Méhsüllyedés, inkontinencia

Kismedencei süllyedéses kórképek, vizelettartási problémák (inkontinencia)

A kismedencei süllyedéses kórképek közé a méh, a hüvely, a húgycső, a húgyhólyag és a belek helyzetváltozása tartozik, amely szorosan összefügg a vizelet- és széklettartási, illetve -ürítési zavarokkal. Nem ritka problémáról van szó (becslések szerint a magyar népesség legalább harmada küzd vele nemtől függetlenül), jellegéből adódóan azonban sokan nem szívesen beszélnek róla.
A medencefenék izmokból és kötőszövetből áll. A szeméremcsont és a farokcsont között helyezkedik el, alulról határolja a hasüreg alsó részét, a kismedencét. Alátámasztja a húgyhólyagot, a hüvelyt, a méhet és a végbelet. Segíti a húgycső és a végbél záróizmainak működését. Fontos szerepe van a szexualitásban is: az egészséges tónusú medencefenék hozzájárul az orgazmus kialakulásához mindkét nemnél.
A medencefenék szövetei természetes módon gyengülnek az életkor előrehaladtával. Fokozott gyengülésre hajlamosítanak a terhességek (már egy 12 hetes terhesség is jelentős többletterhelést jelent), a hüvelyi szülés, a hosszú kitolási szak, a nagy magzati súly és fejméret, a krónikus székrekedés esetén előforduló erőltetett hasprés, a dohányzás, az asztma és egyéb tüdőbetegségek esetén jellemző krónikus köhögés, a túlsúly, az emeléssel járó fizikai munka, a méheltávolítás, az ösztrogénhiány (ezért súlyosbodhatnak a panaszok a menopauza után).
A szült nők 50%-ánál figyelhető meg süllyedés nőgyógyászati vizsgálat kapcsán, de panaszokról csak 20%-uk számol be.
A leggyakoribb panaszok: hüvelyi elődomborodás, hüvelyi teltségérzet, méh előesése, nehezített vizelet-/székletürítés, vizelet- és széklettartási probléma, a vizelet akaratlan elcseppenése, éjszakai vizeletürítések, visszatérő húgyúti gyulladás, sürgető/gyakori vizelési inger, krónikus altesti-keresztcsonti fájdalom, szexuális fájdalom, a szexuális élet során „valami nincs rendben odalenn”. A méhsüllyedés és az inkontinencia a testi következményeken túl lelki terhet is jelentenek: negatív testkép, szégyenérzet, csökkent önbecsülés, (szexuális) szorongás okai lehetnek. A szervek süllyedése természetesnek tekinthető egy bizonyos életkor után, ugyanakkor az is teljesen érthető, hogy a páciens vissza szeretne térni a korábbi állapothoz, illetve szeretné megőrizni azt. 

Mellső és hátsó hüvelyfalsüllyedés

Mellső hüvelyfalsüllyedés (cisztokele, hólyagsérv, anterior descensus) esetén a húgyhólyag és a hüvely közötti szövet meggyengülése és megnyúlása következtében a húgyhólyag a hüvelybe boltosul (annak mellső falát a teltség fokától és a testhelyzettől függően bedomborítva). A kis fokú elváltozás általában nem okoz panaszt, súlyosabb esetben hüvelyi teltségérzés, idegentestérzés, alhasi diszkomfortérzés, vizeletürítés után maradékvizelet-érzés, visszatérő húgyúti gyulladás, szexuális fájdalom jelentkezhet.
A medencefenék hátsó része a végbéllel és a hátsó hüvelyfallal áll kapcsolatban. Meggyengülése, süllyedése (hátsó hüvelyfalsüllyedés, rektokele, végbélsérv, posterior descensus) esetén a végbél a hüvelybe boltosul, ennek következtében jelentkezhet székletürítési/-tartási nehézség, idegentestérzés a végbélben, deréktáji, végbéltáji fájdalom. Ha a vékonybelek is beboltosulnak, enterokeléről beszélünk. (Székrekedést hormon- és idegrendszeri, anyagcsere- és pszichés betegségek, gyógyszerhatás, hasi daganat is okozhat.)
Hüvelyi szülés után a fiatal nők széklet-inkontinenciájának hátterében leggyakrabban a végbél záróizmának sérülése áll, ezért nagyon fontos szülésvezetéskor a gátrepedés megelőzése, illetve megfelelő ellátása.
Manuális és ultrahangvizsgálat segítségével tájékozódunk a kismedencei szervek helyzete felől, eltérés esetén megállapítjuk annak súlyossági fokát, megbeszéljük a kezelési lehetőségeket.

Kezelés

A kismedencei süllyedéses kórképek kezelése komplex medencefenéki rehabilitáció segítségével lehetséges, amelynek részét képezik nem műtétes módszerek és szükség esetén műtétes beavatkozások. 
Legfontosabb a medencefenék erősítése, amelyet legjobb még panaszmentes állapotban megkezdeni. A nem műtétes kezelés alappillére a kismedencei izomtréning. Segítséget jelenthet a hüvelysúlyok használata, a biofeedback és az elektrostimulációs kezelés. Kombinált kezeléssel enyhébb esetekben jelentős javulás, akár teljes panaszmentesség érhető el, és súlyosabb problémák is mérsékelhetőek, Fontos a szakszerű útmutatás, a gyakorlatok szakember (orvos, gyógytornász) által kontrollált elsajátítása, ugyanis klinikai vizsgálatok szerint az „intimtornán” részt vevő hölgyek kb. 40%-a nem érti a feladatokat és/vagy helytelenül kivitelezi, a hasi és egyéb izmokat feszíti a gátizomzat helyett. A rosszul végrehajtott gyakorlatok a hasűri nyomás növekedéséhez vezethetnek, ez pedig a kismedencei izomzatot tovább gyengítheti, a medencefenék funkcióját tovább ronthatja.
A hüvelysúlysorozat tamponszerű műanyaghüvelyből és növekvő tömegű fémbetétekből álló szett. A hüvelybe helyezve segít a medencefenéki izmok megtalálásában és erősítésében, mivel a kicsúszás érzete az izmokat összehúzódásra készteti. A stressz-inkontinencia (lásd lejjebb) kezelésében is használatos. Alkalmazásával növelhető a medencefenéki izmok tónusa. A hüvelysúlyhasználat eredményessége megegyezik a gátizomtorna eredményességével, tehát rendszeres és helyes alkalmazás esetén a páciensek kétharmada számol be panaszainak megszűnéséről vagy jelentős javulásáról. A súly síkosító segítségével történő hüvelybe helyezése után annyira kell összehúzni a medencefenéki izmokat, hogy ne csússzon ki. Azzal a súllyal kell kezdeni, amit legalább egy percig bent tud tartani a páciens. Ezt a gyakorlatot naponta kétszer kell elvégezni. Fokozatosan kell növelni az időtartamot addig, amíg az első hüvelysúlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani. Ezt követően át lehet térni a következőre. A cél, hogy a súlyt 15 percig a hüvelyben tudjuk tartani, és a feladatot naponta kétszer el tudjuk végezni. Nem javasolt várandósság, gyermekágyas időszak (szülés utáni 6 hét), hüvelygyulladás, menstruáció esetén, szexuális aktust követő két órában, vetélést, kismedencét érintő műtétet követő 3 hónapban. Beszerezhető webshopban. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a hüvelysúlyok használatával összefüggésben hüvelyi vérzést, erősebb hüvelyfolyást, gyulladást tapasztal a páciens, ilyen esetekben a nőgyógyászati szakvizsgálatig fel kell függeszteni a használatot.
A medencefenék megerősödéséig a panaszok csökkentése (kocka, gyűrű, csésze, fánk, stb.) érdekében mesterséges alátámasztást biztosítanak a pesszáriumok, amelyek szilikonból készült, különféle alakú és méretű gyógyászati segédeszközök. Nőgyógyászati vizsgálat alkalmával szakorvos választja ki a páciens számára megfelelőt, és megtanítja használatát. Hüvelyben viselve megszüntetik a méhsüllyedés okozta panaszokat és a stresszinkontinenciát (terhelésre bekövetkező akaratlan vizeletvesztést). A hüvelyi műtét útján beültetett szalagokhoz hasonlóan a húgycső és a húgyhólyag alátámasztásával javítják a vizelettartást. Alkalmazhatóak tervezett műtét előtt, kombinálhatóak gátizomtornával, bizonyos esetekben önmagukban megoldják a problémát. Ha az elváltozás súlyossági foka műtétet indokolna, de a páciens attól elzárkózik, illetve egészségi állapota, kísérőbetegségei nem teszik lehetővé az operációt, jó alternatívát jelenthetnek. A pesszárium használata egyszerű, szakszerű útmutatást követően könnyen elsajátítható: reggel fel kell helyezi a hüvelybe, este kivenni, így a szövetek éjszaka regenerálódni tudnak, nem áll fenn a szövetek tartós összenyomása következtében esetlegesen kialakuló vérkeringési problémák veszélye. Természetesen megmarad a szexuális élet lehetősége. Változókor után érdemes kiegészíteni ösztrogénkezeléssel hüvelykrém, hüvelytabletta vagy bőrre fújható spray formájában.
Elektrostimuláció. Mivel a stresszinkontinencia egyik okának a szeméremtesti ideg (nervus pudendus) sérülését tartják (pl. hüvelyi szülés során a gátizomzat túltágulása miatt), ennek ingerlése a hüvelybe vagy a végbélbe helyezett elektródával javíthatja vizelettartást. Az elektrostimuláció a medencefenéki izomtréninghez és a hüvelysúly-terápiához hasonlóan egyrészt a gátizmok erősítésére szolgál az ingeráram okozta izom-összehúzódás révén, másrészt a használt frekvenciától függően gátolja a húgyhólyag izomzatának reflexes összehúzódását. Segítségével javul vagy megszűnik a stressz-, a sürgősségi és a kevert inkontinencia, erősödik a medencefenék, csökkenhet a kismedencei szervek süllyedésének súlyossági foka, javulhat a szexuális élet. Különösen előnyös rendkívül meggyengült gátizmok esetén, amikor az erősítő gyakorlatok elsajátítása kezdetben nagyon nehéz lenne. Ilyenkor célszerű elektrostimulációval kezdeni, és utána áttérni a gyakorlatokra. Egy hosszúkás műanyag borítású eszközt kell a hüvelybe helyezni, amely elektromos impulzusokat ad a hüvely körüli izmokba összehúzódásra késztetve azokat, ezáltal javítva a medencefenék tónusát. Első használat előtt érdemes szakemberhez fordulni. Az impulzusok erőssége szabályozható, az a megfelelő fokozat, amely nem jár fájdalommal, de még érezhető összehúzódásokat generál. Ha a kezelések során már ráérzett a gyakorló arra, hogy az eszköz milyen módon húzza össze az izmokat, megpróbálhatja az összehúzódásokkal szinkronban összeszorítani a gátizmokat. Jó esetben az elekrostimulátornál nagyobb fokban is rá tud szorítani a hüvelyi kezelőfejre. Általában 8 hétig naponta kétszer egyre hosszabb ideig (5-20 perc) végzett stimuláció után javasolt kontrollvizsgálat a javulás mértékének megállapítása céljából. Nagyon ritkán jelentkezik mellékhatás (hüvelyi irritáció, fájdalom, vérzés), ekkor fel kell függeszteni a készülék használatát. Menstruáció alatt alkalmazható, várandósság, korábbi kismedencei daganat, hüvelygyulladás, cukorbetegség, vérzékenység, térd-, csípőprotézis, fémtartalmú méhen belüli fogamzásgátló eszköz viselése esetén viszont nem.
A kismedence műtéti rekonstrukciójával foglalkozó központokban (Dr. Sipos Attila, Dr. Németh Zoltán) van lehetőség speciális helyreállító beavatkozásokra a felsorolt konzervatív módszerekkel nem javuló, a páciens életét erőteljesen zavaró esetekben, elsősorban a családtervezés lezárulása után. A műtétek célja a kiboltosuló mellső hüvelyfal eredeti vagy ahhoz közeli anatómiai helyzetbe történő visszaállítása különféle, hasüreg felől, laparoszkópia útján alkalmazott rögzítési technikákkal, a medencefenéki szövetek összehúzásával, szintetikus háló vagy szalag hüvelyi úton való beültetésével. A műtétes kezelés a páciensek többségénél a szexuális működés terén is jelentős javulást eredményez a diszkomfortérzés csökkenése és a testkép javulása révén, ugyanakkor bizonyos szövődmények kockázatával is számolni kell.

Megelőzés

A megelőzés érdekében végezzünk rendszeresen gátizomerősítő gyakorlatokat, kerüljük nehéz súlyok emelését, a dohányzást, előzzük meg, illetve orvosoljuk a székrekedést, a krónikus köhögést, törekedjünk optimális testsúlyra!

Vizelet-inkontinencia

Normális esetben a vizelet visszatartását és ürítését akaratlagosan tudjuk befolyásolni. Az akaratlan vizeletvesztést vizelet-inkontinenciának nevezzük. Enyhe esetben néhány csepp vizelet távozik. A súlyos fokú vizeletvesztés azonban jelentősen rontja az életminőséget: bőrirritációt és húgyúti fertőzést okozhat, zavarhatja a munkavégzést, a szabadidős tevékenységeket, az alvást, a társas érintkezést, a szexuális életet.
Leggyakrabban hüvelyi szülést követően, illetve változókorban alakul ki, de nem tekinthető a szülés vagy az öregedés természetes velejárójának. Az időben megkezdett kezelés segít a panaszok megszüntetésében, súlyosabbá válásuk megelőzésében!
A tünetek eredetének tisztázásában szerepe van a nőgyógyászati vizsgálaton túl laboratóriumi és műszeres vizsgálatoknak is (lásd lejjebb). Amennyiben kizárható a hólyagmőködés urológiai, illetve neurológiai zavara, jó eredményt adhat a nőgyógyászati kezelés. A terápia függ az inkontinencia típusától, súlyosságától.

A vizelet-inkontinencia formái
Stressz-vizeletinkontinencia: a leggyakoribb vizelettartási zavar nőknél. A hasűri nyomás hirtelen megnövekedése (tüsszentés, köhögés, emelés, nevetés, stb.) átadódik a húgyhólyagra és a húgycsőre. Ha ezek zárómechanizmusa nem működik megfelelően, akaratlan vizeletvesztés következhet be, amelyet nem előz meg vizelési inger. Oka lehet a medencefenék fent részletezett gyengülése (hólyagsérv, méhsüllyedés, stb.), a húgycsőzáróizom gyengesége, sérülése (szülés, műtét, baleset), bizonyos vérnyomáscsökkentők (alfa-blokkolók) mellékhatása.
Késztetéses/sürgősségi/urge inkontinencia: jellemző a gyakori, sürgető vizelési inger, maradékvizelet érzése, az éjszakai vizeletürítés szükségessége. Oka lehet: húgyhólyaggyulladás, -kő, -daganat, kismedencei süllyedés, bizonyos gyógyszerek (pl. béta-blokkolók).
Kevert inkontinencia: az előző két forma tünetei vegyesen jelentkeznek. Elsődlegesen a súlyosabb panasz kezelendő. 
Folyamatos inkontinencia: inger nélküli, folyamatos vizeletvesztés. Legtöbbször idegrendszeri károsodás okozza.
Hiperaktív hólyag (OAB) szindróma (urge szindróma): gyakori és/vagy sürgető vizelési inger, amely nem feltétlenül jár akaratlan vizeletvesztéssel. 

Az inkontinencia kivizsgálása
Kórelőzmény: a panaszok jellege, súlyossága (elhasznált betétek száma), folyamatos vagy időnkénti volta, a fennállás időtartama, a vizelés gyakorisága, fájdalmas volta, maradékvizelet érzése, véres vizelet társulása, visszatérő húgyúti fertőzések jelenléte, korábbi műtét, sugárkezelés.
Nőgyógyászati vizsgálat: a hüvelybemenet megtekintése, a hüvely és a méh tapintása, hólyagsérv/méhsüllyedés/végbélsérv esetén a súlyossági fok megállapítása. 
Bonney-teszt: pozitív, ha a köhögéssel kiváltható akaratlan vizeletvesztés hüvelyi vizsgálat során a hólyagnyak ujjal történő megemelésével megszüntethető. A stresszinkontinenciát bizonyítja.
Q-tip teszt: ha a húgycsőbe helyezett vattatampon erőlködéskor a vízszintestől 30-60  fokkal felfelé mozdul el, hipermotilis húgycsőről beszélünk. Stresszinkontinenciára utal.
Ultrahang: maradékvizelet mérése, perinealis (gát) UH: préseléskor kóros esetben a hólyagalap min. 3 cm-t süllyed. 
Vizeletvizsgálat: célja a húgyúti fertőzés kizárása. Szükség esetén mikrobiológiai vizsgálat (tenyésztés).
Urológiai vizsgálat: urge esetén hólyagkő, daganat, gyulladás, anatómiai eltérések kizárására, sz.e. húgyhólyagtükrözéssel (cisztoszkópiával a húgycső és a húgyhólyag állapotáról kaphatunk információt).
Vizelési napló vezetése: a napi bevitt és ürített folyadék mennyisége, a vizeletürítések száma és időpontja nappal és éjjel, szükséges betétmennyiség, kísérő tünetek, körülmények (testmozgás, gyógyszerszedés, stb.) rögzítése.
Urodinámia: nem műtétes kezelés eredménytelensége esetén, illetve műtét előtt. A vizeletáramlás és a húgyhólyagizomzat állapotának vizsgálata, a maradékvizelet és a húgycsőnyomás mérése.
Ideggyógyászat: az izmok beidegzésének vizsgálata, inkontinenciával járó ideggyógyászati betegségek irányába történő kivizsgálás.

Kezelés
Bármely típusú inkontinencia esetén segít a napi folyadékbevitel maximalizálása (kb. 2 liter), az emelés kerülése, a dohányzás abbahagyása, a kismedencei izomtréning, túlsúly esetén a testsúlycsökkentés diétával, rendszeres testmozgással. 
A stressz-vizeletinkontinencia kezelése
Nem műtétes kezelés: medencefenéki izomtréning, hüvelysúly, lézeres kezelés, pesszáriumok, elektrostimuláció (lásd fenn, a süllyedéses kórképeknél). 
Gyógyszeres kezelés:
Ösztrogén: szájon át, bőrön vagy hüvelyben alkalmazva a változókori hormonhiány miatti hüvelynyálkahártya-sorvadás és a hólyagizomzat túlműködésének megelőzésére.
Duloxetin: fokozza a húgycső zárónyomását, de a mellékhatásként gyakran jelentkező hányinger behatárolja alkalmazhatóságát. 
Műtétes kezelés: hüvelyi és hasi műtétek számos típusa létezik (hólyagnyak-, húgycső-, hüvely-felfüggesztés, háló-, szalagbeültetés).
A húgycső alá hüvelyi úton többféle, szintetikus anyagból készült szalag ültethető be. A beavatkozás célja a húgycső alátámasztása, hogy hasűri nyomás fokozódásakor (köhögés, tüsszentés, emelés) ne cseppenjen el a vizelet. Altatásban, gerincközeli érzéstelenítésben vagy helyi érzéstelenítésben, a hüvely elülső falán ejtett metszésen át a szalag szárait mindkét oldalon a szeméremcsont mögé vezetik, a combhajlatok mellett kihúzzák a bőr felszínére, beállítják a megfelelő feszességet, 24 órára katétert hagynak benn, amelynek eltávolítása után az első spontán vizeletürítést követően ultrahanggal ellenőrzik, hogy nem rekedt-e vizelet a hólyagban. Ha nem, és a páciens panaszmentes, otthonába távozhat. A műtétet követő néhány napban fájdalomcsillapítóra szükség lehet, előfordulhat pecsételő hüvelyi vérzés, a székletürítés hiánya. A székrekedés, az erőlködés megelőzésére ajánlatos sok folyadékot, rostdús táplálékokat fogyasztani, székletlazítót alkalmazni. A bőrsebeket 1 hétig javasolt sebtapasszal fedni, addig csak zuhanyozni. Fokozatosan, kb. 4 hét alatt érdemes visszatérni a szokásos fizikai tevékenységekhez. Szexuális együttlét a műtét után 6 hétig nem javasolt, ezt követően közösülés közben enyhe fájdalom jelentkezhet, amely általában néhány héten belül megszűnik. A későbbiekben a páciensek többségének javul a szexuális élete egyrészt a szex közbeni akaratlan vizeletvesztés csökkenése/megszűnése, illetve az attól való félelem oldódása révén. Mint minden műtétnek, a hüvelyi szalagbeültetésnek is lehetnek szövődményei. A beavatkozások kevesebb, mint 1%-ában húgyhólyag-, húgyvezeték-, ér- ideg- vagy bélsérülés következik be, amennyiben ezek azonnal felismerésre kerülnek, a műtét során ellátják őket. Nagy mennyiségű vérzés esetén szükség lehet vérátömlesztésre. Trombózis-megelőzés céljából kompressziós harisnya viselése, véralvadásgátló injekció adása javasolt, ennek ellenére mélyvénás trombózis, tüdőembólia előfordulhat. Vérömleny keletkezhet a húgyhólyag vagy a szeméremcsont körül. A bélelzáródás szintén a szövődmények közé tartozik. A bőrmetszés helyén a seb szétnyílhat, elfertőződhet, a szövetek meggyengülése következtében sérv alakulhat ki. Késztetéses inkontinencia előfordulhat. Húgyúti fertőzés esetén jelentkezhet láz, amely antibiotikus kezelést tehet szükségessé. A szalag erodálódhat, ami azt jelenti, hogy nem fedi teljesen bőr vagy nyálkahártya, ezt műtéti úton korrigálni kell. Vizelési nehezítettség, vizelet-elakadás miatt átmeneti vagy tartós katéterviselésre lehet szükség. Erős hüvelyi vérzés, fájdalom vagy bűzös folyás, hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, 38 fokot elérő testhőmérséklet, lábdagadás, lábfájdalom, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, bőrkiütések, fájdalmas vizeletürítés vagy vizelési képtelenség esetén haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni.
Az inkontinenciának nem minden fajtája gyógyítható műtéttel, sőt bizonyos esetekben műtét után fokozódhatnak a panaszok. Ha a hólyagnyak túlzott lazasága és a hólyagot kiürítő izomzat fokozott ingerlékenysége egyszerre áll a tünet hátterében (kevert inkontinencia), a műtét önmagában nem oldja meg a problémát, és további kezelés szükséges. Ezért fontos az alapos kivizsgálás.

A késztetéses inkontinencia, hiperaktív hólyag szindróma kezelése
Nem műtétes kezelés: medencefenéki izomtréning , hüvelysúly, elektrostimuláció (lásd fenn, a süllyedéses kórképeknél). 
Húgyhólyagtréning: késleltetett vizeletürítés; a vizelési inger jelentkezésekor a vizeletürítést a húgycső záróizmainak összehúzásával meg kell próbálni késleltetni az inger lecsendesedésééig, és csak ezután kiüríteni a hólyagot.
Amikor a húgyhólyag kiürítésének kontrollálása komoly gondot jelent, a vizeletvesztéstől való félelem annyira zavaró lehet, hogy az érintett inkább lemond az otthonából való kimozdulásról. A hólyagtréning egyfajta viselkedésterápia, alapvetően a késztetéses/sürgősségi inkontinencia kezelésére használatos. Az instrukciók segítenek visszanyerni a vizeletürítés kontrollját. Vizelési napló vezetése mellett nappal bizonyos időközönként vizeletet kell üríteni. Akkor is meg kell próbálni pisilni, ha nincs vizelési inger. Ha az előre meghatározott időpontnál korábban jelentkezik vizelési inger, megkell próbálni lazítani, mély levegőt venni, lassan kifújni, vizuális technikákat vagy visszaszámlálást alkalmazni 100-tól 1-ig. Amikor úgy érzi, hogy ura a vizelési ingernek, lassan sétáljon el a mosdóba, és csak ekkor pisiljen. Ameddig két nap nem telik el úgy, hogy nem történt akaratlan vizeletvesztés, ne változtasson a két vizelés között eltelt időn. Ha sikerül, addig emelgesse 10-10 perccel, amíg ki nem tolódik a két vizelés között eltelt idő 4 órára. Ez hetekig, hónapokig is eltarthat. A hólyagtréning időt és energiát igényel, de hatékony megoldást jelenthet gyógyszer és műtét nélkül. Hatékonysága fokozható, ha csökkenti a folyadékbevitelt, kerüli a vízhajtó hatású, koffeintartalmú folyadékokat, lefekvés előtt nem fogyaszt nagy mennyiségű folyadékot és elmegy vizeletet üríteni. Vizelési napló vezetésével nyomon követhető a tréning. 
Gyógyszeres kezelés: pl. Vesicare, Ditropan/Uroxal: gátolják a húgyhólyag akaratlan összehúzódásait. Ösztrogénpótlás szájon át vagy hüvelyi kezelésként, a hormonhiány miatt sorvadt hüvelynyálkahártya ápolására és a túlműködő hólyagizomzat lazítására.