Kismedencei gyógytorna/gátizomtorna

Kismedencei gyógytorna, medencefenéki izomtréning, gátizomtorna

Az ember felegyenesedett testtartásának következtében a medencefenék szöveteire (izom-, kötőszövet) jelentős terhelés hat. Nőknél hozzáadódik ehhez a terhességgel, szüléssel járó terhelés. A medencefenék funkcióromlása az életkor előrehaladtának természetes velejárója. Befolyásolják a szövetek szerkezetét meghatározó egyéni adottságok, a szülések száma és lezajlása (hüvelyi/császármetszés, időtartam, komplikációk), a testsúly, illetve bizonyos betegségek is. A medencefenék meggyengülése, sérülése következtében számos tünet és panasz jelentkezhet. A kismedencei szervek (hüvely, méh, húgyhólyag, végbél, vékonybelek) süllyedése idegentest-érzéssel, a vizelet visszatartásának (vizelet-inkontinencia) vagy ürítésének nehézségével, gyakori vizelési ingerrel, visszatérő, elhúzódó húgyúti fertőzésekkel, széklet-inkontinenciával, szexuális funkciózavarral járhat. A süllyedés a testi következményeken túl lelki terhet is jelent: szégyenérzet, önbecsülés-csökkenés, depresszió oka lehet. Ronthatja az életminőséget, a munkavégző-képességet, a párkapcsolatot. A süllyedéses panaszok bizonyos esetekben eredményesen kezelhetőek nem műtétes (konzervatív) módszerekkel, ezek fő pillére a medencefenéki izomtréning, továbbá a korrekciós műtétek után is javasolt gátizomtornát végezni. A medencefenéki izomtréning célja a húgycső, a hüvely és a végbélnyílás körüli gátizmok erősítése. Hatásosságának alapfeltétele, hogy a páciens visszajelzést kapjon a gyakorlatok megfelelő kivitelezéséről szakember segítségével (Fekete Anna – Miskolc, Pepich Erika – Miskolc, Rigóné Tavaszi Piroska – Budapest, Nagy-Juhász Kitti – Budapest) vagy hüvelyi vizsgálattal történő önellenőrzés útján, ugyanis a szóbeli és írásos instrukciók sokszor nem elegendőek. Klinikai vizsgálatok során a páciensek kb. 40%-a nem érti és/vagy helytelenül végzi a feladatokat, pl. a has- és farizmokat használja a gátizmok helyett. A helytelen kivitelezés hasűri nyomásfokozódáshoz vezethet, amely a medencefenék funkcióját tovább ronthatja. 
A medencefenék kezelésének első lépése a szakszerű izomvizsgálat nőgyógyászati fizikális vizsgálattal, illetve műszeres méréssel, miáltal a szakember információt szerezhet az izom erejéről, az ellazítás képességéről, a szorítás megtartásának időtartamáról. A gyakorlatok elsajátítását elősegítendő ún. megéreztetési technikákat alkalmazunk (vizelet-, székletvisszatartás imitálása, a hüvelybe helyezett ujj szorítása), hiszen fontos, hogy gátizomtorna végzése közben a has-, a far- és a csípőtáji izmok lazák maradjanak. Ha a páciens megtanulta a gyakorlatokat, következik az izmok otthoni megerősítése a számára összeállított anyag segítségével. A gyakorlatokat naponta 2-3 alkalommal, üres húgyhólyaggal, ülő, álló vagy fekvő testhelyzetben javasolt végezni. Természetesen a szakember által végzett rendszeres ellenőrzés ebben a szakaszban sem maradhat el. A gátizomtréning kiegészíthető és ezáltal eredményessége növelhető hüvelysúly használatával. Az otthoni gyakorlást segíti a biofeedback készülék, amelynek használata során a páciens fülhallgatón hallja a gyakorlati utasításokat, a hüvelyben lévő érzékelővel pedig a készülék méri a kivitelezett mozgás hatékonyságát, és hallható visszajelzést küld a mozgás eredményességéről.