Gátizomtorna

Medencefenéki izomtréning

Az ember felegyenesedett testtartásának következtében a medencefeneket alkotó szövetekre jelentős terhelés hat. Nőknél tovább fokozzák ezt a terhességek és a szülés. A medencefenék szerkezetének megváltozása az öregedés természetes velejárója. Befolyásolja a szövetek felépítését illető egyéni adottságokon túl a szülések száma, módja, a testsúly és bizonyos betegségek is. A medencefenék izmainak meggyengülése, sérülése következtében számos panasz jelentkezhet.
A kismedencei szervek (hüvelyfal, méh, húgyhólyag, végbél, vékonybelek) süllyedése idegentest-érzéssel, a vizelet visszatartásának nehézségével (inkontinencia), vizelet-elakadással, gyakori vizelési ingerrel, visszatérő, elhúzódó húgyúti fertőzésekkel, széklet-inkontinenciával, szexuális funkciózavarral járhat. A testi következményeken túl lelki terhet is jelent: szégyenérzet, önbecsülés-csökkenés, depresszió oka lehet. Ronthatja az életminőséget, a munkavégző-képességet. A süllyedéses panaszok bizonyos esetekben eredményesen kezelhetőek nem műtétes (konzervatív) módszerekkel, így elkerülhetővé válhatnak a szervezet számára megterheléssel, szövődményekkel járó sebészeti beavatkozások. A korrekciós műtétek után is javasolt a gátizomtorna.
A medencefenéki izomtréning célja a húgycső, a hüvely és a végbélnyílás körüli gátizmok erősítése. Hatásosságának alapfeltétele, hogy a páciens visszajelzést kapjon a gyakorlatok megfelelő kivitelezéséről hüvelyi vizsgálattal történő önellenőrzés vagy szaksegítség révén, sokszor ugyanis a szóbeli és írásos instrukciók nem elegendőek. Fontos tehát a szakszerű útmutatás, és a gyakorlatok szakember (orvos, gyógytornász) által kontrollált elsajátítása. Klinikai vizsgálatok szerint az intimtornán részt vevő hölgyek kb. 40%-a nem érti és/vagy helytelenül kivitelezi a feladatokat, a hasi és egyéb izmokat feszíti meg a gátizmok helyett. A rosszul végrehajtott gyakorlatok a hasűri nyomás növekedéséhez vezethetnek, ez a medencefenék funkcióját tovább ronthatja. A gyakorlatok rendszeres és helyes végzésével stresszinkontinencia esetén a műtétekével megegyezően 70%-os sikerarány érhető el: a vizelet egyáltalán nem vagy a korábbinál jóval ritkábban cseppen el. 
A medencefenék kezelésének első lépése a szakszerű izomvizsgálat nőgyógyászati fizikális vizsgálat útján, illetve műszeres méréssel, miáltal a szakember információt szerezhet az izom erejéről, az ellazítás képességéről, a szorítás megtartásának időtartamáról. A kórtörténet gondos felvétele és az izomvizsgálat eredményének birtokában személyre éskórképre szabott kezelési tervet készítünk, amelyben rögzítjük a kiválasztott kezelésimódokat, a gyakorlatok elsajátítását elősegítendő ún. megéreztetési technikákat (vizelet-, széklet-visszatartás, hüvelybe helyezett ujj szorítása), hiszen fontos, hogy gátizomtorna végzése közben a has-, a far- és a csípőtáji izmok lazák maradjanak. Ha a páciens megtanulta a gyakorlatokat, következik a fő feladat: az izmok megerősítése a számára összeállított anyag segítségével. A gyakorlatokat naponta 2-4 alkalommal, üres húgyhólyaggal, ülő, álló vagy fekvő testhelyzetben javasolt végezni. Természetesen a szakorvos vagy gyógytornász által végzett rendszeres ellenőrzés ebben a szakaszban sem maradhat el. A gátizomtréning kiegészíthető és ezáltal eredményessége növelhető elektrostimulációval (az izmot ingerárammal erősíti, hogy a beteg tudatos izommozgással is képes legyen az izmok erejét növelni) és hüvelysúly használatával. Az otthoni gyakorlást segíti a biofeedback készülék, amelynek használata során a páciens egy fülhallgatón át kapja a gyakorlati utasításokat, a hüvelyben lévő érzékelőn át a készülék méri a kivitelezett mozgás hatékonyságát, és hallható visszajelzést küld a mozgás eredményességéről.