„Felfázás”, hólyaghurut (cystitis), húgyúti fertőzés (UTI)

A nők felénél életük során legalább egyszer kialakul hólyaghurut (akut szövődménymentes cystitis), amelynek hátterében az esetek 90%-ában a normál bélflóratag Escherichia coli baktérium által okozott húgyúti fertőzés áll. (Az E. coli a születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbél nyálkahártyáján, ahol fontos élettani funkciót tölt be a B- és K-vitamin termelésével, illetve a normális bélflóra egyensúlyának fenntartásával.)
A 40 év alatti nőknél évente  25%-os gyakorisággal fordul elő húgyhólyaggyulladás (cystitis) és/vagy húgycsőgyulladás (urethritis). Az esetek 80%-ában a panaszok 2 éven belül kiújulnak.
A leggyakoribb tünetek: alhasi fájdalommal, húgycsőtáji csípő-égő érzéssel kísért, gyakori vizelés, sürgető vizelési inger, esetleg akaratlan vizeletvesztés, véres vizelet. Fontos a kórkép elkülönítése a hüvelygyulladástól (bakteriális vaginózis/gomba-candidiasis, amelyre hüvelyi viszketés, irritációérzés, folyás jellemző) és a vesemedence-gyulladástól (pyelonephritis, amelyre láz, elesettség, derék-/vesetáji fájdalom esetén kell gondolni.
Hajlamosító, komplikáló tényezők:
– Női anatómia: a húgycső rövid, külső nyílása a normálisan számos mikroorganizmust tartalmazó hüvely és végbél közelében van.
– Szexuális aktus: a mechanikai hatás elősegíti a kórokozók bejutását a húgycsőbe, a húgyhólyagba.
– Új szexuális partner (normál flóraalkotó baktérium és nemi úton terjedő kórokozó, azaz STI forrása is lehet).
– Spermicid készítmények használata terhesség elleni védekezésre.
– Gyermekkorban előforduló alsó húgyúti fertőzés.
– A medencetájék kihűlése (felfázás): az alacsony hőmérséklet hozzájárul a baktériumok húgyúti nyálkahártyafelszínen való megtelepedéséhez (a hideg felületen való üldögélés, a túl vékony ruházat/lábbeli, a derekat szabadon hagyó ruházat, vizes fürdőruha viselése miatt az erek összeszűkülnek, romlik a keringés, ilyenkor kevesebb, a kórokozókkal szembeni védekezésben fontos szerepet játszó immunsejt jut a húgyúti nyálkahártyához, emiatt a baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni, elszaporodni, gyulladást okozni). 
– A hüvelygyulladás (vaginitis), a természetes hüvelyflóra egyensúlyának felborulása (bakteriális vaginózis) – pl. „intim mosakodó”, hüvelyzuhany, spermicidek, antibiotikumkezelés hatására – gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben.
– Alacsony ösztrogénszint: menopauza, szoptatás, hormonális fogamzásgátlás, kemoterápia következtében jelentkezhet. Ösztrogénhiány következtében csökken a normál flórát dominánsan alkotó tejsavbaktériumok aránya, a hüvelyhám elvékonyodik, vérellátása, ellenállóképessége romlik, ezért nő mind a hüvelygyulladás, mind a hólyaghurut kockázata. Ez ösztrogéntartalmú hüvelytablettával és Lactobacillus-törzseket tartalmazó probiotikumokkal megelőzhető.
– Várandósság.
– Anyagcserezavarok. Pl. a cukorbetegség rontja a szervezet immunrendszerének működését, ezért is fontos diétával, gyógyszeres kezeléssel megfelelő tartományban tartani a vércukorszintet.)
– Húgyúti gócot képező urológiai megbetegedések. Pl. fertőzött vesekő, a húgyúti rendszer anatómiai vagy funkcionális rendellenessége, vizeletretenció, állandó katéter.
– Méhsüllyedés, hólyagsérv (prolapsus).
– Autoimmun betegségek, immunszuppresszív gyógyszerek.
Diagnózisa felállítható a tünetek megléte és a hüvelyi folyás, irritáció hiánya alapján, bizonytalanság esetén a magyar nyelven is elérhető heveny hólyaghurut kérdőív, vizelet tesztcsík segítségével. Vizelettenyésztés várandósság, a kezelést követő 4 héten belül nem szűnő vagy visszatérő tünetek esetén javasolt. Amennyiben rendelkezésre áll tenyésztési eredmény, célzott antibiotikus kezelés alkalmazandó.
Kezelés
Az antibiotikum-felírások 15%-ára húgyúti megbetegedések miatt kerül sor (második leggyakoribb a légúti betegségek után).
A húgyúti fertőzések kezelése során az antibiotikumadás előnyei egyértelműek, azonban túlzott és helytelen használatuk világszerte hozzájárul a baktériumok rezisztenciájának (gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képességének) növekedéséhez, ami nemcsak egyéni, hanem közegészségügyi szempontból is rendkívül veszélyes.
Az akut ellátás során felírt antibiotikumok 20-50%-a szükségtelen vagy nem megfelelő hatású, és károsíthatja a normális hüvely- és bélflórát, amelynek következtében ezen szervek védekezőképessége csökken, gyulladásos megbetegedésük gyakoribbá válhat. Az akut, sporadikus, nem komplikált alsó húgyúti fertőzések fele spontán, antibiotikum adása nélkül is meggyógyul. A hólyaghurut kezelésének sikerességéhez jelentősen hozzájárulnak a nem antibiotikum alapú kezelési és megelőzési módszerek. Krónikus hólyaghurut általában nem megfelelően kezelt akut gyulladás talaján alakul ki. 
Antibiotikum csak indokolt esetben szedendő, a lehető legkisebb dózisban és legrövidebb ideig, így csökkentve a rezisztencianövekedést és a hüvely-, bélflóra-károsodást. 
Ha a páciens megfelelő folyadékfogyasztás (3 liter/nap), D-mannóz, fitoterápia (pl. medveszőlő, mezei zsurló, csalán: vízhajtó hatásuk révén segítik, hogy a húgyutak mielőbb megtisztuljanak; tőzegáfonya: gárolja a bktériumok nyálkahártyához tapadását), non-szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen, diklofenák) szedése ellenére 48 óra elteltével sem válik panaszmentessé, megkezdendő a gyógyszeres terápia: foszfomicin, nitrofurantoin vagy várandósok esetén cefuroxim.
/Hazánkban a szulfametoxazol+trimetoprim a magas rezisztencia miatt nem javasolt. A fluorokinolonok – pl. ciprofoxacin, levofloxacin – adását az Európai Gyógyszerügynökség 2019. óta szigorúan szabályozza mellékhatásaik, rezisztencianövelő, negatív ökológiai hatásaik miatt. Az amoxicillin/clavulansav sem ajánlott, mivel kevéssé hatékony, káros a normál flórára és ugyancsak negatív ökológiai hatású./ 
Ha a választott kezelés mellett a tünetek nem múlnak vagy fokozódnak, komplikáló tényező (terhesség, immunszuppresszió, cukorbetegség, húgyúti anatómiai eltérés, stb.) áll fenn, laboratóriumi vizeletvizsgálat javasolt, és a lelettel ajánlatos szakorvoshoz fordulni. Kerülendő a hüvelyváladékkal, bél-, bőrflórával való szennyeződést reggeli első középsugár vizeletminta adandó (zuhanyzást követően a vizelet első részét ki kell engedni, aztán felfogni a közepéből tiszta üvegbe, a végét szintén kiengedni).  
Visszatérő húgyúti fertőzés (fél éven belül legalább 2 vagy egy éven belül legalább 3) esetén az akut fellángolások megelőzésésre helyezendő a hangsúly elsősorban életmódbeli tanácsokkal:
– megfelelő folyadékfogyasztás (naponta 3 liter),
– vizeletürítés szexuális együttlét előtt és után (ne sodródjanak kórokozók a húgycső felől a hólyagba, a személyes higiénia betartása, a végbél tájékának megfelelő tisztítása székelés utánszükség esetén a székrekedés rendezése, a zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban gazdag étrend, szexuális együttlét előtt és után a vizeletürítés és a fokozott elővigyázatosság a tisztálkodás terén, új partner esetén az óvszerhasználat. Pamut fehérnemű viselése, gyógyszertári hipoallergén mosdókenőccsel való tisztálkodás javasolt. Kerülendő a mezítláb járkálás, a vizes fürdőruhában, hideg felületen ücsörgés, a túl vékony ruházat és lábbeli, a nedves vagy a derekat szabadon hagyó ruházat, a gyakori partnercsere és a spermicidek használata, a kávé, szénsavas italok, tea, alkohol, édesítőszerek, citrusfélék, vörösáfonyalé, szója, fűszeres ételek fogyasztása. Vizelési inger esetén célszerű azonnal vizeletet üríteni, nem szabad visszatartani.
Ha az életmódbeli tanácsok betartása nem elegendő, és kiújulások tapasztalhatóak, a nem antibiotikum-alapú megelőzés, immunerősítés részesítendő előnyben.
– nem antibiotikum-alapú immunprofilaxis (E. coli liofilizátumot tartalmazó gyógyszer).
– helyi ösztrogénkezelés (krém, hüvelytabletta) elsősorban menopauzásben lévő nőknél,
– a bőr-, hüvely- és bélflóra védelme, helyreállítása (Lactobacillus-tartalmú probiotikumok a hüvelybe és szájon át),
– A-, C- és D-vitamin rendszeres szedése,
– D-mannóz (gátolja a kórokozók megtapadását a húgyutakban).
– hólyaginstilláció (feltöltés hialuronsavval, kondroitin-szulfáttal).
– medencefenéki izomtréning.
Amennyiben az életmód-változtatás és a nem antimikrobiális intézkedések nem járnak eredménnyel, posztkoitális (szexuális aktus utáni) vagy folyamatos antibiotikumprofilaxist ajánlunk (10 naponta 3 g foszfomicin/napi 100 mg nitrofurantoin/napi 100 mg Sumetrolim/várandósoknak napi 250 mg cefuroxim).
Normálisan a húgyutakban nincsenek baktériumok, a tünetmentes baktériumürítést mégsem tekintjük kórosnak, sőt bizonyos mikroorganizmusok védő szerepe felmerült, tehát nem betegség, hanem gyakran előforduló kommenzális kolonizáció. Diagnózisa: 2 középsugaras vizeletmintából 100000/ml feletti baktérium mutatható ki. Általában nem szükséges kezelni, kivéve várandósság alatt és urológiai műtétek előtt.
A felső húgyúti fertőzés urológiai szakellátást igényel.