VASHIÁNY

A vashiánybetegség a serdülő leányok, a termékeny korú (menstruáló) nők és a várandósok leggyakoribb hematológiai megbetegedése. Legsúlyosabb formája a vashiányos vérszegénység, amely ma már gyógyszerekkel hatékonyan megelőzhető, eredményesen kezelhető. A várandósoknál alkalmazott vas- és folsavpótlással megelőzhető a szüléssel összefüggően szükséges vérátömlesztés és az, hogy az újszülött üres vasraktárral jöjjön a világra, ugyanis az újszülöttkori vashiánynak életre szóló káros hatásai lehetnek (pl. gyakoribb a magasvérnyomás-betegség). Már a várandósság első harmadában ki kell szűrni a vashiányt laborvizsgálattal (vérvétel: vérkép, ferritin, CRP). 
Az anaemia (vérszegénység) olyan állapot, amelyben a vörösvérsejtszám és paraméterei (pl. hemoglobin) a normál populációra jellemző értékek alá csökkennek. Az anaemia nem maga a betegség, hanem a csontvelő működésének tükrözője. Oka leggyakrabban a vérképzéshez szükséges tényezők (vas, mangán, kobalt, réz, folsav, B6-, B12-, C-vitamin, esszenciális aminosavak, eritropoetin, tiroxin, androgén hormonok) hiánya. Vashiányban nem képződik elegendő hemoglobin (oxigénszállító vérfesték) a vörösvérsejt-előalakokban. Vaskészítmények éhgyomorra történő bevétele gyakran okoz hányingert, hasmenést, székrekedést, étvágytalanságot, puffadást. Ez csökkenthető étkezés közbeni bevétellel és fokozatos dózisemeléssel (hetenként 1 tablettával emelve a napi adagot 3 tabletta/nap adagig). Vénás beadásra nagyon ritkán van szükség, csak kiterjedt Crohn-betegség vagy gyomorműtét után, ilyenkor háromvegyértékű vas alkalmazása előnyös. Vaskezelés során 7-10 nap elteltével emelkedik a keringő vérben a vörösvérsejt-előalakok száma, a hemoglobin szintje 8-10 hét múlva válik várhatóan normálissá. Savlekötők szedése, teafogyasztás csökkentik a vasfelszívódást. 
(Forrás: NEFMI)