VASHIÁNY

A vas funkciója. A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem. Az egészséges, nem várandós női szervezet 2500-3000 mg vasat tartalmaz. Az emberi és állati szervezetekben az oxigén szállításában és tárolásában (ez a teljes vastartalom 70%-a), illetve enzimatikus anyagcsere-folyamatokban (4,9%) játszik szerepet. Mivel a szabad vasion mérgező szabadgyökképző, szállításkor a transzferrin (0,1%), tároláskor a ferritin és hemosziderin (25%, máj-lép-csontvelő) nevű vérfehérjékhez kötődik.
Vasbevitel. A táplálékkal bevitt vas döntően három vegyértékű, ferri vegyületek formájában jut a szervezetbe. A növényi (pl. bab, borsó, sóska, spenót, mogyoró) eredetű nem-hem vas  biohasznosulása kb. 5%, az állati eredetű táplálékokban (pl. máj, hús, vér, kagyló) lévő hem vasé 25-30%. Normál vegyes értend esetén a naponta bevitt kb. 20 mg vasból (ennek 75%-a nem-hem, 25%-a hem vas) kb. 10%, 2 mg szívódik fel a vékonybélben. Az ajánlott étrendi vasbevitel termékeny korú nőknek napi 15-20 mg, várandósoknak napi 30 mg (az elemi vasigény az első trimeszterben napi 2,6 mg, a második trimeszterben napi 5 mg, a harmadik trimeszterben napi 6,5 mg).
Vasvesztés. A vasnak az emberi szervezetben nincs exkréciós mechanizmusa: sem epével, sem vizelettel nem ürül. Élettani vasvesztés a hámsejtek vesztésével (1 mg/nap) és nőknél a menstruációs vérzéssel (35-350 mg/ciklus) történik.
A vashiány a magyar lakosság 8%-át, a vashiányos vérszegénység a 4%-át érinti. A vérszegénység diagnózisa akkor állítható fel, ha a keringő teljes vörösvérsejttömeg az adott populációra, nemre, életkorra jellemző alsó határérték alá csökken. A vashiányos vérszegénység gyakorisága hasonló a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség prevalenciájához, ez a nők leggyakoribb hematológiai megbetegedése. A termékeny korú nők 20-30%-a, a kismamák 35-40%-a vashiányos vérszegénységben szenved, amely fokozza a magzati növekedési elmaradás, a vérképzési zavarok, az idegrendszeri fejlődési elmaradás, a méhen belüli fertőzések, a koraszülés, az atónia és a az újszülöttkori hipoxia  kockázatát. Mindez vas- és folsavpótlással megelőzhető, ezáltal csökkenthetőek mind az anyára, mind a gyermekre leselkedő veszélyek (pl. vérátömlesztés szükségessége, későbbi magasvérnyomás-betegség).
A vérszegénység tünetei: szédülés, fáradékonyság, gyengeség, szívdobogásérzés, sápadtság, karikás szemek, hajhullás, körmök töredezése, nyelvduzzanat, szájzugfekélyek, a szájnyálkahártya aftái, nyelvgyulladás, terhelésre jelentkező nehézlégzés, elhúzódó sebgyógyulás, fertőzésre való hajlam. 
Elsődleges vashiány alakulhat ki, ha a szükséglethez képest elégtelen a vasbevitel: pl. terhesség, szoptatás, vegán étrend.
Másodlagos vashiányt fokozott vasvesztés (nőknél leggyakrabban erős menstruációs vérzés, ritkábban bőr-, orr-, fogíny-, emésztőrendszeri vérzés következtében, illetve vasfelszívódási zavar (cöliákia, gyomorsavcsökkentő gyógyszeres kezelés, terhességi hányás) idézhet elő.
Funkcionális vashiány állhat fenn gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa, diverticulitis) esetén, amikor a vasraktárak a szervezet számára hozzáférhetetlenné válnak. 
Anémia (vérszegénység) esetén a hemoglobinszint a normál populációra jellemző érték alá csökken. Az anémia nem egy betegség, hanem a csontvelő működésének tükrözője. Oka leggyakrabban a vérképzéshez szükséges tényezők (pl. vas, folsav, mangán, kobalt, réz, B6-, B12-, C-vitamin, esszenciális aminosavak, eritropoetin, tiroxin, androgén hormonok) hiánya: ekkor a csontvelőben nem képződik elegendő hemoglobin (oxigénszállító vérfehérje) a vörösvérsejt-előalakokban. További okok: fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vérvesztés vagy véreloszlási zavar (“lépmegnagyobbodás”). 90%-ban vashiány, 5%-ban folsavhiány, további 5%-ban az egyéb okok állnak az anémia hátterében.
Szűrés, diagnosztika: Az előbbiekben említett panaszok, tünetek, betegségek, ill. várandósság esetén laborvizsgálattal történik (vérkép, vas, ferritin, transzferrin, transzferrin-szaturáció, szolubilis transzferrin-receptor, CRP) a pótlás mielőbbi megkezdése, a szövődmények elkerülése érdekében! Várandósoknál 30 alatti ferritin, 110 (I. trimeszter) illetve 105 (II-III. trimeszter) alatti hemoglobin, nem terhes nőknél 20 alatti ferritin, 120 alatti hemoglobin, szülés után 30 alatti ferritin, 100 alatti hemoglobin vashiányt jelez, amely prelátens, ha a vasraktárak üresek (csökkent ferritin, minden egyéb paraméter normális), látens, ha az energiatermelő folyamatokat katalizáló és a szabad gyököket semlegesítő enzimek elégtelenül működnek (csökkent ferritin, vas, MCV és transzferrin-telítettség, emelkedett TVK és transzferrin, normális hemoglobin és hematokrit), manifeszt, ha vérszegénység áll fenn (csökkent ferritin, vas, MCV, transzferrin-telítettség, hemoglobin, emelkedett TVK és transzferrin). (Amennyiben a terhesség előtti hemoglobin 140 felett volt, határérték alá nem csökkenő érték esetén is kialakulhat vérszegénység terhességben.) Terhességben a fehérvérsejtszám folyamatosan emelkedhet az ösztrogénszinttel párhuzamosa. A thrombocyta-szám csökkenhet a vérlemezkék élettartamának rövidülése miatt. Számos véralvadási faktor koncentrációja emelkedik az anyai vérben, összességében fokozódik a prokoaguláns aktivitás, és szülés után néhány nappal éri el a terhesség előtti szintet.
A vashiány nem betegség, hanem tünet, amelynek meg kell keresni az okát. Alapos kivizsgálást igényel, ugyanis pl. rendszeresen végzett negatív székletvértesztek esetén is előfordulhat krónikus vérvesztés. 
Vaspótlás. Önmagában étrend által gyakorlatilag nem lehet feltölteni a vasraktárakat. A vashiány megelőzésére napi 60 mg elemi vas bevitele ajánlott. A várandósság első trimeszterében a komplex vasvegyületek (pl. vas(III)-hidroxi-polimaltóz) javasoltak. A komplexben lévő ferri-vas felszívódása aktív, energiát igénylő folyamat, az elfogyasztott táplálék nem befolyásolja kedvezőtlenül. Manifeszt vashiányos anémia kezelésére terhességben is a vas(II)-sók részesítendőek előnyben, szájon át szedendő vaskészítménnyel (terápiás adagja napi 100-200 mg elemi vas pl. 320 mg vas(II)-szulfát formájában), azt minden más gyógyszertől legalább 2 óra különbséggel, a reggeli órákban, C-vitaminnal együtt bevéve. A vas(II)-sók felszívódását gátolják a tejfehérjék, a tojásfehérje, a magnézium, a kalcium, a kávéban és teában található tanninok, polifenolok. Krónikus betegségek (pl. Crohn-betegség) esetén szükségessé válhat az intravénás vaspótlás: vas(III)-tartalmú készítmény fiziológiás sóoldattal hígítva, lassú cseppszámmal. 
A vér hemoglobinszintje 2-3, a vaskészlet 4-6 hónap alatt normalizálódik megfelelő vaspótlás mellett. A terápia megkezdése után 2 héttel ellenőriztessük a Hgb-szintet, és jó terápiás válasz esetén min. 3 hónapig folytassuk a kezelést. A várandósság első harmadában a vas(II)-sók adása nem javasolt, az intravénás vaspótlás ellenjavallt, mert a túlzott mennyiségben jelen lévő vas is kóros: fokozza az oxidatív stressz intenzitását, a magas reaktivitású, toxikus szabad gyökök keletkezését a méhlepényben, amelyben az oxigénkoncentráció koraterhességben nagyon alacsony, a sejtek nem képesek számottevő antioxidáns aktivitást kifejteni, ezért a méhlepény kezdeménye és a magzat kifejezetten érzékeny az oxidatív stressz károsító hatásaira. 
Vaskészítmények éhgyomorra történő bevétele gyakran okoz hányingert, hasmenést, székrekedést, étvágytalanságot, puffadást. Ez csökkenthető étkezés közbeni bevétellel és fokozatos dózisemeléssel (pl. 1 hétig másnaponta 1 tabletta, majd hetente napi 1-1 tablettával emelve a napi adagot a szükséges dózisig), amely jobb vasfelszívódást és kisebb mértékű bélflóra-átalakulást eredményez. 
(Forrás: NEFMI)