Vérzészavar

Vérzészavarok kivizsgálása és kezelése

A petefészkek hormontermelésével párhuzamosan a méhet belülről bélelő méhnyálkahártya megvastagodása és lelökődése is ciklikusságot mutat, amelyet menstruációs ciklusnak nevezünk. Két egymást követő menzesz jelentkezése közötti időtartam a ciklus hossza. Élettaninak a 21-35 napos ciklusokat tartjuk, néhány napos ingadozással. A vérzés 3-6 napig tart. A főként méhnyálkahártya-darabokból és vérből álló menstruációs váladék mennyisége nem állandó. A vérzés erősségére a napok, az elhasznált tamponok és betétek száma alapján következtethetünk. Termékeny korban a petefészekben a ciklus 7-21. napján, átlagosan a 14. napon az érett tüsző megreped (ovuláció). Rendszeres vérzés azonban petérés nélkül is bekövetkezhet. A fogamzásgátló tablettát és hüvelygyűrűt használó nőknél megvonásos vérzés jelentkezik, ami a tabletta hormontartalmának a következménye. Az emberi szervezet hormonális működését összetett vezérlőrendszer szabályozza, amelyet befolyásol a testsúly és annak bármilyen irányú változása, a fizikai igénybevétel, a táplálkozás, a stressz és sok egyéb hatás. A fokozott vérvesztés vérszegénységet okozhat, folsav- és vaspótlással, vérképző szedésével a szövődmények elkerülhetőek.
Rendellenes méhvérzésről beszélünk a ciklus hosszának, a vérzés időtartamának, a vesztett vér mennyiségének kóros eltérése esetén. A páciensek 1/3-a (a változókorban lévők 70%-a) emiatt fordul nőgyógyászhoz. A rendszertelen, 21 napnál gyakoribb, 35 napnál ritkább, 7 napot meghaladó, erős vérzés kivizsgálandó. Oka lehet szervi elváltozás (a méhnyálkahártya túlzott megvastagodása – hiperpláziája, mióma, méhtest- vagy méhnyakpolip, rosszindulatú méhtest- vagy méhnyakdaganat), véralvadási rendellenesség vagy hormonzavar (peteérés hiánya, policisztás petefészek szindróma, fogamzásgátló alkalmazása). A 20-39 éves nők rendellenes vérzéseinek hátterében leggyakrabban terhesság vagy jóindulatú elváltozás áll. 40 év fölött gyakran a csökkenő petefészek-működés élettani velejárójaként kialakuló nyálkahártya-sorvadás következménye, azonban a rosszindulatú betegségek emelkedő kockázatáról nem szabad elfeledkeznünk. Kivizsgálásához ezért a hüvelyi (és folyadékfeltöltéses) ultrahangvizsgálaton túl a méhnyálkahártya szövettani vizsgálata is javasolt. 

  • A mintavétel hagyományosan vakon végzett méhkaparás, azaz kürett (curettage) útján történik. Ez egy napos kórházi bennfekvést, altatást, ebből következően előzetes altatóorvosi és laborvizsgálatokat igényel. Az altatásnak és a műtéti beavatkozásnak is lehetnek szövődményei. Utóbbiak miatt lehetőség szerint előnyben részesítendőek a kevésbé invazív méhnyálkahártya-mintavételi módszerek.
  • Az Endosampler egy a méhszájon keresztül a méhüregbe felvezethető műanyag mintavevő cső, amelyhez dugattyú csatlakozik. Különböző méretekben kapható. Helyi érzéstelenítésben elvégezhető, a méhfal átfúródásának veszélye kicsi, utána a páciens a rendelőből otthonába távozhat. Az Endorette az előbbinél vékonyabb műanyag eszköz szívódugattyúval, tetején 4 lyukkal. A vékony eszközök alkalmazásával nyert minta a polipok és egyéb fokális eltérések kis hányadának diagnosztizálására nem alkalmas, ugyanis a nyálkahártya kevesebb, mint 50%-át érintő elváltozást nem feltétlenül jelzi a vakon végzett biopszia. A Pipelle eszközzel szintén éber állapotban, fájdalommentesen végezhető mintavétel. Szakirodalmi adatok szerint a méhtestrák kimutatásának vonatkozásában érzékenységük eléri a kürettét (kb. 80%-os szenzitivitás).
  • A méhtükrözés (hiszteroszkópia) óriási előnye a fent említett módszerekhez képest, hogy nem “vakon” végezzük: a méhszájon keresztül bevezetett vékony optika segítségével megtekinthetjük a méh üregét, a nyálkahártyát, szemellenőrzés mellett mintát vehetünk a gyanús területekből szövettani vizsgálatra. A rendellenes méhvérzés vizsgálati módszerei közül a hiszteroszkópia eredményezi a legpontosabb diagnózist, és kezelési lehetőséget is nyújt együlésben: eltávolíthatóak a kóros képletek (pl. polipok, miómák egy része). Az éber állapotban, fájdalommentesen, magánrendelőben is néhány perc alatt elvégezhető Endosee nem igényel műtői körülményeket, kórházi bennfekvést. A vakbiopsziát teljesen kiváltja, biztonságosabb és kisebb megterheléssel jár, mint a műtői méhtükrözés. Mivel lehetővé teszi a méhnyálkahártya pontos vizualizációját, elkülöníthetőek azok a páciensek, akik nem igényelnek további beavatkozást (megkímélve ezzel a betegek jelentős részét a felesleges kórházi procedúrától és csökkentve az egészségügyi rendszer anyagi terheit) és azok, akik műtői háttérrel rendelkező intézménybe irányítandóak pl. polip vagy mióma eltávolítása céljából. A hiszteroszkópiáról bővebben itt olvashat. 

A kivizsgálást lehet hüvelyi ultrahanggal és vakon végzett méhnyálkahártya-biopsziával kezdeni (természetesen a terhesség kizárását követően), de ha a szövettani vizsgálat nem igazol méhtestrákot vagy komplex atípusos hiperpláziát, folyadékfeltöltéses ultrahangot vagy méhtükrözést javasol az amerikai szülész-nőgyógyász társaság, elsősorban polipok és miómák felismerése céljából. Ha a bő vérzések hátterében szervi elváltozás nem található, lehetőség van a gyógyszeres kezelésre (pl. ciklikus sárgatesthormon-pótlás). Amennyiben fogamzásgátlás is szükséges, a hormonális fogamzásgátlók valamelyike (tabletta, hüvelygyűrű, hormonleadó méhen belüli eszköz) megoldást jelenthet.
Hagyományos hiszteroszkóppal, lézer, elektromos áram vagy hevített folyadék segítségével rövid altatásban a méhnyálkahártya eltávolítható, a későbbi menstruációs vérzések intenzitása így csökkenthető.
A méh műtéti eltávolítása csak legvégső esetben, más kezelési eljárások sikertelensége esetén jön szóba.

A 35 napnál ritkábban jelentkező vérzés hátterében általában a tüszőérés zavara áll, ezért különösen terhesség tervezésekor javasolt emiatt orvoshoz fordulni. Ha nem találunk szervi eltérést, gyógyszeres kezeléssel elősegíthető a peteérés.
Ha szeretnénk a menzeszt a vártnál későbbre csúsztatni, fogamzásgátló szedésekor a 7 napos szünet kihagyásával vérzés csak a következő adag utáni szünetben jelentkezik. Annak is van lehetősége a vérzés  elcsúsztatására, aki nem szed fogamzásgátlót.
Vérzéskimaradás esetén először terhességre kell gondolni, érdemes terhességi tesztet végezni, pozitivitása esetén orvosi vizsgálatra jelentkezni. Ha a teszt negatív, és panasz nem jelentkezik, megengedhető a várakozás. Egy-egy menstruáció kimaradása előfordulhat egészséges nőkben is. Ha nem ismétlődik, és kóros elváltozást nem találunk, nem igényel tennivalót. Tartós vérzéskimaradásról akkor beszélünk, ha három (serdülőkorban 6) egymást követő menstruáció kimarad, ekkor részletes kivizsgálás szükséges. Hátterében hormonzavar, petefészekciszta állhat.