Petevezeték-átjárhatóság

Petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok

A petevezetéknek lényeges szerepe van a terhesség létrejöttében: a petefészekben megrepedt tüszőből kiszabaduló petesejt a petevezetéken át jut a méhbe. Meddőséghez vezethet, ha üregét korábbi gyulladás miatt folyadék zárja el, vagyok falai összetapadnak, összenőnek. Ilyenkor terhesség csak mesterséges úton jöhet létre. Az átjárhatósági vizsgálat jótékony hatása, hogy a petevezeték átöblítése révén oldhatja az enyhe  összetapadást, kimoshatja a gyulladásos folyadégyülemet. A különféle módszerek pontossága megközelíti a 100%-ot. A vizsgálat elvégzésének ideje a menstruációs ciklus 5-10. napja (a vérzés kezdetétől számítva). Előzetes nőgyógyászati vizsgálat, konzultáció javasolt, amelyre ezen a weboldalon lehet időpontot foglalni.

Laparoszkópia (hastükrözés)

Ezen hasi műtét a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatán túl a terhesség létrejöttét akadályozó kóros eltérésekről is információt nyújt. Előnye, hogy szükség esetén lehetőséget ad kismedencei összenövések oldására, endometriózis kezelésére, mióma eltávolítására is. Hátránya, hogy altatásban végezhető, ezért előzetes kivizsgálás, kórházi bennfekvés szükséges hozzá. A hasüreget feltöltik szén-dioxiddal, a köldökön ejtett kis metszésen keresztül optikát vezetnek be, majd megtekintik a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. Festékanyag  befecskendezésével lehet meggyőződni a petevezetékek átjárhatóságáról.

Ultrahang (HyCoSy)

Hy=hystero (méh),
Co=contrast (kontrasztanyaggal, steril folyadékkal végzett ultrahangvizsgálat),
Sy=salpingography (a petevezetékek láthatóvá tétele).
A legelterjedtebb, a legkíméletesebb és a legrövidebb idő (kb. 15 perc) alatt kivitelezhető petevezeték-átjárhatóságot vizsgáló módszer a kontrasztanyagos szonohiszterográfia, a HyCoSy, amelyre a rendelésen is van lehetőség. Érzékenysége 85% (közel olyan jó, mint a laparoszkópiáé). A hüvelyen és a méhnyakon át a méh üregébe felvezetett vékony, rugalmas, steril katéteren át kontrasztanyagot juttatunk a méhűrbe, és hüvelyi ultrahang segítségével követjük, amint kirajzolja a méhüreget, és a petevezetékeken át kijut a hasüregbe, amennyiben azok átjárhatóak. A meddőség hátterében az esetek 10-40%-ában a petevezetékek károsodása áll.

Méhüregi rendellenességek ennél lényegesen ritkábban fordulnak elő: a népesség 0,5%-ában (1/200 fő), a meddőséggel küzdők 3%-ánál, az ismétlődő vetélések 5-10 %-ában. Az “A” ábrán a normál méhüreg látható. A méhet fejlődési rendellenesség következtében részben vagy teljesen hosszanti sövény oszthatja ketté (ld ábra B-E), lehet egy- vagy kétszarvú (F-H és fent), társulhat hozzá a hüvely fejlődési rendellenessége is (I-J).

Ezek a rendellenességek növelik a vetélés, a koraszülés, a meddőség, a magzati fekvési rendellenességek, a méhnyakelégtelenség, a fájdalmas menstruáció és az endometriózis előfordulási gyakoriságát. HyCoSy segítségével fény derülhet méhen belüli összenövésekre (pl. korábbi terhesség-megszakítás talaján), pontosan diagnosztizálhatóak méhnyálkahártya-polipok. Kontrasztanyag nélküli ultrahangvizsgálattal olykor nehezen különíthetőek el ezek a növedékek a megvastagodott méhnyálkahártyától vagy a méhüregben felszaporodott folyadéktól. 

Megállapítható a miómák (méhizomdaganatok) mérete, elhelyezkedése, a méhüregbe domborodás mértéke, a petevezetékek szájadékához való viszonya, eltávolíthatósága.

Előnyei:
Altatást nem igényel, mert kifejezett fájdalommal nem jár (előző este, aznap reggel nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító, pl. bevehető, érzéstelenítő gél alkalmazható helyileg).
Nem műtétes beavatkozás.
Kórházi bennfekvés nem szükséges.
A páciensek jól tolerálják.
A páciens azonnal láthatja a vizsgálat eredményét.
Nem jár röntgensugár-terheléssel.
A petevezetékek átöblítése révén a vizsgálatot követően nő a teherbe esés esélye.
Egyidejűleg a policisztás petefészek is kimutatható.

Hátrányai:  
Nem minden esetben nyerhető optimális kép a belső női nemi szervekről.
Negatív eredményt csak akkor állapíthatunk meg, ha látjuk a kontrasztanyag kifolyását a petefészkek körül. A peteveztékben való kontrasztanyag-áramlás nem bizonyítja annak átjárhatóságát.
A petevezeték végét olykor nehéz látótérbe hozni.
A petevezeték görcsös összehúzódása esetén tévesen annak lezártságát állapíthatjuk meg.

Ellenjavallatok:
Terhesség.
Tüszőrepedés és menstruáció közötti időszak.
Vesemedence-gyulladás.
Szexuálisan terjedő fertőző betegség fennállása.
Erős vérzés.
A vizsgálathoz használt kontrasztanyag bármely összetevőjével (hidroxi-etil-cellulóz, glicerin, tisztított, ionmentes víz) szembeni allergia.

Teendő a vizsgálat előtt:
Javasolt a vizsgálatra a menzeszt követő héten, a ciklus 5-10. napján érkezni.
Az enyhe alhasi görcsök csökkentése érdekében bevehető fájdalomcsillapító a vizsgálat előtt és utána is.
A vizsgálatot megelőző 4 órában nem javasolt szilárd táplálékot fogyasztani, csak kevés vizet. Legjobb éhgyomorra, reggel vagy koradélelőtt, kísérővel érkezni. 
Kérjük, hogy aznap már ne vezessen autót, ne végezzen megterhelő fizikai munkát.
A vizsgálat után minimum 20 perc várakozást követően, jó általános állapotban engedjük otthonukba pácienseinket. 

A vizsgálat kivitelezése:
A hüvely feltárása nőgyógyászati vizsgálóeszközzel, fertőtlenítés. 
Zseléhab állagú kontrasztanyaggal feltöltött, légtelenített katéter felvezetése a méhnyakon át.
Hüvelyi ultrahang-vizsgálófej bevezetése. 
Kis kontrasztanyag-mennyiségek (1-2 ml) fokozatos adagolása a katéteren át. 
Közben megfigyelhető a méhüreg, majd a petevezetők telődése, a kontrasztanyag kifolyása a petefészkek körül a hasüregbe, amennyiben a petevezetékek átjárhatóak.

Szövődmények:
Nagyon ritkán, összesen az esetek 0,5%-ában fordulnak elő (Grimwalde et al. 1998.).
Kellemetlen hasfeszülés, amely fájdalomcsillapítók hatására szűnik.
Gyengeségérzés, vérnyomáscsökkenés.
Hányinger, hányás, hasmenés.
Túlérzékenységi reakció.
Pecsételő vérzés, amely rövid időn belül megszűnik.
Méhsérülés, amely kórházi ellátást tehet szükségessé.