Hajhullás

Az életkor előrehaladtával – nemre való tekintet nélkül – az emberek kb. felének elkezd ritkulni a haja. Fokozott hajvesztéssel bizonyos életszakaszokban szinte mindenki szembesül. A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű (naponta több, mint 100 hajszál vesztése), és a kihullott hajszálak helyén nem nő új, így a hajkorona csökkenése észlelhető, amely nemcsak kozmetikai gondot, hanem lelki, önbecsülési problémát is okozhat. A hajhullás (alopecia) lehet foltos és szétszórt, azaz diffúz. Mindkettő maradandó kopaszodáshoz vezet, ha a szőrtüszők és a bennük található hajhagymák elpusztulnak. Ha a hajhagyma nem pusztul el, csak sejtjeinek osztódása szűnik meg egy időre, átmenetileg fokozott hajhullás és következményes átmeneti kopaszság alakul ki, amely kezelésének célja a hajszálakat létrehozó sejtek osztódásának, a keratinképzésnek és a hajas fejbőr anyagcseréjének a serkentése. 
A hajnövekedés ciklikus. A haj növekedési fázisa, az anagén fázis 2-6 évig tart. Ezt követi a katagén fázis, amikor a haj gyökere elsorvad, aztán a hajhagyma átmegy telogén fázisba, amely 5-6 hétig tart, utána a haj kihullik, és a hajhagyma újra anagén fázisba kerül. A mind a férfiaknál, mind a nőknél a 40-es évektől kezdődően, a fejtetőn és a halántékon kezdődő hajritkulást, kopaszodást androgén alopeciának nevezzünk. Androgén alopeciában a haj anagén fázisa egyre rövidebb lesz, a hajhagymák mérete egyre csökken, a hajszálak egyre vékonyabbá válnak, és a haj egy idő után már nem nő olyan hosszúra, hogy kibújjon a bőrfelszín fölé. Hátterében genetikai hatást feltételeznek, mert erősen kopaszodó apák fiúgyermekei gyakran korán kopaszodnak. E felismerésnek különösen a megelőzésben lehet fontos szerepe. A kopaszodás első jele férfiaknál a halántékvonal visszahúzódása, majd a homlokon és a fejtetőn megfigyelhető hajritkulás. Nőknél a hajritkulás elsősorban a fejtetőt érinti, a menopauza után a folyamat felgyorsulhat, de a férfiakkal ellentétben teljes és végleges kopaszodáshoz nem szokott vezetni. Nem is a tesztoszteron, hanem annak aktív változata, a dihidrotesztoszteron (DHT) okozza a bajt. Azon férfiak, akik ezen hormonátalakulást katalizáló enzim ritka hiányával születnek, nem kopaszodnak. Máig ismeretlen okból a homlokon, a fejtetőn és a halántékon lévő hajhagymák egyénenként eltérő mértékben dihidrotesztoszteron-érzékenyek. Ez a hormon az előbb felsorolt helyeken a hajhagymák sorvadását, míg más testtájakon a szőrzet erősődését okozza. A dihidrotesztoszteron-érzékenység genetikalilag meghatározott, mértéke a kopaszodás és a szőrösödési hajlam egyik fontos tényezője. Szerepet játszik benne az androgénreceptorok emelkedett száma, fokozott érzékenysége, az 5-alfa-reduktáz enzim túlzott aktivitása. A női szervezet is termel férfi (androgén) hormonokat a mellékvesékben és a petefészkekben. A szervezetben termelődő tesztoszteron az 5-alfa-reduktáz enzim hatására alakul át aktív formává, dihidrotesztoszteronná (DHT), amely kapcsolódik a szőrtüszők sejtjein található speciális receptorokhoz, és olyan folyamatokat indít el, amelyek hajhullást okoznak: a hajnövekedési ciklus lerövidül, a tüsző egyre kisebb lesz, a hajszál elvékonyodik, szerkezete megváltozik, hossznövekedése lelassul, fénytelennl, pigmenthiányossá válik, és hatékony kezelés nélkül végül elpusztul. Ugyanakkor a hajhagymák általában sokáig csak sorvadnak, de nem pusztulnak el, ez reménykeltő a hajnövesztés és a regeneráció szempontjából. Hajhullást kiválthatnak: 
hormonális (endokrinológiai) eltérések (kortizolszint-, prolaktinszint-emelkedés, pajzsmirigybetegség, elhízás),
nem kóros hormonális állapotok (szülés után, szoptatás alatt, csecsemőkorban),
nem hormonális betegségek (májprobléma, autoimmun betegségek, vitiligo, krónikus fertőzések),
gyulladásos góc a szervezetben (pl. fog, íny, epehólyag, mandula),
gyógyszerek (véralvadásgátlók, fogamzásgátlók, fogyókúrás gyógyszerek, penicillamin, kemoterápia),
nyomelemhiány (vas, cink, réz), vitaminhiány (A, B), fehérjehiány, vitamin-túladagolás,
nagy lelki, fizikai megterhelés, tartós stressz,
vegyszerek (ólom, hajfesték).
seborrhoea: a fejbőrön a kóros faggyúképződés következtében elszaporodhat a zsírsavakat termelő Pytirosporum ovalis nevű gomba, amely a száraz korpa kialakulásáért felelős. A túlzott faggyútermelés folyamatos hajvesztést, kellemetlen, viszkető érzést, gyors hajzsírosodást okoz.

Kezelés
A hajvesztés kezelése akkor válik igazán hatásossá, ha két irányban hat: megfékezi a hajhullást és elősegíti a haj újranövését. A kezelés módját mindig a kiváltó ok határozza meg, ezért a kivizsgálás célja ennek felderítése. A kivizsgálás része a testtömegindex meghatározása, a vérnyomásmérés, a nemi szervek, az emlők vizsgálata, a hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, máj-, vesefunkció, vaspanel, CRP, vércukor, inzulin, vérzsírok, hormonok (FSH, LH, TSH, prolaktin, ösztradiol, tesztoszteron, dihidrotesztoszteron, androsztendion, SHBG, DHEA, DHEAS), szükség esetén koponyaröntgen, CT, MRI. 
Használjunk természetes anyagokat tartalmazó hajápoló készítményeket, kerüljük a fejbőrt irritáló hajformázókat. Fontos a gyakori hajmosás (a kezelés az első heteiben naponta). Amennyiben a tünetek hetekig fennállnak, súlyosbodnak, nőgyógyászhoz, endokrinológushoz, bőrgyógyászhoz javasolt fordulni.
Gyógyszerszedés, illetve hajfesték, hajvasaló túl gyakori használata esetén a kiváltó ok elhagyását követően általában néhány hónapon belül érzékelhető javulás, a hajvesztés csökkenése, később a hajtömeg növekedése. Más betegségek következtében jelentkező hajhullás esetén javulás az alabbetegség megfelelő kezelésétől várható.
Régóta használják a fűrészpálma gyümölcsét és gyökerét a vizeletkiválasztó rendszert érintő betegségekben. Mára igazolódott, hogy egyik hatóanyaga, a beta-sitosterol gátolja a tesztoszteron-átalakító 5-alfa reduktáz enzim aktivitását, más hatóanyagai pedig gátolják a dihidrotesztoszteront a receptorához való kötődésében. A szer ezért alkalmas mind prosztata-megnagyobbodás, mind hajhullás kezelésére a csalángyökérhez és a tökmagolajhoz hasonlóan. A csalánkivonat ezért állandó összetevője a különféle hajápoló szereknek és hajnövesztő teáknak. 
Az életmód és a táplálkozás ugyancsak fontos tényező, bár olykor ezen a legnehezebb változtatni. Fontos a vitamin-, ásványianyag- és nyomelempótlás, sokszor ugyanis a szénhidrátdús, friss zöldségekben szegény táplálkozás mellett ezek (pl. vas, cink) krónikus hiánya alakul ki, amelynek sok más egészségügyi probléma mellett a hajhullás is következménye lehet. A II. világháború után a japán férfiak körében rohamosan terjedni kezdett a kopaszodás, amit a mozgáshiánynak és az elhízásnak tulajdonítanak. A túlsúly és a mozgásszegény életmód magas inzulinszintet és magas szabad tesztoszteronszintet eredményez, amely növeli a haj szempontjából káros dihidrotesztoszteron-szintet. A testmozgás és a kalóriabevitel csökkentése csökkenti az inzulinszintet, ez megnöveli a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) szintjét, amely így csökkenti a szabad tesztoszteron szintjét azt megkötve a vérben, vagyis kevesebb dihidrotesztoszteron tud képződni. A rendszeres testedzés fokozza a fejbőr vérkeringését és oxigén-ellátottságát, ami serkenti a hajnövekedést. Ugyanezt a célt szolgálják a fejbőrbe injektálható, vérbőséget okozó anyagok.
Számos hajvesztést mérséklő sampon van forgalomban. Pl. a ketokonazol gombaellenes szert tartalmazó Nizoral serkenti a hajnövekedést, csökkenti a férfias hajhullást. Egyrészt gátolja a dihidrotesztoszteron hormon termelődését, másrészt csökkenti a Malassezia gomba szaporodását, ami fejbőrgyulladást, korpásodást és kopaszodást is okoz. A Nizoralnak a gombaellenes és hormonális hatástól független hajnövesztő hatása is van. Hat hónapos, napi rendszerességgel alkalmazott 2%-os Nizoral sampon jelentős hajdúsulást eredményez. Legjobb úgy használni, hogy a habosított sampont pár percig a fejen hagyjuk. Megfigyelések szerint a Neutrogena kőszénkátrány-tartalmú T-Gel samponja is hatásos a hajhullás ellen, mivel valamelyik hatóanyaga antiandrogén hatású.
A minoxidil (Regaine) hajnövesztő hatását véletlenül ismerték fel. Eredetileg értágító vérnyomáscsökkentőnek fejlesztették ki, s az alkalmazás során derült ki, hogy fokozott szőrnövejedést (hipertrichózist) eredményezhet. Nőknél is hatásos. Az a tapasztalat, hogy az izotretinoin (Roaccutan, Inerta) Regaine-nal együtt alkalmazva fokozott hatást eredményez. Ha ez nem elég, legalábbis férfiak esetében finasterid kezeléssel kombinálva ajánlják. Ha valaki nem szeretne a szervezet hormonális működésébe beleavatkozni, vagy megelőzésként szeretné használni, a Regaine-t nyugodtan alkalmazhatja.
Nők androgén típusú hajhullása esetén jó hatásúak lehetnek az antiandrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók (ciproteron, drospirenon, dienogeszt, klormadinon) és a vízhajtóként is használt spironolakton
A hosszú hajciklus (több éves növekedési, néhány napos átmeneti és pár hónapos nyugalmi fázis) miatt rendszerint több hónapos kezelésre van szükség, és az eredmény 3-6 hónap elteltével értékelhető. A tesztoszteronszint csökkentése a hajhullás megállítására nem járható út a tesztoszteron sok más fontos hatása miatt, ráadásul a vizsgálatok többsége szerint a kopaszodó férfiak vagy ritkuló hajú nők jelentős részében nem is magasabb a tesztoszteronszint.
További lehetőség a hajhagymákon lévő dihidrotesztoszteron-receptorok bénítása vagy az 5-alfa-reduktáz enzim gátlása, mert ekkor nem termelődne dihidrotesztoszteron. Az első enzimgátlót, a finasteridet eredetileg prosztata-megnagyobbodás kezelésére fejlesztették ki, mert a dihidrotesztoszteron az egyik felelőse e mirigy jóindulatú megnagyobbodásának. Hamarosan kiderült, hogy a szert szedőknél csökken a kopaszodás, sőt hajvisszanövés tapasztalható. Egy nagy vizsgálatban napi 1 mg finasterid a férfiak 66%-ánál új haj növekedést idézett elő, 83%-ánál megállította a hajvesztést. Gondos vizsgálatok alapján mondhatjuk, hogy 1 mg finasteridnek semmiféle káros mellékhatása nincs a férfi hormonális működésére nézve, nagyobb adag szedésével kapcsolatban felmerült, hogy szexuális diszfunkciókat eredményezhet. Termékeny korban lévő nőknél a kezelés alatti esetleges teherbeesés súlyos kockázatot jelent a magzatra nézve, posztmenopauzában ez a veszély már nem áll fenn. Egy vizsgálatban a nem kívánt terhességet megelőző fogamzásgátlóval együtt alkalmazva 12 hónapos kezelés során csökkentette a hajhullást. A vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy valószínűleg olyan nőknél válik be a finasterid, akiknél magas a dihidrotesztoszteron szintje. A finasteridet külföldön hajnövesztőként 1 mg-os kiszerelésben Propecia néven forgalmazzák, Magyarországon 5 mg-os tabletta formájában vényköteles prosztatagyógyszer. A vizsgálatok azt mutatják, hogy 5 mg finasterid nem sokkal hatásosabb, mint az 1 mg, nem éri meg ezt szedni a hormonális rendszert érintő mellékhatások megnövekedett kockázata miatt. A 0,5 mg-os dutasterid hatása, amelyet Avodart néven szintén jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra törzskönyveztek, az 5 mg-os finasterid hatásával azonos. Legalább két évig kell szedni, hogy látható hatást fejtsen ki, és ha abbahagyják, pár hónap múlva ismét ritkulni kezd a haj.
Akinek a kémiai beavatkozások nem használnak, és nem tud beletörődni kopaszodásába, választhatja még a fejbőrtetoválást és a hajátültetést. Ennek leggyakoribb formájában a kopaszodás szempontjából legkevésbé érintett tarkóról kimetszenek egy hajas bőrcsíkot, melyet apró szigetekre szeletelnek. A hajhiányos helyeken apró bemetszéseket végeznek, és mindegyikbe ültetnek egy hajszigetet. A több órás műtét során kb. 800 szigetecskét ültetnek be. Sikeraránya elérheti a 95%-ot. A hajhagymák az átültetés után 2-3 hónappal kezdenek működni. Mivel ezek a tarkóról származó hajhagymák kevésbé dihidrotesztoszteron-érzékenyek, a későbbiekben nem fenyeget a kopaszodás.