Méhsüllyedés

A kismedencei szervek (méh, hüvely) süllyedéses kórképei, vizelettartási problémák (inkontinencia)

A kismedencei süllyedéses kórképek közé a méh, a hüvelyfalak, a húgyhólyag és a belek helyzetváltozása tartozik, amely összefügg a vizelet- és széklettartási és -ürítési zavarokkal. Nem ritka probléma, becslések szerint a magyar népesség legalább harmada küzd vele, jellegéből adódóan azonban sokan nem szívesen beszélnek róla. A medencefenék izmokból és kötőszövetből áll. A szeméremcsont és a farokcsont között helyezkedik el alulról határolva a hasüreg alsó részét, a kismedencét. Alátámasztja a húgyhólyagot, a méhet, a hüvelyt és a végbelet. Segíti a húgycső- és végbélzáróizom működését, és fontos szerepe van a szexualitásban, mivel az egészséges tónusú medencefenék hozzájárul az orgazmus kialakulásához. A medencefenék szövetei gyengülnek az életkor előrehaladtával, továbbá gyengülésére hajlamosítanak a terhességek (már egy 12 hetes terhesség is jelentős többletterhelést jelent), a hüvelyi szülés, a hosszú kitolási szak, az anyai életkor, a magzat súlya és fejének mérete, a krónikus székrekedés miatti erőltetett hasprés, a krónikus köhögés például dohányzás, tüdőbetegség vagy asztma miatt, a túlsúly, az emelgetéssel járó fizikai munka, a méheltávolítás, a veleszületett kötőszöveti gyengeség, az ösztrogénhiány (ezért súlyosbodhatnak a panaszok a változókor után). A szült nők közül minden másodiknál figyelhető meg süllyedés nőgyógyászati vizsgálat kapcsán, de panaszokról csak 20%-uk számol be. A gyengülés következményeként hüvelyfalsüllyedés, méhsüllyedés, vizelet-elakadás, vizelet-inkontinencia, széklet-inkontinencia, szexuális fájdalom alakulhat ki. A méhsüllyedés a testi következményeken túl lelki teher is: negatív testkép, szégyenérzet, csökkent önbecsülés, depresszió, (szexuális) szorongás oka lehet. Tulajdonképpen a szervek süllyedése természetesnek tekinthető egy bizonyos életkor után (bár ez egyre jobban kitolódik), ugyanakkor az is teljesen érthető és természetes, hogy a páciens vissza szeretne térni a korábbi állapotához, illetve a lehető legtovább meg szeretné őrizni azt. 

Mellső és hátsó hüvelyfalsüllyedés

Mellső hüvelyfalsüllyedés (cisztokele, hólyagsérv, anterior descensus) esetén a húgyhólyag és a hüvely közötti szövet meggyengülése és megnyúlása következtében a húgyhólyag a hüvelybe boltosul. Enyhe elváltozás  általában nem jár tünettel, súlyosabb esetek hüvelyi teltségérzést, alhasi diszkomfortérzést, vizeletürítés után maradék vizelet érzését, derékfájást, visszatérő húgyúti gyulladást, szexuális fájdalmat, idegentestérzést eredményezhetnek.
A hátsó medencefenék a végbéllel és a hátsó hüvelyfallal áll kapcsolatban. Meggyengülése, süllyedése (hátsó hüvelyfalsüllyedés, rektokele, végbélsérv, posterior descensus) a végbél a hüvelybe boltosul, ennek következtében jelentkezhet székletürítési vagy széklettartási nehézség, idegentestérzés, szexuális probléma. Ha a vékonybelek is beboltosulnak, enterokeléről beszélünk. (Székrekedést hormon- és idegrendszeri, anyagcsere- és pszichés betegségek, gyógyszerhatás, hasi daganat is okozhat.)
Hüvelyi szülés után a fiatal nők széklet-inkontinenciájának hátterében leggyakrabban a végbél záróizmának sérülése áll, ezért nagyon fontos szülésvezetéskor a gátrepedés megelőzése, megfelelő ellátása.
Orvosi vizsgálat előtt érdemes átgondolni a következőket: milyen panaszai vannak, tapasztal-e akaratlan vizeletvesztést, visszatérő húgyúti fertőzéseket, szexuális együttlét közben fájdalmat vagy vizeletvesztést, fennáll-e önnél krónikus köhögés, asztma, tüdőbetegség, székrekedés, van-e olyan helyzet, ami ront a panaszain, milyen életkorban, milyen súllyal születtek a gyermekei, szeretne-e még szülni, milyen gyógyszereket szed. Nőgyógyászati vizsgálat során manuálisan és ultrahang segítségével tájékozódunk a kismedencei szervek helyzete iránt, eltérés esetén megállapítjuk annak súlyossági fokát, megbeszéljük a kezelési lehetpségeket.

Kezelés

A süllyedéses problémákat, az inkontinenciát lehet műtét nélkül, illetve műtéti eljárásokkal kezelni. A hüvelyplasztikai műtétek eredménye sokszor nem tartós, hiszen a műtéttől a gátizomzat nem lesz erősebb, alátámasztás nem érhető el velük. Medencefenéki rekonstrukcióval foglalkozó központokban van lehetőség speciális helyreállító beavatkozásokra műtét nélkül nem javítható, súlyos esetekben. Legfontosabb tehát a medencefenék erősítése, amelyet legjobb még panaszmentes állapotban megkezdeni. A nem műtétes kezelés alappillére a medencefenéki izomtréning (gátizomtorna). Másik lehetőség a kötőszövet feszesítése, amelyre az intimlézer alkalmas, leghatékonyabb a két módszer kombinálása. További segítséget jelenthet a hüvelysúlyok használata és az elektrostimulációs kezelés. Kombinált kezeléssel súlyosabb problémák is mérsékelhetőek, enyhébb esetekben jelentős javulás, akár teljes panaszmentesség is elérhető. Fontos a szakszerű útmutatás, és a gyakorlatok szakember (orvos, gyógytornász) által kontrollált elsajátítása, ugyanis klinikai vizsgálatok szerint az intimtornán részt vevő hölgyek kb. 40%-a nem érti a feladatokat és/vagy helytelenül kivitelezi, a hasi és egyéb izmokat feszíti a gátizomzat helyett. A rosszul végrehajtott gyakorlatok a hasűri nyomás növekedéséhez vezethetnek, ez pedig a kismedencei izomzatot tovább gyengítheti, a medencefenék funkcióját tovább ronthatja.
A hüvelysúlyok kis méretű, különböző tömegű, tamponhoz hasonló, kúp vagy gömb alakú, műanyag eszközök. A hüvelybe helyezve segítenek a medencefenéki izmok megtalálásában és erősítésében, mivel a kicsúszás érzete az izmokat összehúzódásra készteti. A hüvelysúlysorozat egy növekvő tömegű kúpokból álló szett. Másik típusa egy kúp, amelybe különböző tömegű nehezékek helyezhetőek. A stressz-inkontinencia kezelésében is használatosak, alkalmazásukkal növelhető a medencefenéki izmok tónusa. A hüvelysúlyok használatának eredményessége megegyezik a gátizomtorna eredményességével, tehát rendszeres és helyes használat esetén a páciensek kétharmada számol be panaszainak megszűnéséről vagy jelentős javulásáról. A megfelelő súly síkosító zselé vagy krém segítségével történő hüvelybe helyezése után annyira kell összehúzni a medencefenéki izmokat, hogy a ne csússzon ki. Azzal a súllyal kell kezdeni, amit legalább egy percig bent tud tartani a páciens. Ezt a gyakorlatot naponta kétszer kell elvégezni. Fokozatosan kell növelni az időtartamot addig, amíg az első hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani. Ezt követően át lehet térni egy nehezebb súlyra. A cél, hogy a legnehezebb hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani, és a feladatot naponta kétszer el tudjuk végezni. Nem javasolt várandósság és gyermekágyas időszak (szülés utáni 6 hét) alatt, hüvelygyulladás esetén, menstruáció idején, szexuális aktust követő két órában, vetélést, kismedencét érintő műtétet követő 3 hónapban. Könnyen, elérhető áron beszerezhetőek akár a szakembertől, akár interneten. A páciensek egy részének kényelmesebb lehet a gátizomtorna végzése, mint a hüvelysúlyok használata. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a hüvelysúlyok használatával összefüggésben hüvelyi vérzést, erősebb hüvelyfolyást, gyulladást tapasztal a páciens, ilyen esetekben a nőgyógyászati szakvizsgálatig fel kell függeszteni a használatot. Elektrostimulátor Miskolcon használatba vehető: Széchenyi út 46., tel.: 20/5747284. A medencefenék megerősödéséig a panaszok csökkentése (kocka, gyűrű, csésze, fánk, stb.) érdekében mesterséges alátámasztást biztosítanak a hüvelyi pesszáriumok.
A pesszáriumok szilikonból készült, több méretben és formában kapható hüvelyi eszközök. Azonnal megszüntetik a méhsüllyedés okozta panaszokat és a terheléses inkontinenciát. A hüvelyi műtét útján beültetett szalagokhoz hasonlóan a húgycső és a húgyhólyag alátámasztásával javítják a vizelettartást. Nőgyógyászati vizsgálatot útján az orvos választja ki a páciens számára megfelelőt, és megtanítja használatát. A pesszárium kiválasztható a rendelőben, megrendelhető online vagy telefonon a forgalmazótól. Alkalmazható tervezett műtét előtt, kombinálható gátizomtornával, bizonyos esetekben önmagában meg is oldja a problémát. Ha az elváltozás súlyossági foka műtétet indokolna, de a páciens attól elzárkózik, illetve egészségi állapota, kísérőbetegségei nem teszik lehetővé az operációt, jó alternatívát jelenthet önmagában. A pesszáriumok használata egyszerű, szakszerű útmutatást követően könnyen elsajátítható. A páciens reggel felhelyezi a hüvelybe, este kiveszi, így a szövetek éjszaka regenerálódni tudnak, nem áll fenn a szövetek tartós összenyomása következtében esetlegesen kialakuló vérkeringési problémák veszélye. Természetesen megmarad a szexuális élet lehetősége. Változókor után érdemes kiegészíteni ösztrogénkezeléssel hüvelykrém vagy bőrre fújható spray formájában.
A jóga szintén előnyös hatású mind a méhsüllyedés, mind az inkontinencia kezelésében testet-lelket érintő összetett jótékony hatásainak köszönhetően.
A felsorolt konzervatív módszerekkel nem javuló, a páciens életét erőteljesen zavaró esetekben, a családtervezés lezárulása után indokolttá válhat a műtéti kezelés, melynek célja a kiboltosuló mellső hüvelyfal eredeti vagy ahhoz közeli anatómiai helyzetbe történő visszaállítása különféle, hasüreg felől, laparoszkópia útján alkalmazott rögzítési technikákkal, a medencefenéki szövetek összehúzásával, szintetikus háló vagy szalag hüvelyi úton való beültetésével. A műtétes kezelés a páciensek többségénél a szexuális működés terén is jelentős javulást eredményez a diszkomfortérzés csökkenése, a testkép javulása révén, ugyanakkor a nem sebészeti megoldásokkal ellentétben itt esetleges károsodással, műtéti kockázattal is számolni kell.

Megelőzés

A megelőzés érdekében végezzünk rendszeresen gátizomerősítő gyakorlatokat, kerüljük nehéz súlyok emelését, előzzük meg, illetve orvosoljuk a székrekedést, a köhögést, törekedjünk optimális testsúlyra!