti. A vashiány nem betegség, hanem tünet, amelynek meg kell keresni az okát. Alapos kivizsgálást igényel, ugyanis pl. rendszeresen végzett negatív székletvértesztek esetén is előfordulhat krónikus vérvesztés. 
Elsődleges vashiány elégtelen vasbevitel (pl. vegán étrend) vagy vasfelszívódási zavar (cöliákia, gyomorsavcsökkentő gyógyszeres kezelés) esetén alakulhat ki.
Másodlagos vashiányt fokozott vasvesztés (erős menstruációs vérzés, bőr-, orr-, fogíny-, emésztőrendszeri vérzés, stb.) idézhet elő.
Funkcionális vashiány állhat fenn gyulladásos bélbetegségek esetén, amikor a vasraktárak a szervezet számára hozzáférhetetlenné válnak.
Az ajánlott étrendi vasbevitel nőknél napi 15 mg, várandósoknál napi 30 mg. 
Anémia (vérszegénység) esetén a hemoglobinszint a normál populációra jellemző érték alá csökken. Az anémia nem egy betegség, hanem a csontvelő működésének tükrözője. Oka leggyakrabban a vérképzéshez szükséges tényezők (pl. vas, mangán, kobalt, réz, folsav, B6-, B12-, C-vitamin, esszenciális aminosavak, eritropoetin, tiroxin, androgén hormonok) hiánya. Vashiány esetén a csontvelőben nem képződik elegendő hemoglobin (oxigénszállító vérfehérje) a vörösvérsejt-előalakokban.
Tünetei: szédülés, fáradékonyság, gyengeség, szívdobogásérzés, sápadtság, karikás szemek, hajhullás, körmök töredezése, nyelvduzzanat, szájzugfekélyek, szájnyálkahártya aftái, terhelésre jelentkező nehézlégzés. Önmagában étrend által nem lehet feltölteni a vasraktárakat. Gyógyszeres kezelése többnyire megoldható szájon át szedendő készítménnyel (pl. 100 mg elemi vas, azaz 320 mg vas(II)-szulfát formájában), azt minden más gyógyszertől legalább 2 óra különbséggel, a reggeli órákban, C-vitaminnal együtt bevéve. Krónikus betegségek (pl. Crohn-betegség) esetén szükségessé válhat az intravénás vaspótlás (vas(III)-tartalmú készítmény fiziológiás sóoldattal hígítva, lassú cseppszámmal). A vér hemoglobinszintje 2-3, a vaskészlet 4-6 hónap alatt normalizálódik vaspótlás mellett. 
A vashiányos vérszegénység gyakorisága hasonló a magasvérnyomás- és a cukorbetegségéhez, ez a nők leggyakoribb hematológiai megbetegedése. A termékeny korú nők 20, a kismamák 35%-a vashiányos vérszegénységben szenved, amely fokozza a magzati növekedési retardáció, a vérképzési és idegrendszeri fejlődési zavarok, a méhen belüli fertőzések és a koraszülés kockázatát. Mindez vas- és folsavpótlással megelőzhető, ezáltal csökkenthetőek mind az anyára, mind a gyermekre leselkedő veszélyek (pl. vérátömlesztés szükségessége, későbbi magasvérnyomás-betegség). Már a várandósság elején laborvizsgálattal (vérvétel: vérkép, vas, ferritin, transzferrin, transzferrin-szaturáció, szolubilis transzferrin-receptor, CRP) ki kell szűrni a vashiányt/vashiányos vérszegénységet a pótlás mielőbbi megkezdése, a szövődmények elkerülése érdekében! 
 Vaskészítmények éhgyomorra történő bevétele gyakran okoz hányingert, hasmenést, székrekedést, étvágytalanságot, puffadást. Ez csökkenthető étkezés közbeni bevétellel és fokozatos dózisemeléssel (pl. másnaponta 1 tabletta bevételével kezdve, majd hetente napi 1-1 tablettával emelve a napi adagot a szükséges dózisig), amely jobb vasfelszívódást és kisebb mértékű bélflóra-átalakulást eredményez. 
(Forrás: NEFMI)