A szövetfiatalítás természetes, azonnali és látványos eredményt biztosító módszere. A vérlemezkékben (thrombocyta) gazdag saját vérplazmát (Platelet Rich Plasma) évtizedek óta széles körben alkalmazzák az orvostudományban (elsősorban ortopédiai, bőrgyógyászati kórképek esetén) és esztétikai beavatkozások során egyaránt. A nemi szervek területén is sikerrel alkalmazzák világszerte mind gyógyászati, mind esztétikai javallattal. Szövetmegújulást elősegítő kezelés, amely a szervezet saját regenerációs mechanizmusait aktiválja. Értékes hatóanyagokat, bioaktív komponenseket, sebgyógyuláshoz szükséges, őssejtstimuláló, kötőszövet-felépülést serkentő, egészséges hámsejtek képződéséért, hajszálér-újdonképződésért felelős növekedési faktorokat, citokineket, hormonokat, szöveti regenerációban résztvevő fehérjéket, más sejteket aktiváló enzimeket tartalmaz. Normalizálja a szöveti anyagcserét, regulálja a vízháztartást. Hatására új kötőszöveti sejtek képződnek lecserélve az elöregedetteket, fokozódik a rugalmas és kollagén rostok képződése, megfelelő szerkezeti átalakulása és a hialuronsav termelődése a kezelt szövetekben. A bőr és a nyálkahártya regeneratív kapacitása a sokszorosára nő.

A hatékonyság növelése érdekében a PRP alkalmazható lézeres kezeléssel és/vagy szálbehúzással kombinálva, utóbbiak előtt 14 nappal, 7 nappal és közvetlenül előtte végezve.

Kinek ajánlott a PRP-injekció?

Fiatalkorban is alkalmazható, hiszen a megelőzés a legjobb módszer. Ugyanakkor használható már kialakult funkcionális problémák (változókori hüvelyszárazság, csökkent nedvesedés, laza hüvely, kezdődő, enyhe fokú terheléses vizelet inkontinencia, előbbiek következtében fellépő szexuális funkciózavar), illetve esztétikai szempontból zavaró állapotok (pl. a szeméremtest, a gát bőrének megereszkedése, ráncosodása, a nagyajkak petyhüdtsége, térfogatvesztése, turgorának csökkenése, illetve az esztétikai problémák negatív érzelmi hatásai) javítása céljából is.

A vérlemezkékben gazdag saját vérplazma kezelés javallatai:

- Terheléses (stressz-) vizeletinkontinencia (I. súlyossági fok)
- I. fokú hüvelyfalsüllyedés
- Szülés utáni diszkomfort, sebgyógyulási zavar (hüvely, gát)
- Szexuális problémák (hüvely relaxáció: laza, tág hüvely; csökkent nedvesedés)
- A nagy szeméremajkak megereszkedése, térfogatvesztése, zsírtartalmuk csökkenése, hiperpigmentációja, apró ráncai
- Menopauzális hormonhiány, hüvelyszárazság
- Esztétikai problémák negatív érzelmi hatásainak csökkentése
- Bárkinél használhatóak, amennyiben ellenjavallat nem áll fenn.

Hogyan történik a kezelés?

PRP kezelés során a páciens saját vérlemezkedús plazmáját injektálják bőrbe, ízületbe, hüvelyfalba, szükség esetén helyi érzéstelenítésben (Lidocaint tartalmazó gél, injekció). A vérlemezkékben gazdag saját vérplazma egy (általában könyök-) vénás vérvétel útján nyert néhány ml vér centrifugálásával szeparálható bioaktív készítmény. A legnagyobb koncentrációjú és legaktívabb, PRP frakció elválasztását fejlett technológia, modern készülékek teszik lehetővé. A pácienstől vett vért centrifugába helyezzük, néhány percnyi centrifugálás során többszörösére sűrítjük a néhány ml vérben található vérlemezkéket, ezáltal szabad szemmel láthatóan elkülönül a vérlemezkedús plazma rétege, amely a thrombocytákat a normál vérplazmánál 6-20-szor nagyobb koncentrációban tartalmazza. Helyi érzéstelenítésben, apró tűszúrásokkal injektáljuk a hüvelyfalba, illetve a bőrbe. Az beavatkozás időtartama 45-60 perc.

Milyen eredmény várható?

A kezelt terület intenzívebben, gyorsabban újul meg, öregedése lassul, vérkeringése javul. Ezen rejuvenációs hatáson túl lifting hatása is van: a hüvely fala feszesebbé válik, nedvesedési képessége érezhetően fokozódik, javul a szexuális funkció, a szeméremtest bőrének turgora, volumene, hidratáltsága néhány héten belül látványosan, textúrája, rugalmassága a kezelés hatására újonnan felépülő kötőszövet megjelenésével a következő hónapok során érezhetően nő. Összeségében nő a komfortérzet és a vonzerő érzése, a magabiztosság.

Mire számíthatunk a kezelés után?

Mivel a kezelés során a szervezet saját anyagait használjuk fel, nem kívánatos mellékhatás, allergiás reakció nem fordulhat elő, nem tartalmaz semmilyen veszélyes vagy káros anyagot, abszolút ellenjavallata nincs. A kezelést követő napon esetleges apró, tűszúrásnyi bevérzéseken túl a beavatkozásnak egyéb jele nem látható.

Meddig tart a kezelés hatása?

A vérlemezkedús saját plazmával történő kezelés hatás fokozatosan alakul ki: az első PRP-injekció után kb. 3 hónappal látjuk reálisan. Egyénfüggő, hogy kinek hány kezelés szükséges a kívánt eredmény eléréséhez. 2-3 kezelés ajánlott havonta ismételve, később évente 1-2 kezelés általában elegendő a jótékony hatás fenntartásához. Amennyiben az első 2 kezelés semmilyen pozitív változást nem eredményez, további szúrásoknak nincs értelme, amennyiben azonban kezelésről kezelésre csökkennek a panaszok, ismétlésének felső korlátja nincs, 6-12 havonta érdemes végeztetni.

A vérlemezkékben gazdag saját vérplazma kezelés ellenjavallatai:

- Terhesség, szoptatás
- Lidocain-allergia
- Véralvadásgátlók (aspirin, kumarin, heparin), E-vitamin szedése a beavatkozás előtti héten
- Vérzékenység (haemophilia)
- Autoimmun betegségek, kötőszöveti betegségek (szkleroderma, szarkoidózis, amyloidosis)
- Daganatos betegség 5 éven belül
- Aktív bőr- vagy nyálkahártya-fertőzés (nemi szervi herpesz, hepatitis B, C, HIV, Gonorrhoea, Chlamydia, Syphilis)
- Bakteriális vaginózis
- Első fokúnál súlyosabb kismedencei süllyedés (hüvely, végbél, húgyhólyag)
- Súlyos vizelettartási/-ürítési zavar, neurológiai eredetű inkontinencia
- Kiterjedt hegesedés a kezeltetni kívánt területen
- A következő menstruáció kezdete 5 napon belül.

Kivizsgálás nemi szervi PRP kezelés előtt

Orvosi konzultáció során kikérdezzük a páciens panaszait, kórelőzményét, átnézzük és értékeljük korábbi leleteket és kezeléseit. Szükség esetén további vizsgálatokat kérünk. Tájékoztatjuk a pácienseket a saját vérplazma kezelés javallatairól, ellenjavallatairól, előnyeiről, menetéről, lehetséges szövődményeiről, a várható eredményről. Válaszolunk a felmerült kérdésekre. Az előzetes nőgyógyászati kivizsgálás célja azon nemi szervi elváltozások azonosítása, amelyek a beavatkozás javallatát képezhetik; a fennálló elváltozások jellege, súlyossága alapján a páciens számára legmegfelelőbb módszer kiválasztása, az esetlegesen fennálló ellenjavallatok felderítése. Felmérjük a bőr, a bőr alatti zsírszövet és a nyálkahártyák állapotát, a szeméremajkak szimmetriáját, a hüvelybemenet alakját, a medencefenék állapotát, a záróizmok funkcióját, esetleges hegesedés, kismedencei süllyedés, akaratlan vizeletvesztés jelenlétét. Mintát veszünk méhnyakrákszűrésre (citológia), hüvelykenethez és nemi úton terjedő fertőzések (STI) szűrése céljából (kb. 4 héttel a tervezett beavatkozás előtt). Kismedencei (hasi, hüvelyi) ultrahangot végzünk a belső női nemiszervek méretének, helyzetének meghatározása céljából. A vérplazma injekció beadása előtti héten kerülendő a véradás, a véralvadásgátló gyógyszerek és az E-vitamin szedése. Négy nappal előtte és egy nappal utána Betadine Intima hüvelykúp használata, a beadást megelőző három napon herpesz elleni gyógyszer szedése és antibiotikum profilaxis ajánlott. Előző napon és aznap fájdalomcsillapító szedése javasolt.

Bejelentkezés

Az esztétikai bőrgyógyászatból ismert, szerves anyagokból készülő APTOS fogazott szálak immár az intim régióban is sikerrel alkalmazhatóak esztétikai és gyógyászati célból egyaránt. A szálbehúzás helyi érzéstelenítésben történik, minimálisan invazív, heg nélkül gyógyul, eredménye azonnal látható és érezhető. Mindössze 30-60 percet vesz igénybe. Minimális a lábadozási idő: a legtöbb páciens a beavatkozást követően már aznap munkaképes. A szálbehúzás az Ön igényeihez igazodva összeköthető egyéb esztétikai beavatkozások egyidejű alkalmazásával. Pozitív hatásai 1-1,5 évig tartanak. Az életkor előrehaladtával nemcsak a genitális régióban, hanem az egész testben megfigyelhető a kötőszövetek állapotának romlása, mivel csökken a kollagén- és rugalmas fehérje rostok képződése, szerkezetük megváltozik egymáshoz viszonyított arányuk módosul, a gát és a szeméremajkak bőre elvékonyodik, rugalmasságát veszti, turgora csökken, petyhüdt, szárazabb, lazább és ráncosabb lesz, pigmentációja fokozódik. A nagy szeméremajkak bőr alatti zsírszövetének mennyisége csökken, csüngővé válhatnak, illetve nem fedik már a kis ajkakat, ezáltal romolhat a hüvelyt és a belső női nemi szerveket védő funkciójuk. A gát, medencefenék izomzatának gyengülése következtében romolhat a széklet és vizelettartási, illetve ürítési és a szexuális funkció, amely diszkomfortot, inkontinenciát okozhat. A kismedence kötőszöveti szalagjainak túlfeszülése, megnyúlása, elvékonyodása hüvelysüllyedéshez vezethet. A hüvely süllyedése és relaxációja a többi kismedencei szerv (méh, húgyhólyag, végbél) hipermobilitásához, funkciózavarához vezethet. Ezek a változások egyrészt genetikailag meghatározottak, másrészt függenek az életkortól, hormonális státusztól, az esetleges korábbi káros behatásoktól (pl. a kötőszövetek túlfeszülése, sérülése).

Az esztétikai defektusok és funkcionális károsodások kockázatának kialakulását fokozza:

● Menopauzális ösztrogénhiány

● Terhesség, szülések száma módja (hüvely, császármetszés)

● Krónikus köhögés

● Krónikus székrekedés

● Gyakori tüsszentéssel járó allergia

● Nehéz súlyok rendszeres emelgetése

Az Aptos szálbehúzás előnyei:

● A szálak mechanikus támogatást biztosítanak, segítenek a gravitációval szembeni

ellenállásban

● Stimulálják a rugalmas és kollagén rostok képződését, megfelelő szerkezeti

átalakulását

● Stimulálják a hialuronsav-képződést

● Megelőzik a simaizomrostok túlnyúlását

● Segítenek megőrizni a szövetek rugalmasságát

● Revitalizálják a szöveteket, elősegítik a szövetek megújulását

● Lassítják az öregedési folyamatokat

● Feszesítik a bőrt, serkentik a mikrocirkulációját, csökkentik a pigmentációját

● Elősegítik a szülés utáni hegek gyógyulását

● Volumennövelő (töltő) és lifting (emelő) hatást fejtenek ki

● Javítják a hüvely vérkeringését, rugalmasságát és nedvesedési képességét

● Javítják a szexuális funkciókat

● Mérséklik az enyhe fokú vizelettartási zavart

● A szálak azonnal rögzülnek a szövetben, nem mozdulnak, nem vándorolnak el

● A szálbehúzás kombinálható más esztétikai és gyógyászati beavatkozásokkal: lézeres hüvelyszűkítés, lézeres inkontinencia-kezelés, lézeres hüvely-rejuvenáció és saját vérplazma (PRP) kezelés hüvelyszárazság esetén.

Az Aptos szálbehúzás javallatai:

● Terheléses (stressz-) vizeletinkontinencia (I. súlyossági fok)

● Kismedencei süllyedés (I. fokú mellső és/vagy hátsó hüvelyfal süllyedés, azaz cysto-

/rectocele, hólyagsérv/végbélsérv)

● Szülés utáni deformitások, funkciózavarok (hüvely, gát)

● Szexuális problémák (hüvely relaxáció: laza, tág hüvely; csökkent nedvesedés)

● A nagy szeméremajkak deformitása, megereszkedése, térfogatvesztése, zsírtartalmuk

csökkenése, hiperpigmentációja, apró ráncai

● Menopauzális hormonhiány, hüvelyszárazság

● Esztétikai vonzerő növelésének szándéka

● Esztétikai problémák negatív érzelmi hatásainak csökkentése

● A medencefenék károsodása következtében kialakult szexuális funkciózavar, illetve a nemi szervek alakváltozása miatt kialakult szexuális problémák fennállásakor sebészeti beavatkozás ellenjavallata esetén

● Bárkinél használhatóak, amennyiben ellenjavallat nem áll fenn.

Általános ellenjavallatok szálbehúzásra vonatkozóan:

• Terhesség, szoptatás

• Véralvadásgátlók (aspirin, kumarin, heparin), E-vitamin szedése a beavatkozás előtti héten

• Vérzékenység (haemophilia)

• Autoimmun betegségek, kötőszöveti betegségek (szkleroderma, szarkoidózis, amyloidosis)

• Daganatos betegség 5 éven belül

• Cukorbetegség

• Allergia műanyagokra, töltőanyagokra

• Hajlam keloid,- hipertrófiás heg képződésére

• Kemoterápia

• Porfíria

• Aktív bőr- vagy nyálkahártya-fertőzés

Ellenjavallatok nőgyógyászati alkalmazásra vonatkozóan:

• Nemi szervi herpesz

• Szexuális úton terjedő fertőzés fennállása (Hepatitis B, C, HIV aktív szakasza, Gonorrhoea, Chlamydia, Syphilis)

• Bakteriális vaginózis

• Húgyúti gyulladás

• Szülés egy éven belül

• A következő menstruáció kezdete öt napon belül

• Első fokúnál súlyosabb kismedencei süllyedés (hüvely, végbél, húgyhólyag)

• Súlyos vizelettartási/-ürítési zavar, neurológiai eredetű inkontinencia

• Méhnyak megbetegedései

• Kiterjedt hegesedés a kezeltetni kívánt területen

Előzetes kivizsgálás:

Az előzetes nőgyógyászati kivizsgálás célja azon nemi szervi elváltozások azonosítása, amelyek esztétikai beavatkozás javallatát képezhetik; a fennálló elváltozások jellege, súlyossága alapján a páciens számára legmegfelelőbb módszer kiválasztása, az esetlegesen fennálló ellenjavallatok felderítése. Felmérjük a bőr, a bőr alatti zsírszövet és a nyálkahártyák állapotát, a szeméremajkak szimmetriáját, a hüvelybemenet alakját, a medencefenék állapotát, a záróizmok funkcióját, esetleges hegesedés, kismedencei süllyedés, akaratlan vizeletvesztés jelenlétét. Mintát veszünk méhnyakrákszűrésre (citológia), hüvelykenethez és nemi úton terjedő fertőzések (STI) szűrése céljából. Kismedencei (hasi, hüvelyi) ultrahangot végzünk a belső női nemiszervek méretének, helyzetének meghatározása céljából.

Milyen teendői vannak a beavatkozás előtt?

● Négy héttel a szálbehúzás előtt nőgyógyászati szűrővizsgálat, méhnyak-onkocitológia, kismedencei ultrahang, nemi úton terjedő fertőzések (STI) szűrése

● Két héttel előtte hüvelykenet, vizeletvizsgálat (általános + üledék)

● Egy héttel előtte kerülendő a véradás, a véralvadásgátló gyógyszerek és az E-vitamin szedése

● Négy nappal előtte és egy nappal utána fertőtlenítő hüvelykúp használata

● Három nappal előtte herpesz elleni gyógyszer szedése

● Antibiotikum profilaxis három napig

● Előző napon és aznap fájdalomcsillapító szedése

● Közvetlenül előtte fájdalomcsillapító injekció intramuszkulárisan alkalmazható

A szálbehúzás menete:

Az Aptos szálbehúzás helyi érzéstelenítésben végzett, minimálisan invazív beavatkozás, mely során az előre egyeztetett terület szövetébe Aptos szál(ak) behúzása történik. A kezelés általában 30-60 percet vesz igénybe.

Mire számíthat a beavatkozás után?

A munkavégző képesség legkésőbb másnapra visszatér. A szálbehúzás helyén néhány napig duzzanat, véraláfutás, fájdalom jelentkezhet, fájdalomcsillapító szedése, jegelés szükségessé válhat. 1-2 hétig diszkomfortérzés előfordulhat, kerülendő a sokáig tartó ülés, félülő helyzet javasolt. 3 hétig kerülendő a szexuális aktivitás, az intenzív sportolás, a szauna- és uszodahasználat, sokáig tartó ülés, a lovaglás, a kerékpározás.

A szálbehúzás várható hatásai:

● Javul az érzelmi stabilitás, a magabiztosság, a vonzerő érzete

● Csökkennek a szexuális problémák

● Javul a hüvely nedvesedése, a komfortérzet

● Feszesebb, ellenállóbb lesz a hüvely, csökken a hüvelygyulladás gyakorisága

● Feszesebbek, teltebbek lesznek a nagyajkak

● Szűkebb lesz a hüvelybemenet

● Csökken a szeméremtest pigmentációja, világosabb lesz a szeméremajkak és a gát bőre

Bejelentkezés

A menstruációs fájdalom (dysmenorrhoea) a fogamzóképes korú nők leggyakrabban előforduló fájdalomtípusa, a nők 70%-ánál rendszeresen, 90%-uknál időnként előfordul. A panaszos nők fele igen erősnek érzi a fájdalmat, amely hátrányosan érinti az életminőséget, a munkavégző képességet, az iskolai teljesítményt, a testmozgást, a társas tevékenységeket, az alvást, a szexualitást. 
Kivizsgálandó először is, hogy áll-e a fájdalmas menstruáció hátterében szervi elváltozás (pl. mióma, endometriózis, kismedencei gyulladás). Serdülőkorban különösen fontos az időben történő, megfelelő ellátás, ellenekező esetben ugyanis a testi-lelki jóllétre, szexuális életre kifejtett negatív hatásukon túl bizonyos kórképek később teherbeesési nehézséget eredményezhetnek.
Szociokulturális okokból sajnos sokszor tekintik a problémát a női lét természetes velejárójának. Sokszor maguk a nők is elviselendőnek tartják a havonta jelentkező erős fájdalmat. Felmérések szerint a fiatal nők 90%-a szed a menzesz előtt-alatt gyógyszert fájdalomcsillapítás céljából - főleg nem szteroid gyulladáscsökkentőket (pl. naproxen, ibuprofen, diclofenac) és simaizomgörcsoldókat (pl. drotaverin) -, a serdülő lányok 6%-a fordul csak orvoshoz a problémájával, és sokan vesznek be a fájdalom gyors enyhítése céljából a javasolt adagnál többet. Számos lehetőség létezik a menstruációs fájdalom csökkentésére, az esetek jelentős részében teljesen meg is szüntethető, ezért érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni az életminőség javulása érdekében.

Túlsúly, elhízás (Obesitas)

2017-ben az OECD-országokban a felnőttek fele, a gyermekek hatoda volt túlsúlyos vagy elhízott, Magyarország a Föld országai között a 3. helyen állt e tekintetben. Az arányok növekvő tendenciát mutatnak.
A túlsúlyt leggyakrabban a szervezet energia-egyensúlyának felborulása okozza: a kalóriabevitel tartósan meghaladja a szükséges mennyiséget, ennek következtében a test zsírtartalma kóros mértékben megnő. Ritkán lehet ez betegség következménye is (inzulintermelő daganat, mellékvesekéreg-túlműködés). A D-vitamin hiánya szintén összefüggést mutat az elhízással. Az öröklődés szerepe mellett szól, hogy az egypetéjű ikrek testtömege akkor is hasonló, ha más környezetben nőnek fel. Ugyanakkor az étkezési szokások, az alacsony fizikai aktivitás szerepe nem elhanyagolható. 
A testtömegindex (BMI: a kg-ban megadott testtömeg osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével) és a haskörfogat mérése segít a túlsúly mértékének meghatározásában.

BMI
Alultáplált: BMI <18,5 kg/m2;
Normális: BMI 18,5–24,9 kg/m2;
Túlsúlyos: BMI 25,0–29,9 kg/m2;
I. fokú elhízás: BMI 30,0–34,9 kg/m2;
II. fokú elhízás: BMI 35,0–39,9 kg/m2;
III. fokú túlsúly: BMI>40,0 kg/m2.

Haskörfogat
Férfiak esetében a normális haskörfogat 94 cm alatti, túlsúly: 94–102 cm, elhízás: 102 cm felett.
Nőknél normálisan 80 cm alatti, túlsúly: 80–88 cm, elhízás: 88 cm felett.

25-ös BMI-hez képest +5 az összhalálozást 30, a daganatos halálozást 10, a szív-érrendszeri betegség miatti halálozást 40, a cukorbetegség miatti halálozást 60%-kal növeli! 30 feletti BMI esetén a becsült várhatóélettartam-csökkenés 2-4 év, 40 feletti BMI esetén 8-10 év!
A mozgásszegény életmód és a túlsúly az emelkedett testzsírtartalom (elsősorban a zsigeri, azaz belszervi, nem a bőr alatti), az inzulinrezisztencia (az inzulin csökkent hatékonysággal serkenti a cukor bejutását a vérből a májba, az izom- és zsírszövetbe, ugyanakkor a petefészkek inzulinérzékenysége megmarad, bennük a fokozott inzulinhatás emeli az androgéntermelést bőrzsírosodást, pattanásosodást, hajhullást, férfias típusú szőrösödést okozva), a kompenzatorikus inzulinszint-emelkedés (hiperinzulinémia) és egyéb káros hatások révén növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a rosszindulatú daganatok, a szív-érrendszeri és zsíranyagcsere-betegségek, a depresszió és az alvászavar kialakulásának kockázatát.
A testmozgás és a kalóriabevitel csökkentése az inzulinszint csökkentése és egyéb jótékony anyagcserehatások révén ezzel ellentétes, jótékony hatásokat fejt ki. Életmódváltás 25-27-es BMI esetén javasolt. Csökkenni akkor fog a testtömeg, ha az energia-bevitel kisebb, mint a felhasználás, tehát a megfelelő minőségi összetételű, de energiaszegény diéta és a fizikai aktivitás növelése. Terhesség vállalása előtt a cél a testsúly min. 7%-kal való csökkentése. Tanácsolt hetente legalább 5 napon min. 30 perces közepes intenzitású testmozgás (pl. úszás, kerékpározás, gyors gyaloglás, elliptikus tréner, futás). A napi energia-bevitel 500-1000 kcal-val történő csökkentése hetente kb. 1 kg súlyvesztést eredményezhet, a napi 1200-1400 kcal-s diéta (ezen belül 50% alacsony glikémiás indexű, lassan felszívódó szénhidrát, 30% elsősorban növényi eredetű fehérje, 20% elsősorban telítetlen zsírsav, 35 g rost, 2,5-3 liter víz) megfelelő testmozgással 3 hónap alatt a testtömeg 5%-ának, 6 hónap alatt 10%-ának leadását eredményezheti (0,5 kg/hét). Fontos figyelembe venni azonban, hogy nem léteznek mindenki számára egyformán hatásos és egészséges sémák, a fogyási tervet mindig személyre szabottan kell kialakítani, amelynek koordinálásában segíthet dietetikus és obezitológus orvos.
Gyógyszeres kezelés (pl. a zsírfelszívódást gátló orlistat, liraglutid, naltrexon) 27-es BMI, gyomorgyűrűműtét 35-ös BMI felett fontolandó meg. Ezen kezelési módszerek segíthetik a diétával sikertelenül próbálkozókat. A tervezett terhességet ajánlatos a műtét után egy évvel halasztani. Mérlegelendő viszont, hogy a testsúlycsökkentésre szánt idő az életkor előrehaladásával csökkenti a teherbe esés esélyeit.

A túlsúlyt nők és férfiak esetén egyaránt kapcsolatba hozták a csökkent termékenységgel, bizonyos szülészeti-nőgyógyászati szövődményekkel és az újszülöttet érintő betegségekkel.
A hormonális fogamzásgátlási módszerek nem javasoltak 40 feletti testtömegindex, kezeletlen magasvérnyomás-betegség, szövődményes cukorbetegség, korábbi trombózis esetén. 90 kg-os testtömeg felett cikluskontrolljuk nem megfelelő.
A menstruációs ciklusra, a megtermékenyülésre és a beágyazódásra gyakorolt kedvezőtlen hatás még nem teljesen tisztázott, de az ismert, hogy túlsúlyos meddő pácienseknél gyakoribb: 
- a D-vitamin-hiány (kezelése heti 30000 NE D3-vitamin 3 hónapig, majd napi 3000 NE),
- az emelkedett inzulinszint (ez közvetve csökkenti a petefészek ciklikus hormontermelését szabályozó agyalapimirigy-hormonokat, valamint a vérben keringő szexhormonkötő fehérje-SHBG szintjét, így megemelkedik a vérkeringésben a szabad androgénszint, ami rontja a petefészekfunkciót),
- az emelkedett ösztrogénszint (a zsírszövetben férfihormon-átalakító enzimek működnek, továbbá a zsírszövet direkt módon is termel ösztrogént és androgéneket), emiatt a peteérési, ovulációs és vérzészavar: tüszők elsorvadása, rossz minőségű petesejtek képződése, rendszertelen és/vagy erős, elhúzódó méhvérzés (az ösztrogéntöbblet hatására túlburjánzó, túlságosan megvastagodó méhnyálkahártya és annak szabályozatlan leválása következtében), 
- a zsírszövet emellett olyan anyagokat is termel, amelyek közvetlenül képesek gátolni a petefészek működését.
A túlsúly még szabályos menstruációs ciklusú nőknél is csökkenti a termékenységet: ez az elhúzódó tüszőérésnek, a kisebb petesejteknek, az alacsonyabb tüszőrepesztő- és sárgatesthormon-szintnek tulajdonítható. Elhízás esetén a megtermékenyült petesejt zsír-, cukor- és aminosav-anyagcseréje eltér a normálistól, fejlődése gyakrabban áll le. Alacsonyabb a mesterséges megtermékenyítés sikeraránya (10%-kal kevesebb élveszületés). Gyakoribb a vetélés (a rossz minőségű petesejtek esetén gyakoribb a sejtosztódási zavar), a terhességi cukorbetegség, a terhességi magasvérnyomás-betegség, a méhen belüli növekedési zavar, a koraszülés, a túlhordás és a magzat méhen belüli elhalása. Az általában nagyobb magzati súly miatt gyakoribb az elhúzódó szülés, a vállelakadás, a hüvely- és gátsérülés, a vákuumos szülésbefejezés és a császármetszés, miközben a hüvelyi szülés alapvetően kevesebb szövődménnyel járna. Elhízott nőknél császármetszést követően a sebgyógyulási zavarok, a hegszétválás, a méhgyulladás, a trombózis, a tüdőödéma és a halálozás fokozott kockázatával kell számolni. Az elhízott anyák közül 13%-kal kevesebben szoptatnak a normál súlyúakhoz viszonyítva. Elhízott anyák gyermekeinél felnőttkorban 70%-kal gyakoribb az elhízás, nő a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a stroke, a vesebetegségek kockázata, felmerült a gyengébb kognitív képesség is.
A túlsúly gyakran társul endokrinológiai megbetegedésekkel (pl. pajzsmirigy-alulműködés) és pszichés problémákkal, ezért komplex megközelítése elengedhetetlen.

Táplálkozási tanácsadás, dietetika, diabetológia, obezitológia: 

A vas funkciója. A vas az emberi szervezet számára esszenciális nyomelem. Az egészséges, nem várandós női szervezet 2500-3000 mg vasat tartalmaz. Az emberi és állati szervezetekben az oxigén szállításában és tárolásában (ez a teljes vastartalom 70%-a), illetve enzimatikus anyagcsere-folyamatokban (4,9%) játszik szerepet. Mivel a szabad vasion mérgező szabadgyökképző, szállításkor a transzferrin (0,1%), tároláskor a ferritin és hemosziderin (25%, máj-lép-csontvelő) nevű vérfehérjékhez kötődik.
Vasbevitel. A táplálékkal bevitt vas döntően három vegyértékű, ferri vegyületek formájában jut a szervezetbe. A növényi (pl. bab, borsó, sóska, spenót, mogyoró) eredetű nem-hem vas  biohasznosulása kb. 5%, az állati eredetű táplálékokban (pl. máj, hús, vér, kagyló) lévő hem vasé 25-30%. Normál vegyes értend esetén a naponta bevitt kb. 20 mg vasból (ennek 75%-a nem-hem, 25%-a hem vas) kb. 10%, 2 mg szívódik fel a vékonybélben. Az ajánlott étrendi vasbevitel termékeny korú nőknek napi 15-20 mg, várandósoknak napi 30 mg (az elemi vasigény az első trimeszterben napi 2,6 mg, a második trimeszterben napi 5 mg, a harmadik trimeszterben napi 6,5 mg).
Vasvesztés. A vasnak az emberi szervezetben nincs exkréciós mechanizmusa: sem epével, sem vizelettel nem ürül. Élettani vasvesztés a hámsejtek vesztésével (1 mg/nap) és nőknél a menstruációs vérzéssel (35-350 mg/ciklus) történik.
A vashiány a magyar lakosság 8%-át, a vashiányos vérszegénység a 4%-át érinti. A vérszegénység diagnózisa akkor állítható fel, ha a keringő teljes vörösvérsejttömeg az adott populációra, nemre, életkorra jellemző alsó határérték alá csökken. A vashiányos vérszegénység gyakorisága hasonló a magasvérnyomás-betegség és a cukorbetegség prevalenciájához, ez a nők leggyakoribb hematológiai megbetegedése. A termékeny korú nők 20-30%-a, a kismamák 35-40%-a vashiányos vérszegénységben szenved, amely fokozza a magzati növekedési elmaradás, a vérképzési zavarok, az idegrendszeri fejlődési elmaradás, a méhen belüli fertőzések, a koraszülés, az atónia és a az újszülöttkori hipoxia  kockázatát. Mindez vas- és folsavpótlással megelőzhető, ezáltal csökkenthetőek mind az anyára, mind a gyermekre leselkedő veszélyek (pl. vérátömlesztés szükségessége, későbbi magasvérnyomás-betegség).
A vérszegénység tünetei: szédülés, fáradékonyság, gyengeség, szívdobogásérzés, sápadtság, karikás szemek, hajhullás, körmök töredezése, nyelvduzzanat, szájzugfekélyek, a szájnyálkahártya aftái, nyelvgyulladás, terhelésre jelentkező nehézlégzés, elhúzódó sebgyógyulás, fertőzésre való hajlam. 
Elsődleges vashiány alakulhat ki, ha a szükséglethez képest elégtelen a vasbevitel: pl. terhesség, szoptatás, vegán étrend.
Másodlagos vashiányt fokozott vasvesztés (nőknél leggyakrabban erős menstruációs vérzés, ritkábban bőr-, orr-, fogíny-, emésztőrendszeri vérzés következtében, illetve vasfelszívódási zavar (cöliákia, gyomorsavcsökkentő gyógyszeres kezelés, terhességi hányás) idézhet elő.
Funkcionális vashiány állhat fenn gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulcerosa, diverticulitis) esetén, amikor a vasraktárak a szervezet számára hozzáférhetetlenné válnak. 
Anémia (vérszegénység) esetén a hemoglobinszint a normál populációra jellemző érték alá csökken. Az anémia nem egy betegség, hanem a csontvelő működésének tükrözője. Oka leggyakrabban a vérképzéshez szükséges tényezők (pl. vas, folsav, mangán, kobalt, réz, B6-, B12-, C-vitamin, esszenciális aminosavak, eritropoetin, tiroxin, androgén hormonok) hiánya: ekkor a csontvelőben nem képződik elegendő hemoglobin (oxigénszállító vérfehérje) a vörösvérsejt-előalakokban. További okok: fokozott vörösvérsejt-pusztulás, vérvesztés vagy véreloszlási zavar ("lépmegnagyobbodás"). 90%-ban vashiány, 5%-ban folsavhiány, további 5%-ban az egyéb okok állnak az anémia hátterében.
Szűrés, diagnosztika: Az előbbiekben említett panaszok, tünetek, betegségek, ill. várandósság esetén laborvizsgálattal történik (vérkép, vas, ferritin, transzferrin, transzferrin-szaturáció, szolubilis transzferrin-receptor, CRP) a pótlás mielőbbi megkezdése, a szövődmények elkerülése érdekében! Várandósoknál 30 alatti ferritin, 110 (I. trimeszter) illetve 105 (II-III. trimeszter) alatti hemoglobin, nem terhes nőknél 20 alatti ferritin, 120 alatti hemoglobin, szülés után 30 alatti ferritin, 100 alatti hemoglobin vashiányt jelez, amely prelátens, ha a vasraktárak üresek (csökkent ferritin, minden egyéb paraméter normális), látens, ha az energiatermelő folyamatokat katalizáló és a szabad gyököket semlegesítő enzimek elégtelenül működnek (csökkent ferritin, vas, MCV és transzferrin-telítettség, emelkedett TVK és transzferrin, normális hemoglobin és hematokrit), manifeszt, ha vérszegénység áll fenn (csökkent ferritin, vas, MCV, transzferrin-telítettség, hemoglobin, emelkedett TVK és transzferrin). (Amennyiben a terhesség előtti hemoglobin 140 felett volt, határérték alá nem csökkenő érték esetén is kialakulhat vérszegénység terhességben.) Terhességben a fehérvérsejtszám folyamatosan emelkedhet az ösztrogénszinttel párhuzamosa. A thrombocyta-szám csökkenhet a vérlemezkék élettartamának rövidülése miatt. Számos véralvadási faktor koncentrációja emelkedik az anyai vérben, összességében fokozódik a prokoaguláns aktivitás, és szülés után néhány nappal éri el a terhesség előtti szintet.
A vashiány nem betegség, hanem tünet, amelynek meg kell keresni az okát. Alapos kivizsgálást igényel, ugyanis pl. rendszeresen végzett negatív székletvértesztek esetén is előfordulhat krónikus vérvesztés. 
Vaspótlás. Önmagában étrend által gyakorlatilag nem lehet feltölteni a vasraktárakat. A vashiány megelőzésére napi 60 mg elemi vas bevitele ajánlott. A várandósság első trimeszterében a komplex vasvegyületek (pl. vas(III)-hidroxi-polimaltóz) javasoltak. A komplexben lévő ferri-vas felszívódása aktív, energiát igénylő folyamat, az elfogyasztott táplálék nem befolyásolja kedvezőtlenül. Manifeszt vashiányos anémia kezelésére terhességben is a vas(II)-sók részesítendőek előnyben, szájon át szedendő vaskészítménnyel (terápiás adagja napi 100-200 mg elemi vas pl. 320 mg vas(II)-szulfát formájában), azt minden más gyógyszertől legalább 2 óra különbséggel, a reggeli órákban, C-vitaminnal együtt bevéve. A vas(II)-sók felszívódását gátolják a tejfehérjék, a tojásfehérje, a magnézium, a kalcium, a kávéban és teában található tanninok, polifenolok. Krónikus betegségek (pl. Crohn-betegség) esetén szükségessé válhat az intravénás vaspótlás: vas(III)-tartalmú készítmény fiziológiás sóoldattal hígítva, lassú cseppszámmal. 
A vér hemoglobinszintje 2-3, a vaskészlet 4-6 hónap alatt normalizálódik megfelelő vaspótlás mellett. A terápia megkezdése után 2 héttel ellenőriztessük a Hgb-szintet, és jó terápiás válasz esetén min. 3 hónapig folytassuk a kezelést. A várandósság első harmadában a vas(II)-sók adása nem javasolt, az intravénás vaspótlás ellenjavallt, mert a túlzott mennyiségben jelen lévő vas is kóros: fokozza az oxidatív stressz intenzitását, a magas reaktivitású, toxikus szabad gyökök keletkezését a méhlepényben, amelyben az oxigénkoncentráció koraterhességben nagyon alacsony, a sejtek nem képesek számottevő antioxidáns aktivitást kifejteni, ezért a méhlepény kezdeménye és a magzat kifejezetten érzékeny az oxidatív stressz károsító hatásaira. 
Vaskészítmények éhgyomorra történő bevétele gyakran okoz hányingert, hasmenést, székrekedést, étvágytalanságot, puffadást. Ez csökkenthető étkezés közbeni bevétellel és fokozatos dózisemeléssel (pl. 1 hétig másnaponta 1 tabletta, majd hetente napi 1-1 tablettával emelve a napi adagot a szükséges dózisig), amely jobb vasfelszívódást és kisebb mértékű bélflóra-átalakulást eredményez. 
(Forrás: NEFMI)

A D-vitamin egy hormon, amely testünk számos folyamatához nélkülözhetetlen. Hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a kalcium- és foszforhasznosulás révén a csontozat, az izomzat, a fogazat épségéhez, ezért nagyon fontos szervezetünk megfelelő D-vitamin-ellátása. Előanyaga a bőrben képződik a napfény UV-sugárzásának hatására, ezt követően a májban, majd a vesében alakul át aktív molekulává (1,25-dihidroxi-kolekalciferol). Márciustól októberig 10 és 15 óra között napi 15 perc napfényen tartózkodás elegendő a szükséges 1500-3000 NE D3-vitamin képződéséhez. Hosszabb idejű napozás alatt akár 20000 NE D-vitamin is képződhet a bőrben, túlkínálat azonban nem alakulhat ki, mert túl sok UV-B sugárzás hatására inaktív anyagok keletkeznek az előanyagából. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D-hormon képzésére.
Ha a napfény-expozíció tartós hiánya (őszi-téli időszak) és/vagy a D-vitaminban gazdag élelmiszerek (zabpehely, gomba, narancslé, tojássárgája, tej, vaj, halak mája, halmájolaj, zsíros halak, pl. lazac, tonhal, tőkehal, olajos halak, pl. szardínia, makréla, hering) nem kielégítő bevitele miatt a saját D-vitamin-termelés korlátozott, pótlás javasolt. 
Magyarországon a lakosság D-vitamin-ellátottsága jellemzően elégtelen. A táplálék gyakran nem fedezi a szükségletet, mivel a máj-, gomba- és halfogyasztás nem elterjedt hazánkban. Az átlagos magyar étrend napi 80 NE D-hormont tartalmaz, más országokban is csak 150 NE körüli. A zárt épületekben tartózkodás, a testet befedő ruházat, a fényvédő szerek használata miatt a szervezet saját D-vitamin-képzése sokaknál nem biztosított. Időskorban a bőr vékonyodása, sorvadása miatt csökken a D-vitamin termelése, tovább a csontritkulás és izomtömegvesztés miatt nő a csonttörések kockázata.
D-vitamin-hiány megelőzése céljából Magyarországon a téli időszakban gyermekenek napi 600 NE, felnőtteknek napi 2000 NE, elhízottaknak és 65 év felettieknek napi 2000-4000 NE bevitele javasolt. Napi 4000 NE adagolása több hónap alatt sem okoz anyagcserezavart. A kalciumszintet biztosan emelő dózis 10000 NE felett van, ez kerülendő. A normál tartomány felső határa a keringő vérben 225 ng/ml, a biztosan mérgező koncentráció 360 ng/ml. Várandósság alatt az optimális D-vitamin-szinthez napi 2000 NE bevitele javasolt. Szoptatás idején az amerikai gyermekgyógyászok társasága napi 400 NE, a Hazai D-vitamin Konszenzus Konferencia 2016-os ajánlása napi 400-1000 NE bevitelét javasolja. 
Változókori tünetek, csontritkulás, vérzészavar, policisztás petefészek szindróma, mióma, meddőség, endometriosis, szoptatás, túlsúly esetén indokolt vérmintában megmérni a 25-OH-D-vitamin szintjét a hiány mértékének megfelelő pótlás érdekében, amely várandósok kivételével felnőtteknél lehet kezdetben heti egyszeri 30000 NE 4-12 héten át, majd naponta 2000-4000 NE főétkezés után.
A normál tartomány alsó határértéke 50/75 ng/ml. A megengedőbb 75-ös értékkel számolva is az EU 50 év feletti lakosságának 40%-a (ezen belül a 65 év felettiek 70%-a, a csontritkulásban szenvedők 90%-a), a 18-50 évesek 30%-a, a 18 év alattiak 50%-a D-vitamin-hiányos. A Közel-Keleten a muszlim nők 100%-a D-vitamin-hiányos a tradícionális öltözködés miatt. A mongol újszülöttek 60%-a osteomalaciával jön világra. A D-hormon hiányának kezdeti tünetei lehetnek: állandó fáradtság, gyakori gyulladásos megbetegedések, hátfájdalom, izomfájdalom, hajhullás, nehézkes sebgyógyulás, nyomott hangulat. A tartós hiánybetegség hozzájárulhat a következők kialakulásához: csontritkulás, csonttörések, ízületi betegségek, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus, magas vérnyomás, szezonális influenza, krónikus felső légúti betegségek, asthma bronchiale, depresszió, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, vastagbél-, emlő-, prostata-, petefészek-, méhnyak-, méhtest-, hasnyálmirigyrák. Becslések szerint ha mindenki csak napi 1000 NE D3-vitamint szedne, feleannyi vastagbélrák alakulna ki. 50 ng/ml alatti D-vitamin-szint az emlőrák kockázata kétszeres a normál D-vitamin-szinthez képest. Azoknál a nőknél, akik fiatal korukban a normál D-vitamin-szinthez elegendő időt töltöttek napon, 60%-kal kisebb eséllyel betegszenek meg később emlőrákban, illetve méhnyakrákban. Ha egy gyermek élete első évében D-vitamin-pótlást kap, 80%-kal kisebb eséllyel lesz felnőtt korában cukorbeteg. Változókorban a min. egy éven át tartó D-vitamin-pótlás 90%-kal csökkenti a felső légúti fertőzések kockázatát, és egyidejű fehérjepótlással, rendszeres testmozgással együtt segít az izomerő megőrzésében, a csontok állapotának megóvásában. Segíthet a változókori hormonhiány okozta hüvelysorvadás következményeként jelentkező hüvelyi égő érzés, viszketés, fájdalom kezelésében. Ugyanez a kockázatcsökkenés 50%-nak adódott mongol és japán gyerekeknél. Elhízott D-vitamin-hiányos embereknél pótlást követően a cukorbetegség rizikója 30%-kal csökken a többi kockázati tényezőtől függetlenül. A D-vitamin hiánya 50%-kal növeli a szívinfarktus rizikóját.
A várandósok D-vitamin-hiánya növeli a terhességi cukorbetegség, a terhességi magasvérnyomás-betegség (preeclampsia), a magzati növekedési elmaradás, a koraszülés, az alacsony születési súly, a gyermekkori fogszuvasodás, a későbbi cukorbetegség, magas vérnyomás és vastagbélrák kockázatát.
A havivérzés alatt jelentkező extrém alhasi görcsös fájdalom ugyanolyan eredményesen szüntethető meg D-vitamin-pótlással, mint nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, így elkerülhetőek az utóbbiak által gyakran okozott emésztőrendszeri mellékhatások, miközben a D-hormonnak számos egyéb jótékony hatása is van a menstruációs fájdalom csökkentésén túl. 
A D-hormon serkenti a petefészkek tüsző- és sárgatesthormon-termelését, a petevezetékek működését. A vér D-vitamin szintje jó összefüggést mutat a petefészkek D-vitamin tartalmával. Szintjének emelkedése elősegíti a teherbe esést mind természetes, mind asszisztált módon, PCOS és endometriosis esetén is. Pótlása csökkenti az inzulinrezisztenciát, az endometriotikus gócok kialakulását, segíti a ciklus szabályossá válását, a pete- és hímivarsejtérést, a megtermékenyülést és a beágyazódást is. Hiányának jelentős szerep tulajdonítható PCOS esetén az inzulin-érzéketlenség (rezisztencia), a vércukorháztartás zavarának kialakulásában. Hiányának mértéke összefügg az endometriózisos panaszok súlyossági fokával. Hiánya gyakran észlelhető alacsony tesztoszteronszinttel és kevéssé mozgékony hímivarsejtekkel rendelkező férfiaknál.
A világ legtöbb fejlett országában jellemző átlagosan 40-50 ng/ml-es D-vitamin-szintet 70-100-ra emelve a lakosság körében az alábbi egészségnyereség becsülhető: 
- combnyaktörések számának 26%-os csökkenése,
- 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának 78%-os csökkenése,
- rosszindulatú daganatok (emlő, méhnyak, méhtest) előfordulásának 35%-os csökkenése,
- az influenza előfordulásának 90%-os csökkenése,
- az össz-mortalitás 10%-os csökkenése. 
Mindez az anyagiakat tekintve (az egyesült államokbeli adatokat a magyar viszonyokra adaptálva): az éves D-vitamin-pótlás 30 milliárd forintos költsége évi 200 milliárd forintos megtakarítást eredményezne a magyar egészségügynek.
/Forrás: D-vitamin-pótlás a mindennapi gyakorlatban/

A nők felénél életük során legalább egyszer kialakul hólyaghurut (akut szövődménymentes cystitis), amelynek hátterében az esetek 90%-ában a normál bélflóratag Escherichia coli baktérium által okozott húgyúti fertőzés áll. (Az E. coli a születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbél nyálkahártyáján, ahol fontos élettani funkciót tölt be a B- és K-vitamin termelésével, illetve a normális bélflóra egyensúlyának fenntartásával.)
A 40 év alatti nőknél évente  25%-os gyakorisággal fordul elő húgyhólyaggyulladás (cystitis) és/vagy húgycsőgyulladás (urethritis). Az esetek 80%-ában a panaszok 2 éven belül kiújulnak.
A leggyakoribb tünetek: alhasi fájdalommal, húgycsőtáji csípő-égő érzéssel kísért, gyakori vizelés, sürgető vizelési inger, esetleg akaratlan vizeletvesztés, véres vizelet. Fontos a kórkép elkülönítése a hüvelygyulladástól (bakteriális vaginózis/gomba-candidiasis, amelyre hüvelyi viszketés, irritációérzés, folyás jellemző) és a vesemedence-gyulladástól (pyelonephritis, amelyre láz, elesettség, derék-/vesetáji fájdalom esetén kell gondolni.
Hajlamosító, komplikáló tényezők:
- Női anatómia: a húgycső rövid, külső nyílása a normálisan számos mikroorganizmust tartalmazó hüvely és végbél közelében van.
- Szexuális aktus: a mechanikai hatás elősegíti a kórokozók bejutását a húgycsőbe, a húgyhólyagba.
- Új szexuális partner (normál flóraalkotó baktérium és nemi úton terjedő kórokozó, azaz STI forrása is lehet).
- Spermicid készítmények használata terhesség elleni védekezésre.
- Gyermekkorban előforduló alsó húgyúti fertőzés.
- A medencetájék kihűlése (felfázás): az alacsony hőmérséklet hozzájárul a baktériumok húgyúti nyálkahártyafelszínen való megtelepedéséhez (a hideg felületen való üldögélés, a túl vékony ruházat/lábbeli, a derekat szabadon hagyó ruházat, vizes fürdőruha viselése miatt az erek összeszűkülnek, romlik a keringés, ilyenkor kevesebb, a kórokozókkal szembeni védekezésben fontos szerepet játszó immunsejt jut a húgyúti nyálkahártyához, emiatt a baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni, elszaporodni, gyulladást okozni). 
- A hüvelygyulladás (vaginitis), a természetes hüvelyflóra egyensúlyának felborulása (bakteriális vaginózis) - pl. "intim mosakodó", hüvelyzuhany, spermicidek, antibiotikumkezelés hatására - gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben.
- Alacsony ösztrogénszint: menopauza, szoptatás, hormonális fogamzásgátlás, kemoterápia következtében jelentkezhet. Ösztrogénhiány következtében csökken a normál flórát dominánsan alkotó tejsavbaktériumok aránya, a hüvelyhám elvékonyodik, vérellátása, ellenállóképessége romlik, ezért nő mind a hüvelygyulladás, mind a hólyaghurut kockázata. Ez ösztrogéntartalmú hüvelytablettával és Lactobacillus-törzseket tartalmazó probiotikumokkal megelőzhető.
- Várandósság.
- Anyagcserezavarok. Pl. a cukorbetegség rontja a szervezet immunrendszerének működését, ezért is fontos diétával, gyógyszeres kezeléssel megfelelő tartományban tartani a vércukorszintet.)
- Húgyúti gócot képező urológiai megbetegedések. Pl. fertőzött vesekő, a húgyúti rendszer anatómiai vagy funkcionális rendellenessége, vizeletretenció, állandó katéter.
- Méhsüllyedés, hólyagsérv (prolapsus).
- Autoimmun betegségek, immunszuppresszív gyógyszerek.
Diagnózisa felállítható a tünetek megléte és a hüvelyi folyás, irritáció hiánya alapján, bizonytalanság esetén a magyar nyelven is elérhető heveny hólyaghurut kérdőív, vizelet tesztcsík segítségével. Vizelettenyésztés várandósság, a kezelést követő 4 héten belül nem szűnő vagy visszatérő tünetek esetén javasolt. Amennyiben rendelkezésre áll tenyésztési eredmény, célzott antibiotikus kezelés alkalmazandó.
Kezelés
Az antibiotikum-felírások 15%-ára húgyúti megbetegedések miatt kerül sor (második leggyakoribb a légúti betegségek után).
A húgyúti fertőzések kezelése során az antibiotikumadás előnyei egyértelműek, azonban túlzott és helytelen használatuk világszerte hozzájárul a baktériumok rezisztenciájának (gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képességének) növekedéséhez, ami nemcsak egyéni, hanem közegészségügyi szempontból is rendkívül veszélyes.
Az akut ellátás során felírt antibiotikumok 20-50%-a szükségtelen vagy nem megfelelő hatású, és károsíthatja a normális hüvely- és bélflórát, amelynek következtében ezen szervek védekezőképessége csökken, gyulladásos megbetegedésük gyakoribbá válhat. Az akut, sporadikus, nem komplikált alsó húgyúti fertőzések fele spontán, antibiotikum adása nélkül is meggyógyul. A hólyaghurut kezelésének sikerességéhez jelentősen hozzájárulnak a nem antibiotikum alapú kezelési és megelőzési módszerek. Krónikus hólyaghurut általában nem megfelelően kezelt akut gyulladás talaján alakul ki. 
Antibiotikum csak indokolt esetben szedendő, a lehető legkisebb dózisban és legrövidebb ideig, így csökkentve a rezisztencianövekedést és a hüvely-, bélflóra-károsodást. 
Ha a páciens megfelelő folyadékfogyasztás (3 liter/nap), D-mannóz, fitoterápia (pl. medveszőlő, mezei zsurló, csalán: vízhajtó hatásuk révén segítik, hogy a húgyutak mielőbb megtisztuljanak; tőzegáfonya: gárolja a bktériumok nyálkahártyához tapadását), non-szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen, diklofenák) szedése ellenére 48 óra elteltével sem válik panaszmentessé, megkezdendő a gyógyszeres terápia: foszfomicin, nitrofurantoin vagy várandósok esetén cefuroxim.
/Hazánkban a szulfametoxazol+trimetoprim a magas rezisztencia miatt nem javasolt. A fluorokinolonok - pl. ciprofoxacin, levofloxacin - adását az Európai Gyógyszerügynökség 2019. óta szigorúan szabályozza mellékhatásaik, rezisztencianövelő, negatív ökológiai hatásaik miatt. Az amoxicillin/clavulansav sem ajánlott, mivel kevéssé hatékony, káros a normál flórára és ugyancsak negatív ökológiai hatású./ 
Ha a választott kezelés mellett a tünetek nem múlnak vagy fokozódnak, komplikáló tényező (terhesség, immunszuppresszió, cukorbetegség, húgyúti anatómiai eltérés, stb.) áll fenn, laboratóriumi vizeletvizsgálat javasolt, és a lelettel ajánlatos szakorvoshoz fordulni. Kerülendő a hüvelyváladékkal, bél-, bőrflórával való szennyeződést reggeli első középsugár vizeletminta adandó (zuhanyzást követően a vizelet első részét ki kell engedni, aztán felfogni a közepéből tiszta üvegbe, a végét szintén kiengedni).  
Visszatérő húgyúti fertőzés (fél éven belül legalább 2 vagy egy éven belül legalább 3) esetén az akut fellángolások megelőzésésre helyezendő a hangsúly elsősorban életmódbeli tanácsokkal:
- megfelelő folyadékfogyasztás (naponta 3 liter),
- vizeletürítés szexuális együttlét előtt és után (ne sodródjanak kórokozók a húgycső felől a hólyagba, a személyes higiénia betartása, a végbél tájékának megfelelő tisztítása székelés utánszükség esetén a székrekedés rendezése, a zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban gazdag étrend, szexuális együttlét előtt és után a vizeletürítés és a fokozott elővigyázatosság a tisztálkodás terén, új partner esetén az óvszerhasználat. Pamut fehérnemű viselése, gyógyszertári hipoallergén mosdókenőccsel való tisztálkodás javasolt. Kerülendő a mezítláb járkálás, a vizes fürdőruhában, hideg felületen ücsörgés, a túl vékony ruházat és lábbeli, a nedves vagy a derekat szabadon hagyó ruházat, a gyakori partnercsere és a spermicidek használata, a kávé, szénsavas italok, tea, alkohol, édesítőszerek, citrusfélék, vörösáfonyalé, szója, fűszeres ételek fogyasztása. Vizelési inger esetén célszerű azonnal vizeletet üríteni, nem szabad visszatartani.
Ha az életmódbeli tanácsok betartása nem elegendő, és kiújulások tapasztalhatóak, a nem antibiotikum-alapú megelőzés, immunerősítés részesítendő előnyben.
- nem antibiotikum-alapú immunprofilaxis (E. coli liofilizátumot tartalmazó gyógyszer).
- helyi ösztrogénkezelés (krém, hüvelytabletta) elsősorban menopauzásben lévő nőknél,
- a bőr-, hüvely- és bélflóra védelme, helyreállítása (Lactobacillus-tartalmú probiotikumok a hüvelybe és szájon át),
- A-, C- és D-vitamin rendszeres szedése,
- D-mannóz (gátolja a kórokozók megtapadását a húgyutakban).
- hólyaginstilláció (feltöltés hialuronsavval, kondroitin-szulfáttal).
- medencefenéki izomtréning.
Amennyiben az életmód-változtatás és a nem antimikrobiális intézkedések nem járnak eredménnyel, posztkoitális (szexuális aktus utáni) vagy folyamatos antibiotikumprofilaxist ajánlunk (10 naponta 3 g foszfomicin/napi 100 mg nitrofurantoin/napi 100 mg Sumetrolim/várandósoknak napi 250 mg cefuroxim).
Normálisan a húgyutakban nincsenek baktériumok, a tünetmentes baktériumürítést mégsem tekintjük kórosnak, sőt bizonyos mikroorganizmusok védő szerepe felmerült, tehát nem betegség, hanem gyakran előforduló kommenzális kolonizáció. Diagnózisa: 2 középsugaras vizeletmintából 100000/ml feletti baktérium mutatható ki. Általában nem szükséges kezelni, kivéve várandósság alatt és urológiai műtétek előtt.
A felső húgyúti fertőzés urológiai szakellátást igényel. 

Méhtükrözés (hiszteroszkópia) segítségével a hüvely, a méhnyakcsatorna, a méhüreg és a petevezetékek egyes eltérései vizsgálhatóak és gyógyíthatóak. Az ambuláns méhtükrözés (office hiszteroszkópia) a legmodernebb minimálinvazív orvosi eljárások közé tartozik. Altatás nélkül elvégezhető járóbeteg-rendelőben. Kényelmetlensége egy nőgyógyászati szűrővizsgálatéhoz hasonló. Speciális előkészületet nem igényel a páciens részéről. Az esetek többségében érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás nem szükséges, ezzel kapcsolatban figyelembe vesszük a páciensek igényeit. A páciensek egy része menzesz jellegű görcsölést tapasztal. Helyi érzéstelenítés lidokainnal (injekció/steril méhüregi gél), fájdalomcsillapítás non-szteroid gyógyszerekkel (tabletta, injekció), illetve gázzal (DINOX) történhet. A beavatkozást szülész-nőgyógyász szakorvos végzi egy hiszteroszkóp nevű eszközzel, amelyet a hüvelyen és a méhnyakon át vezet a méh üregébe, amelyet folyadék áramoltatása révén tágítunk. Kiegészítő eszközök (pl. olló, biopsziás fogó) is felvezethetőek. A beépített kamera és a csatlakoztatott monitor révén alkalmas a méhüreg belfelszínének megtekintésére nagyított képen. (A hagyományos méhtükrözéshez az eszköz vastagsága miatt a méhnyak tágítása szükséges, amely fájdalommal jár, ezért altatásban végzik. Ez előzetes műtéti kivizsgálást, vérvételt, altatóorvosi vizsgálatot, kórházi bennfekvést tesz szükségessé.)
Amennyiben a cél a panaszok és a nőgyógyászati ultrahangvizsgálat alapján vélt elváltozás felderítése, diagnosztikus, amennyiben annak kezelése, eltávolítása is szükséges, operatív méhtükrözésről beszélünk. Általában 30-60 percet vesz igénybe. 
A beavatkozás nőgyógyászati kivizsgálást követően, rendszeres menstruáció esetén közvetlenül a havivérzés elmúlása után, legkésőbb a ciklus 12. napján ajánlott végezni, rendszertelen vérzés, illetve vérzéshiány esetén bármikor (folyamatos vérzés esetén minél előbb), előző esti negatív terhességi teszt birtokában. 
A páciens utána otthonába távozhat. Speciális utókezelés nem szükséges, a normál életvitelhez azonnal vissza lehet térni. A páciens másnapra visszanyeri munkavégző képességét. Lábadozási idő, szexuális életre, ülőfürdőre vonatkozó tilalom nincs.

A hiszteroszkóp lehetőséget nyújt olyan elváltozások felismerésére, amelyeket más módszerekkel (pl. hüvelyi ultrahang, vakon végzett biopszia, curettage/kaparás) nem mutathatóak ki. Méhtükrözésre az alábbi esetekben lehet szükség:
- Ismétlődő vérzészavar, eredménytelen curettage (egészségügyi kaparás)
- Posztmenopauzában (változókor után) jelentkező hüvelyi vérzés
- Méhnyak- vagy méhüregi polip (nyálkahártya-növedék)
- Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, IUS) "elveszett" (ultrahanggal nem látható), panaszt okoz vagy elmozdult, és nem tudják eltávolítani (jelzőfonala nem elérhető)
- Ismétlődő vetélés:kettő vagy több terhesség sikertelenül végződik a 24. hét előtt
- Meddőségi kivizsgálás: a méhüreg alaki rendellenességeinek (pl. sövény/septum) felderítése, sz.e. korrigálása, összenövések oldása, submucosus miómák eltávolítása
- Lombikprogram előtt, illetve sikertelen beültetés (embriótranszfer) után
- Bizonyos citológiai eltérések
- Miómák egyes típusai (a méh belfelszínéhez közeli, méhnyálkahártya alatti, méhüregbe domborodó, abba kocsányon belógó göbök vérzészavart, beágyazódási nehézség következtében meddőséget okozhatnak)
- Krónikus kismedencei fájdalom
- Bizonyos citológiai eltérések
- Ultrahangvizsgálat során olyan méhelváltozás észlelése, amely esetében rosszindulatú daganat lehetősége, ezért méhnyálkahártya-mintavétel (endometrium biopsia) szükségessége felmerül szövettani vizsgálat céljából, a pontos diagnózis érdekében.

KONIZÁCIÓ (conisatio, kúpkimetszés), LEEP (hurokkimetszés, Loop Electrosurgical Excision Procedure)

A méhnyak szűrővizsgálat során kórosnak bizonyult területéből többféle módon vehető minta szövettani vizsgálatra: fájdalmatlan kolposzkóp-vezérelt biopsziával vagy helyi érzéstelenítésben/altatásban végzett kimetszéssel, azaz konizációval.
Kóros citológiai lelet esetén kolposzkópos vizsgálat során több nagyításban átnézik a méhnyak felszínét, különböző festéseket végeznek, és a látott kép alapján - kóros hámelváltozás gyanúja esetén - biopsziát, szövetmintát vesznek egy speciális eszközzel a méhnyakból patológiai elemzés céljából, amely pontos diagnózist ad. Nem szűrőmódszer, csak indokolt esetben végzendő.
A konizáció egy műtét, amely során a méhnyakból kúp alakban kimetszik a kóros megjelenésű területet elváltozástól mentes szélekre törekedve. Megfelelő kimetszéssel rákelőző állapot esetén teljes gyógyulás biztosítható megelőzve a magas kockázatú HPV-fertőzés terjedését, a kóros méhnyakhámsejt-osztódás súlyosbodását. HPV-szűrés 8 héttel a műtét után ajánlott, gyakran már ekkor negatív leletet, jó eredményt kapunk. Rosszindulatú daganat esetén további beavatkozásra lehet szükség. 
A konizációt általában elektromos kaccsal (loop) végzik (LEEP): ennél a módszernél rádiófrekvenciát használnak vágásra és vérzéscsillapításra, varróanyagot nem használnak. Kacskonizáció terhesség alatt is elvégezhető, amennyiben a beavatkozás halasztása a fennálló betegség természete miatt nem javasolt.
Ritkábban indokolt hidegkés-konizáció végzése, amely szikével történik, előnye a legjobb minőségű szövettani minta, hátránya, hogy a műtéti sebet varratokkal szükséges zárni, ez hegesedést és a méhszáj elzáródását okozhatja.
A beavatkozás általában kevesebb, mint egy óráig tart. A páciens helyi érzéstelenítés esetén fél órás, altatás esetén 6 órás megfigyelés után otthonába távozhat. 1-2 napig gyenge hüvelyi vérzés, enyhe alhasi fájdalom jelentkezhet utána. 4 hétig pihenés javasolt, kerülendő a megerőltető testmozgás, a behatolásos szex, a tamponhasználat és az ülőfürdő. Mint minden műtét, a konizáció is jár műtéti kockázattal: felléphet utóvérzés, sebgyógyulási zavar, gyulladás, hegesedés, lehetnek szövődményei: a menstruációs váladék nehezített távozása a méhüregből, krónikus folyás, szexuális fájdalom. Ezért fontos, hogy konizáció csak akkor történjen, ha elkerülhetetlen, precíz és alapos kivizsgálást követően, kolposzkópos kép és biopsziás szövettani lelet birtokában.
Azt, hogy melyik technikát alkalmazzák, a páciens kórtörténete, a méhnyakszűrés eredménye, a kolposzkópos kép, illetve a HPV- és biomarkertesztek eredményei határozzák meg. Gyermeket tervező pácienseknél konizációt csak akkor ajánlott végezni, ha súlyos (CIN2 vagy annál rosszabb) rákelőző elváltozás bizonyított vagy annak kockázata magas, ugyanis a beavatkozás kismértékben ronthatja a méhszáj zárófunkcióját, ezáltal későbbi várandósság esetén a koraszülés, a méhszáj-elégtelenség, a késői vetélés és az idő előtti burokrepedés kockázata nő. 
A méhnyakkaparás csak indokolt esetekben, meghatározott szakmai elvek alapján ajánlott.
A méhnyak tágítására és a méhtest kikaparására rendkívül ritkán van szükség, az esetek nagy részében felesleges.

A terhességi cukorbetegség (GDM-gestatios diabetes mellitus) olyan, a várandósság során észlelt szénhidrátanyagcsere-zavar, amely terhesség során alakul ki (az esetek 90%-a) vagy a várandósság előtt is fennállt, csak nem ismerték fel (10%). Hazánkban jelenleg minden tizedik várandósságra jellemző, az utóbbi 20 évben előfordulása megduplázódott. Tünetet nem okoz, szűrésére cukorterhelést alkalmazunk: terheléses glükóztolerancia teszt (OGTT) végzendő a várandósság 24-28. hetében, fokozott GDM-kockázat (megelőző szénhidrátanyagcsere-zavar, 35 év feletti életkor, elhízás - 30 feletti testtömegindex, PCOS, magasvérnyomás-betegség, cukorbeteg rokon, ikerterhesség, asszisztált reprodukcióval létrejött terhesség, korábbi terhesség során GDM, koraszülés, halvaszületés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel vagy min. 4000 grammal született gyermek) esetén a 16-18. terhességi héten. Koraterhességben (12. hétig) még nem érvényesül a várandósság diabetogén, inzulinszükségletet növelő hatása. A 12. hétig csökken, majd a 18. hétre éri el a terhességi előtti szükségletet, aztán tovább fokozódik a terhesség végéig, ezért ez az időszak alkalmas a terhesség előtt kialakult anyagcserezavarokkiszűrésére az éhgyomri/randomvércukorszint mérésével. A 20. hét után már érvényesül a terhesség diabetogén hatása, így a valódi GDM diagnosztizálható.
Az OGTT helyes kivitelezése: reggel (ébredés után 1 órán belül), éhgyomorra (min. 10 órás koplalást követően), az előző 3 napon a szokásos, min. 150 g szénhidrátot tartalmazó étrend és átlagos fizikai tevékenység után, 75 g glükózt 3 dl vízben feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva 0 és 120 perces glükózértékek mérése. A határértékek a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlásokban is többször változtak az elmúlt években, az alábbiakban a Magyarországon 2020-tól érvényes ajánlás értékei olvashatóak.
7 mmol/l feletti random vagy éhgyomri, illetve 11 feletti terhelést követő 2 órás glükózérték cukorbetegséget jelez.
5,6-6,9 mmol/l éhgyomri, illetve 7,8-11 mmol/l 2 órás terheléses érték esetén terhességi diabéteszről(GDM), csökkent glükóztoleranciáról beszélünk.
Korai felismerésük, kezelésük az anya és a magzat lehető legjobb egészségi állapotának biztosítása, a szövődmények (az anyánál terhességi magasvérnyomás-betegség, későbbi életkorban cukorbetegség kialakulása, a gyermeknél szív-, gerinc-, arc-, húgyúti fejlődési rendellenesség, méhen belüli növekedési elmaradás/sorvadás, elhalás, nagy születési súly, újszülöttkori alacsony vércukorszint, légzészavar, későbbi cukorbeteség, szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása) megelőzése érdekében fontos. Következő terhesség esetén a GDM ismétlődése 30%-os. A gondozó orvos feladata a beteg felvilágosítása ezekkel kapcsolatban. 
A kezelés első és legfontosabb eleme az életmódváltás: megfelelő étrend kialakítása a fizikai aktivitáshoz igazítva (mind tápanyag- és kalóriatartalmát, mind időzítését tekintve), napi 5 étkezésre elosztva (a gyakori, alkalmanként kis szénhidrátbevitel az étkezések utáni vércukorcsúcs mérséklését szolgálja). Rendszeres testmozgás az edzettséghez igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve). Várandósoknak a nem terhesekhez képest reggelire kevesebb, tízóraira ugyanannyi vagy kicsit több szénhidrát fogyasztása javasolt. Az első trimeszterben összesen naponta 140-160 g szénhidrát, 1500-1600 kcal bevitele testtömegtől függően (22-35 kcal/ttkg). A második trimesztertől 1750-1900 kcal/nap.
Ha az életmód-terápia nem elegendő a megfelelő vércukorszint fenntartásához, gyógyszeres kezelés (inzulin) javasolt a terhesség végéig, 4 hetente laboratóriumi (HbA1c, TSH) és diabetológiai ellenőrzés, otthoni vércukormérés, diétás és vércukornapló vezetése mellett. A kezelési célértékek terhesség vállalása előtt: 3,5-5,3 mmol/l éhgyomri glükóz, 6,5% alatti HbA1c, 290 alatti fruktózamin, 130/80 alatti vérnyomás, szükség esetén fogyás, ezek elérése előtt megfelelő fogamzásgátlás, napi 400 ug folsav, 2000-4000 mg myo-inositol, 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt. Terhesség alatt: 3,5-5,5 mmol/l éhgyomri, 7 mmol/l étkezés utáni, 6,1 alatti 120 perces terheléses glükóz, 6% alatti HbA1c, 170-220-as fruktózamin, 110-129/70-79 Hgmm vérnyomás, napi 800 ug folsav, 2000-4000 mg myo-inositol, 2000 NE D-vitamin, 100 mg aszpirin szedése, 18-19. héten magzati fejlődést ellenőrző ultrahang, 20-22. héten kiterjesztett magzati szívultrahang, 28-36. héten 4 hetente magzati növekedést ellenőrző ultrahang, 34. héttől NST javasolt. Cukorbeteg várandósok terhességének befejezése a 37(+0)-38(+6) terhességi héten ajánlott folyamatos CTG, óránkénti vércukor-ellenőrzés és glükóz-inzulin infúzió adása mellett. 
A szülést követően naponta mérni kell a vércukorszintet kiszűrendő, hogy cukorbetegségről van-e szó. Ha igen, diabetológiai gondozás, terápia-beállítás javasolt. Ha terhességi diabétesznek bizonyult az anyagcserezavar, javasolt szülés után 6 héttel és 1 év elteltével, ezután 2 évente háziorvosi ellenőrzés, laborvizsgálatok (OGTT éhgyomri és 120 perces vércukor- és inzulinértékekkel, HOMA-index, TSH, HbA1c, lipidek), EKG, prediabétesz esetén életmód-terápia fél évenkénti ellenőrzés mellett, ennek sikertelensége, illetve cukorbetegség kialakulása esetén diabetológiai gondozás. 
Cukrobeteg páciensnek általában nem javasolt várandósság az alábbiak esetén: kezelésre nem reagáló, látást veszélyeztető retinakárosodás, vesefunkció csökkenését okozó vesekárosodás, ér-, idegkárosodás, súlyos ischaemiás szívbetegség, 10% feletti HbA1c. Természetesen mindig egyéni megítélés szükséges.

Terhesség, szülés, szoptatás és COVID-19 (SARS-CoV-2), védőoltások

A várandósság során fellépő vírusfertőzések (Herpes, Rubeola, CMV, Varicella, Parvovírus, Zikavírus) okozhatnak magzati rendellenességeket, és befolyásolhatják a terhesség kimenetelét is. Az anya fertőződése előidézhet súlyos anyai megbetegedést, idő előtti méhösszehúzódásokat (vetélést, koraszülést), magzati növekedési és fejlődési zavart (pl. halláskárosodást, látászavart). Közvetlenül magzati fertőzést nem okozó vírusok (influenza) is okozhatnak idegrendszeri és szívfejlődési rendellenességeket, ha a megbetegedés a szervfejlődés korai időszakában, az első trimeszterben több napig tartó magas lázzal jár. Hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága. A korábbi koronavírus-járványok (SARS-CoV-1, MERS-CoV) azt mutatták, hogy várandósok és magzataik vonatkozásában egyaránt kifejezetten rossz kimenetellel kell számolni, magas volt az intenzív ellátásra szorulók aránya, és a halálozás helyenként elérte a 35%-ot. 
A COVID-19-fertőzés következtébenmegbetegedett várandósoknál jellemző tünetek: láz, köhögés, nehézlégzés, torokfájás, fáradtság, izomfájdalom. A tüdőgyulladás miatti intenzív osztályos ellátás szükségessége gyakoribb, mint nem terhes fiatal nőknél! A SARS-CoV-2 járvány idején a méhen belüli magzati elhalások gyakorisága emelkedett. A kismamák megbetegedésének megelőzése érdekében a várandósgondozás során minimalizálni kell az orvos-beteg találkozásokat. Ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl. Anyai megbetegedés esetén a szülés idejének megválasztását nem befolyásolja a fertőzés, sőt ajánlatos a teljes felépülést megvárni az újszülött és az egészségügyi személyzet védelmének érdekében. A bőr-bőr kontaktus nem ellenjavallt, a magzatmáz eltávolítása az első 24 órában továbbra sem ajánlott. Magzatvízből, méhlepényből, köldökzsinórvérből eddig nem mutatták ki a vírust, anyáról magzatra terjedés nem ismert. Anyatejből sem izolálták még a vírust. A szoptatás továbbra is támogatandó, mert bár nagyon szoros kontaktust jelent, az anyatej az újszülött immunrendszerére rendkívül jó, pótolhatatlan hatást fejt ki!

COVID-19 elleni és egyéb védőoltások várandósság és szoptatás idején, terhesség vállalása előtt

A COVID-19-fertőzés megelőzhető! A fertőzés következtében megbetegedettek emelkedő száma és körükben a súlyos szövődmények növekvő aránya indokolttá teszi a terhességet tervezők és a várandósok mielőbbi beoltását! A megbetegedés potenciálisan súlyos következményeinek veszélye felülmúlja a védőoltás feltételezett kockázatait! A  várandósság mint természetes módon megváltozott immunitással járó állapot a vírusfertőzésekkel szembeni gyengült védekezőképesség révén önmagában kockázati tényező. A cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, az elhízás várandósok esetében is extra kockázatot jelent. Megfelelő mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre, hogy várandósság előtt és alatt nem lép fel több nem kívánatos esemény az oltás miatt, mint az egyéb populációban. Tervezett várandósság esetén minél előbb, már fennálló várandósság esetén a 12. és 36. hét között adandóak az mRNS vakcinák. Két oltás között min. 3 hét teljen el.
A vakcina védelmet biztosít az anya számára a súlyos következményekkel járó megbetegedéssel szemben, a magzati keringésbe átjutó ellenanyagok révén pedig a születendő gyermek számára is. A COVID-19 mRNS védőoltások (Moderna, Pfizer Comirnaty) biztonságossági vizsgálatai több ezer várandós véletlenszerű beoltásával és követésével zajlottak. Élő kórokozót egyik COVID-19 elleni oltás sem tartalmaz. Az oltási szövődményeknek sokkal kisebb a kockázatuk, mint a fertőzésnek! Emellett az oltás idáig nem okozott magzati fejlődési rendellenességet, természetesen az utánkövetéses vizsgálatok tovább folynak. Szülés után bármikor olthatóak COVID-19 ellen a szoptató anyák. A szoptatás nem képez ellenjavallatot, az oltóanyag nem választódik ki az anyatejbe.

Kifejezetten javasolt az influenza elleni védőoltás felvétele is gyermekvállalást tervezők és várandósok esetében egyaránt. Az influenza elleni vakcinák biztonságosak és évek óta ajánlottak ezen populáció számára. Évtizedes tapasztalat alapán kimondható, hogy az anya oltásának nincs hátrányos hatása sem a várandós, sem a gyermek számára, ugyanakkor bizonyított egészségvédő és betegség-megelőző hatása van mind a várandós, mind a gyermek számára!

Várandósság idején és azelőtt tehát kifejezetten javasolt a COVID-19 és az influenza elleni oltás, adható a tetanusz, a veszettség és a hepatitisz A elleni vakcina. 
Családtervezőknek és várandósok környezetében élőknek a COVID-19 és az influenza elleni védőoltásokon túl ajánlottak: bárányhimlő, mumpsz, kanyaró, rózsahimlő és szamárköhögés elleni (emlékeztető) oltás. 
Az inaktivált oltóanyagok biztonságosak terhesség és szoptatás alatt.
Az élő, legyengített kórokozót tartalmazó oltások az elméleti rizikó miatt terhesség alatt nem adhatóak, és beadásuk után 4 héttel vállalható terhesség. Ugyanakkor a rendkívül alacsony gyakorlati rizikó miatt terhesség-megszakítás oltás miatt nem indokolt.
Rutinszerűen nem javasolt oltások terhesség alatt: hepatitisz B, meningococcus, hastífusz, HPV elleni vakcina.
Nem adható oltások terhesség alatt: sárgaláz, mumpsz, kanyaró, rózsahimlő, kullancs-encephalitisz. 
A szoptató anyák a sárgaláz elleni vakcina kivételével szabadon olthatóak.
Várandósok környezetében élőknek bármilyen vakcina szabadon adható.

Kóreredet
A fokozott szőrnövekedésnek a jelenség hátterétől függően több típusa létezik.
A hypertrichosis a szőrzet megerősödését jelenti, általában családi hajlam áll a hátterében.
A hirsutismus férfias jellegű szőrzet megjelenése nőknél. Fokozottan termelődő férfi nemi hormonok (androgének) okozzák, amelyek kis mennyiségben normálisan is termelődnek a női szervezetben (petefészkek, mellékvesék). A nők 10%-át érinti. Erős és sötét színű szőrzet jelenik meg olyan testtájakon, ahol az elsősorban férfiakra jellemző: az arcon, a mellkason, a hason, a háton. Kísérő tünetek lehetnek: pattanások (acne), hajhullás, férfias kopaszodás (homlok, halánték), a hang mélyülése, a menstruáció elmaradása, a ciklusok rendszertelenné válása, férfias típusú (hasi/"alma") elhízás. Az emelkedett androgénszint hátterében különféle hormonális betegségek állhatnak, pl. PCOS (policisztás petefészek szindróma), Cushing-szindróma, CAH (congenitalis adrenalis hyperplasia).
Virilisatio esetén a férfias típusú szőrnövekedéshez más, egyébként férfiakra jellemző eltérések is fennállnak.
Diagnosztika
A fokozott szőrnövekedésnek kitett területek megtekintésekor már felmerülhet betegség gyanúja. A diagnosztikában szükséges a férfi nemi hormonok és a mellékvesehormonok szintjének meghatározása vérvizsgálat útján (labor, vérvétel), a petefészkek ultrahangvizsgálata (nőgyógyászati vizsgálat) és a mellékvesék vizsgálata (hasi ultrahang - radiológus, szükség esetén CT).
Kezelés
Kozmetikai kezelés
Lézeres szőrtelenítés: a szükséges alkalmak száma bőrtípustól, szőrszíntől függ. A legjobb konstelláció a világos bőr-sötét szőr. 
SHR-Super Hair Removal
Fogamzásgátlók
Az ösztrogéneket és antiandrogén hatású gesztagén hormonokat (dienogeszt, drospirenon, klormadinon, ciproteron) tartalmazó tabletták, amelyek gátolják a petefészkek androgéntermelését is az ovuláció gátlásán túl. Látható javulás kialakulásához hónapok szükségesek.
Mellékvese-betegség esetén endokrinológiai gondozás javasolt. 

A hajhullás kialakulása
Az életkor előrehaladtával - nemre való tekintet nélkül - az emberek kb. felének elkezd ritkulni a haja. Fokozott hajvesztéssel bizonyos életszakaszokban szinte mindenki szembesül fiatalabb korban is (pl. szülés után 3-5 hónappal). A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű (naponta több, mint 100 hajszál elvesztése) és a kihullott hajszálak helyén nem nő új, így a hajkorona csökkenése észlelhető, amely nemcsak kozmetikai gondot, hanem lelki, önbecsülési problémát is okozhat. A hajhullás (alopecia) jelentkezhet foltokban vagy szétszórtan. Mindkettő maradandó kopaszodáshoz vezet, ha a szőrtüszők és a bennük található hajhagymák elpusztulnak. Ha a hajhagyma nem pusztul el, csak sejtjeinek osztódása szűnik meg egy időre, átmenetileg fokozott hajhullás és kopaszság alakul ki, amely kezelésének célja a hajszálakat létrehozó sejtek osztódásának, a keratinképzésnek és a hajas fejbőr anyagcseréjének a serkentése. 
A hajnövekedés ciklikus. A haj növekedési fázisa, az anagén fázis 2-6 évig tart. Ezt követi a katagén fázis, amikor a haj gyökere elsorvad, aztán a hajhagyma átmegy telogén fázisba, amely 5-6 hétig tart, utána a haj kihullik, és a hajhagyma újra anagén fázisba kerül.
A női mintázatú hajhullás kialakulása a mai napig nem tisztázott. Szerepe lehet az emelkedett androgénszinteknek (férfi nemi hormonok). Valószínűleg így van ez olyan betegségekben, ahol férfi nemi hormonok túlsúlya áll fenn (pl. PCOS). Más esetekben viszont teljesen normális androgénszintek mellett alakul ki fokozott hajvesztés. Mindezekre tekintettel a női mintázatú hajhullásnak két típusát különböztetjük meg. Az egyik típusban az androgénszintek emelkedését találjuk (androgénfüggő női mintázatú hajhullás), a másik típusban ezek a normál tartományban vannak (androgénfüggetlen női mintázatú hajhullás). Felmerülnek genetikai tényezők is, sikerült azonosítani bizonyos génmutációkat, amelyek női mintázatú hajhulláshoz vezetnek, de egyértelmű öröklődési mintázatot még nem tudtak megállapítani.
Az általában mind a férfiaknál, mind a nőknél a 40-es évektől kezdődő, a fejtetőn és a halántékon induló hajritkulást androgén alopeciának nevezzünk. Androgén alopeciában a haj anagén fázisa egyre rövidebb lesz, a hajhagymák mérete egyre csökken, a hajszálak egyre vékonyabbá válnak, és a haj egy idő után már nem nő olyan hosszúra, hogy kibújjon a bőrfelszín fölé. Hátterében genetikai hatást feltételeznek, mert erősen kopaszodó apák fiúgyermekei gyakran korán kopaszodnak. E felismerésnek különösen a megelőzésben lehet fontos szerepe. A kopaszodás első jele férfiaknál a halántékvonal visszahúzódása, majd a homlokon és a fejtetőn megfigyelhető hajritkulás. Nőknél a hajritkulás elsősorban a fejtetőt érinti, a menopauza után a folyamat felgyorsulhat, de a férfiakkal ellentétben teljes és végleges kopaszodáshoz nem szokott vezetni. A női szervezet is termel férfi (androgén) hormonokat a mellékvesékben és a petefészkekben. Nem is a tesztoszteron, hanem annak aktív változata, a dihidrotesztoszteron (DHT) okozza a jelenséget. A szervezetben termelődő tesztoszteron az 5-alfa-reduktáz enzim hatására alakul át aktív formává, dihidrotesztoszteronná (DHT), amely kapcsolódik a szőrtüszők sejtjein található speciális receptorokhoz, és olyan folyamatokat indít el, amelyek hajhullást okoznak: a hajhagymák sorvadnak, a hajnövekedési ciklus lerövidül, a tüsző egyre kisebb lesz, a hajszál elvékonyodik, szerkezete megváltozik, hossznövekedése lelassul, fénytelenné, pigmenthiányossá válik, ugyanakkor a hajhagymák általában sokáig csak sorvadnak, de nem pusztulnak el, ez reménykeltő a hajnövesztés és a regeneráció szempontjából. Azon férfiak, akik az 5-alfa-reduktáz enzim ritka hiányával születnek, nem kopaszodnak. Máig ismeretlen okból a homlokon, a fejtetőn és a halántékon lévő hajhagymák egyénenként eltérő mértékben dihidrotesztoszteron-érzékenyek. Ez a hormon más testtájakon a szőrzet erősődését okozza. A dihidrotesztoszteron-érzékenység genetikalilag meghatározott, mértéke a kopaszodás és a szőrösödési hajlam egyik fontos tényezője. Szerepet játszik benne az androgénreceptorok emelkedett száma, fokozott érzékenysége, az 5-alfa-reduktáz enzim túlzott aktivitása.
Hajhullást kiválthatnak: 
- hormonális (endokrinológiai) eltérések (kortizolszint-, prolaktinszint-emelkedés, pajzsmirigybetegség, elhízás),
- nem kóros hormonális állapotok (szülés után, szoptatás alatt, csecsemőkorban),
- nem hormonális betegségek (májprobléma, autoimmun betegségek, vitiligo),
- gyulladásos góc a szervezetben (pl. fog, íny, epehólyag, mandula),
- gyógyszerek (véralvadásgátlók, fogamzásgátlók, fogyókúrás gyógyszerek, penicillamin, kemoterápia),
- nyomelemhiány (vas, cink, réz), vitaminhiány (A, B), fehérjehiány, vitamin-túladagolás,
- nagy lelki, fizikai megterhelés, tartós stressz,
- vegyszerek (ólom, hajfesték).
- seborrhoea: a fejbőrön a kóros faggyúképződés következtében elszaporodhat a zsírsavakat termelő Pytirosporum ovalis nevű gomba, amely a száraz korpa kialakulásáért felelős. A túlzott faggyútermelés folyamatos hajvesztést, kellemetlen, viszkető érzést, gyors hajzsírosodást okoz.

Kivizsgálás, kezelés
A hajvesztés kezelése akkor igazán hatásos, ha megfékezi a hajhullást és elősegíti a hajnövekedést. A kezelés módját mindig a kiváltó ok határozza meg, ezért a kivizsgálás célja ennek felderítése. A kivizsgálás része a nemi szervek, az emlők vizsgálata, a testtömegindex meghatározása, a vérnyomásmérés, a hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, máj-, vesefunkció, vas, ferritin, transzferrin-szaturáció, sTfr, CRP, glükóz, inzulin, koleszterin, triglicerid, FSH, LH, TSH, fT3, fT4, prolaktin, ösztradiol, tesztoszteron, dihidrotesztoszteron, androsztendion, SHBG, DHEA, DHEAS), szükség esetén képalkotók (röntgen, CT, MR). Fejbőrgyulladás, hegesedés, pikkelyek jelenléte arra utal, hogy a hajhullást bőrgyógyászati betegség okozza, vagy a női mintázatú hajhullás fejbőr-rendellenességgel társul. Amennyiben kérdéses a diagnózis, a bőrgyógyászok által végzett dermatoszkópia, sz.e. a fejbőrbiopszia segíthet elkülöníteni a hajhullás hátterében meghúzódó egyéb okokat.
Betegségek következtében jelentkező hajhullás esetén javulás az alabbetegség megfelelő kezelésétől várható.
Kerüljük a fejbőrt irritáló hajformázók, hajfestékek és a hajvasaló használatát. Fontos a gyakori hajmosás (a kezelés az első heteiben naponta). Amennyiben a tünetek hetekig fennállnak, súlyosbodnak, bőrgyógyászhoz, nőgyógyászhoz, endokrinológus hozavasolt fordulni.
Gyógyszerszedés, illetve hajfesték, hajvasaló túl gyakori használata esetén a kiváltó ok elhagyását követően általában néhány hónapon belül érzékelhető javulás, a hajvesztés csökkenése, később a hajtömeg növekedése. 
Régóta használják a fűrészpálma gyümölcsét és gyökerét a vizeletkiválasztó rendszert érintő betegségekben. Mára igazolódott, hogy egyik hatóanyaga, a beta-sitosterol gátolja a tesztoszteron-átalakító 5-alfa reduktáz enzim aktivitását, más hatóanyagai pedig gátolják a dihidrotesztoszteront a receptorához való kötődésében. A szer ezért alkalmas mind prosztata-megnagyobbodás, mind hajhullás kezelésére a csalángyökérhez és a tökmagolajhoz hasonlóan. A csalánkivonat ezért állandó összetevője a különféle hajápoló szereknek és hajnövesztő teáknak. 
Az életmód és a táplálkozás ugyancsak fontos tényező, bár olykor ezen a legnehezebb változtatni. Fontos a vitamin-, ásványianyag- és nyomelempótlás, sokszor ugyanis a szénhidrátdús, friss zöldségekben szegény táplálkozás mellett ezek (pl. vas, cink) krónikus hiánya alakul ki, amelynek sok más egészségügyi probléma mellett a hajhullás is következménye lehet. A túlsúly és a mozgásszegény életmód magas inzulinszintet és magas szabad tesztoszteronszintet eredményez, amely növeli a haj szempontjából káros dihidrotesztoszteron-szintet. A testmozgás és a kalóriabevitel csökkentése csökkenti az inzulinszintet, ez megnöveli a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) szintjét, amely így csökkenti a szabad tesztoszteron szintjét azt megkötve a vérben, vagyis kevesebb dihidrotesztoszteron tud képződni. A rendszeres testedzés fokozza a fejbőr vérkeringését és oxigén-ellátottságát, ami serkenti a hajnövekedést. Ugyanezt a célt szolgálják a fejbőrbe injektálható, vérbőséget okozó anyagok.
Számos hajvesztést mérséklő sampon van forgalomban. A ketokonazol gombaellenes szert tartalmazók serkentik a hajnövekedést, csökkenti a férfias hajhullást: egyrészt gátolják a dihidrotesztoszteron hormon termelődését, másrészt csökkentik a Malassezia gomba szaporodását, ami fejbőrgyulladást, korpásodást és kopaszodást okoz, harmadrészt a gombaellenes és hormonális hatástól független hajnövesztő hatásuk is van. Hat hónapos, napi rendszerességgel alkalmazott 2%-os ketokonazol sampon jelentős hajdúsulást eredményez. Legjobb úgy használni, hogy a habosított sampont pár percig a fejen hagyjuk. Megfigyelések szerint a kőszénkátrány-tartalmú sampon is hatásos a hajhullás ellen, mivel valamelyik hatóanyaga antiandrogén hatású.
A minoxidil hajnövesztő hatását véletlenül ismerték fel. Eredetileg értágító vérnyomáscsökkentőnek fejlesztették ki, s az alkalmazás során derült ki, hogy fokozott szőrnövejedést (hipertrichózist) eredményezhet. A kezelés megkezdése utáni pár hétben átmenetileg erősödhet a hajhullás. Felléphet viszketés, korpásodás, illetve az arcbőrön fokozott szőrnövekedés. Tapasztalat szerint az izotretinoin-tartalmú gyógyszerek 2%-os minoxidil oldattal vagy 5%-os habbal történő együttes alkalmazása fokozott hatást eredményez. 
Antiandrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók (ciproteron, drospirenon, dienogeszt, klormadinon) és a vízhajtóként is használt spironolakton jó hatásúak lehetnek nők androgén típusú hajhullása esetén. A kombinált fogamzásgátlók lehetséges mellékhatásai közé tartozik a menstruációs ciklus (átmeneti) szabálytalansága, a súlygyarapodás, az emlőérzékenység, a fejfájás, a libidócsökkenés, a deprimált hangulat és a hányinger, a trombóziskockázat emelkedése. A spironolakton lehetséges mellékhatásai közé tartozik a fejfájás, a libidócsökkenés, a vérzészavar, a fáradtság és az emelkedett káliumszint.
A hosszú hajciklus (több éves növekedési, néhány napos átmeneti és pár hónapos nyugalmi fázis) miatt rendszerint több hónapos kezelésre van szükség, az eredmény általában 3-6 hónap elteltével értékelhető. A tesztoszteronszint csökkentése a hajhullás megállítására nem járható út a tesztoszteron sok más fontos hatása miatt, ráadásul a vizsgálatok többsége szerint a kopaszodó férfiak vagy ritkuló hajú nők jelentős részében nem is magasabb a tesztoszteronszint.
További lehetőség a hajhagymákon lévő dihidrotesztoszteron-receptorok bénítása vagy az 5-alfa-reduktáz enzim gátlása, mert ekkor nem termelődne dihidrotesztoszteron. Az első enzimgátlót, a finasteridet eredetileg prosztata-megnagyobbodás kezelésére fejlesztették ki, mert a dihidrotesztoszteron az egyik felelőse e mirigy jóindulatú megnagyobbodásának. Hamarosan kiderült, hogy a szert szedőknél csökken a kopaszodás, sőt hajvisszanövés tapasztalható. Egy nagy vizsgálatban napi 1 mg finasterid a férfiak 66%-ánál új haj növekedést idézett elő, 83%-ánál megállította a hajvesztést. Gondos vizsgálatok alapján mondhatjuk, hogy 1 mg finasteridnek semmiféle káros mellékhatása nincs a férfi hormonális működésére nézve, nagyobb adag szedésével kapcsolatban felmerült, hogy szexuális diszfunkciókat eredményezhet. Termékeny korban lévő nőknél a kezelés alatti esetleges teherbeesés súlyos kockázatot jelent a magzatra nézve, posztmenopauzában ez a veszély már nem áll fenn. Egy vizsgálatban a nem kívánt terhességet megelőző fogamzásgátlóval együtt alkalmazva 12 hónapos kezelés során csökkentette a hajhullást. A vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy valószínűleg olyan nőknél válik be a finasterid, akiknél magas a dihidrotesztoszteron szintje. A finasteridet külföldön hajnövesztőként forgalmazzák (Magyarországon vényköteles prosztatagyógyszer). Legalább két évig kell szedni, hogy látható hatást fejtsen ki, és ha abbahagyják, pár hónap múlva ismét ritkulni kezd a haj.
Akinek a kémiai beavatkozások nem használnak, és nem tud beletörődni kopaszodásába, választhatja a fejbőrtetoválást vagy a hajátültetést, a fejbőr nem érintett területeiről az érintett területekre történő terminális hajszálak átültetését: leggyakrabban a kopaszodás szempontjából legkevésbé érintett tarkóról kimetszenek egy hajas bőrcsíkot, melyet apró szigetekre szeletelnek. A hajhiányos helyeken apró bemetszéseket végeznek, és mindegyikbe ültetnek egy hajszigetet. A több órás műtét során kb. 800 szigetecskét ültetnek be. Sikeraránya elérheti a 95%-ot. A hajhagymák az átültetés után 2-3 hónappal kezdenek működni. Mivel ezek a tarkóról származó hajhagymák kevésbé dihidrotesztoszteron-érzékenyek, a későbbiekben nem fenyeget a kopaszodás.

Az emlők önvizsgálatát korábban havonta egyszer javasoltuk. Legalkalmasabb erre a menstruációt követő néhány nap, mert ekkor a legpuhábbak az emlők a ciklus folyamán, könnyen áttapinthatóak, és nem nyomásérzékenyek. Tükörrel szemben állva először a törzs mellett leengedett, majd a fej fölé emelt karokkal tekintsük meg az emlőket több irányból. Figyeljük meg a bőr esetleges elváltozásait. Ezt követően először álló helyzetben, a bal kart a fej fölé emelve, jobb kézzel tapintsuk át alaposan, körkörös mozdulatokkal a bal mellet csomót, göböt keresve, majd fordítva, a másik oldali mellet is. Háton fekvő helyzetben ismételjük meg a tapintást. Az emlő és a hónalj között, illetva a hónaljárokban elhelyezkedő nyirokcsomók vizsgálatához először az egyik, majd a másik kart a fej fölé kell emelni, majd a törzs mellett oldalra leengedni, és a másik kézzel áttapintani a hónaljárkot. Végül ellenőrizzük, hogy van-e váladékozás a mellbimbókra gyakorolt enyhe nyomás hatására. A talált elváltozások többsége nem rosszindulatú, de csak szakorvosi és képalkotó vizsgálat után állítható fel a diagnózis!
Haladéktalanul forduljon orvoshoz, ha:
-csomót, göböt tapint a melleben vagy a hónaljban,
-megváltozott a mell formája,
-a mellbimbó tartósan behúzódik,
-bőrelváltozást (redő, gödröcske) tapasztal,
-váladékozást észlel!
Magyarországon szervezett emlőszűrés keretében 45 éven felüli nőknél kétévente történik emlőszűrés komplex emlővizsgálattal, tehát fizikális vizsgálattal, mammográfiával és ultrahanggal. A legújabb szakmai ajánlás szerint 40 éves kortól évente javasolt az emlőszűrés, ez az önvizsgálatnál sokkal hatékonyabb a fokozott odafigyelést igénylő képletek azonosításában.
Elsőfokú rokonnál előforduló rosszindulatú emlődaganat esetén ennél fiatalabb kortól rendszeres ellenőrzés ajánlott, az MR részesítendő előnyben.

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

I. A tájékoztatás módja
1. Jelen tájékoztató (továbbiakban: Adatkezelési Tájékoztató) a Dr. Rencsi Márta (mint egyéni vállalkozó és mint a Rencsi Med Kft. ügyvezetője) nőgyógyászati magánrendelésének keretében igénybe vehető szolgáltatások (továbbiakban: Szolgáltatás) során felmerülő személyes adatkezelésre vonatkozik. Az Adatkezelési Tájékoztató a Dr. Rencsi Márta által követett adatkezelési elveket és gyakorlatot, az általa kezelt személyes adatok típuskörét, az adatkezelés célját, valamint az érintettek jogai gyakorlásának lehetőségeit rögzíti.
2. Dr. Rencsi Márta jogosult az Adatkezelési Tájékoztatót a Felhasználók tájékoztatása mellett egyoldalúan is módosítani, amely rendelkezések a Szolgáltatás közzétételt követő első használata alkalmával válnak hatályossá az adott Felhasználóval szemben. Az adatkezelés megváltozása nem jelentheti a személyes adatok céltól eltérő kezelését.

II. Az adatkezelés elvei
1. Dr. Rencsi Márta a rögzített személyes adatokat a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályokkal az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel –, az adatvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, uniós jogi aktusokkal, valamint a reklámszabályozással és egyéb jogszabályokkal összhangban kezeli.
2. Az Adatkezelési Tájékoztatóban használt kifejezéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmező rendelkezései között meghatározott fogalmak szerint kell értelmezni.
2.1. Az adatkezelő:
Dr. Rencsi Márta egyéni vállalkozó, székhely: 3554 Bükkaranyos, Patak út 7. Adószám: 66258915-1-25, illetve:
Rencsi Med Kft., székhely: 3554 Bükkaranyos, Patak út 7. Adószám: 26758648-1-05, Cégjegyzékszáma: 05-09-031870.
E-mail: info@drrencsi.hu. Webtárhely-szolgáltató: Olé Informatika Kft.
2.2. A kezelt személyes adatok köre: családi és utónév, születési dátum, lakcím, TAJ, telefonszám, emailcím.

III. Dr. Rencsi Márta adatkezelésének célja a szolgáltatásnyújtás, amelynek körében cél:a) a Felhasználók azonosítása, a többi Felhasználótól való megkülönböztetése, a Felhasználóval való kapcsolattartás, illetéktelenek személyes adatokhoz való hozzáférésének megakadályozása;b) a jogszabályok által elrendelt adatkezelések és adatszolgáltatások teljesíthetősége;c) Dr. Rencsi Mártával szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatók részére az egészségügyi ellátás során az Érintett informált beleegyezésével, illetve kifejezett kérésére történő laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges, a Felhasználó által szóban és írásban közölt, a 2.2. pontban felsorolt személyes és további egészségügyi adatokat kiadja.

IV. Adatkezelés jogalapja
1. A személyes adatok Dr. Rencsi Márta általi felvétele és kezelése a Szolgáltatást igénybe vevő Felhasználó önkéntes hozzájárulásán alapul a Szolgáltató honlapján keresztül, illetve az Érintett által személyesen, a rendelkezésre álló nyomtatványok kitöltésével. A Felhasználó a hozzájárulást az adott Szolgáltatás igénybevételével (pl. weboldal megnyitása, egészségügyi adatok megadása) adja meg.
2. A 14. életévét be nem töltött kiskorú és az egyébként cselekvőképtelen Felhasználó nevében a törvényes képviselő adhat hozzájárulást.
A 14. életévet betöltött, de 16. életévét még be nem töltött kiskorú, valamint az egyébként korlátozottan cselekvőképes Felhasználó a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával adhat hozzájárulást az adatkezeléshez. A 16. életévét betöltött kiskorú Felhasználó önállóan adhat hozzájárulást, jognyilatkozata érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Dr. Rencsi Mártának nem áll módjában a hozzájáruló személy jogosultságát ellenőrizni, illetve a törvényes képviselő nyilatkozatának tartalmát megismerni, így a Felhasználó, illetve törvényes képviselője szavatol azért, hogy a hozzájárulás megfelel a jogszabályoknak. Dr. Rencsi Márta a Szolgáltatás használata esetén a törvényes képviselő megfelelő hozzájárulását megadottnak tekinti.
3. A Felhasználó szavatol azért, hogy a Szolgáltatás során harmadik természetes személyekről megadott, hozzáférhetővé tett személyes adat kezeléséhez az érintett hozzájárulását jogszerűen beszerezte.
4. A felvett személyes adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában Dr. Rencsi Márta a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, illetve saját vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön  hozzájárulás nélkül, valamint a Felhasználó hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
5. A személyes adatok Dr. Rencsi Márta által történő felvétele és kezelése eltérő rendelkezés hiányában a Felhasználó önkéntes hozzájárulásán alapul.

V. A személyes adatok valódiságáért, pontosságáért kizárólag a Felhasználó tartozik felelősséggel.

VI. Adatkezelés időtartama1. Az adatkezelés megszűnésére okot adhat az adatok Felhasználó általi vagy általa kezdeményezett törlése, egyéb érintett által kezdeményezett törlés, a Felhasználási Feltételek Felhasználó általi megsértése, a Szolgáltatás megszüntetése, a bíróságok, hatóságok adattörlést, adatmegsemmisítést elrendelő végrehajtható ítélete, határozata.2. Dr. Rencsi Márta–a Felhasználási Feltételek eltérő rendelkezése hiányában – a Felhasználó hozzájárulásának visszavonásáig kezeli.

VII. Adatkezeléssel kapcsolatos jogok, jogorvoslati lehetőségek
A. Adatok módosítása, törlése, zárolása1. A Felhasználó/Érintett bármikor módosíthatja vagy kérelmezheti adatainak helyesbítését info@drrencsi.hu e-mail címen.2. A Felhasználó személyes adatait Dr. Rencsi Márta akkor törli, ha kezelése jogellenes; az adatkezelés célja megszűnt; vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt; azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elrendelte; vagy ha az adatkezelés hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki.
B. Tájékoztatás
1. A Felhasználó bármikor jogosult tájékoztatást kérni a Dr. Rencsi Márta által azadott Szolgáltatással összefüggésben kezelt, rá vonatkozó személyes adatokról. Dr. Rencsi Márta a Felhasználó kérelmére tájékoztatást ad a Felhasználóra vonatkozó, az adott Szolgáltatással összefüggésben általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Dr. Rencsi Márta a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül adja meg a kért tájékoztatást.
2. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve jogszabály felhatalmazása alapján más szervek megkereshetik Dr. Rencsi Mártát tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett. Dr. Rencsi Márta a megkereső szerv részére - amennyiben a pontos célt és az adatok körét megjelölte - a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat rendelkezésre bocsátja.
3. A Szolgáltató cookiet és web beaconst (webjelzőket) nem használ és kezel, honlapja külső szerverről érkező hivatkozásokat, webanalitikaieszközöket nem tartalmaz.
C. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen1. A Felhasználó tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen,
1. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a Dr. Rencsi Mártára vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve az ún. kötelezőadatkezelés esetét;
2. valamely törvényben meghatározott egyéb esetben.
Ha Dr. Rencsi Márta a Felhasználó tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és az esetleges adattovábbítást is - megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett Felhasználó személyes adatát korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az adatkezelést (pl. számviteli) törvény rendelte el, az adatkezelő a Felhasználó adatát nem törölheti, viszont a személyes adatot nem továbbítja az adatátvevő részére, ha a tiltakozással egyetértett, vagy bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.
D. Igény bejelentése
1. Email útján.
2. Amennyiben az igény benyújtására email útján került sor, a korábban Dr. Rencsi Márta részére az adott Szolgáltatással összefüggésben megadott email címről  érkezett igényt Dr. Rencsi Márta a Felhasználótól érkezett igénynek tekinti. Egyéb email címről, valamint írásban benyújtott igények esetén a Felhasználó akkor nyújthat be igényt, ha – jogszabály által meghatározott módon – megfelelően igazolta felhasználói minőségét.
3. Amennyiben Dr. Rencsi Márta adatkezelése nem az érintett hozzájárulásán alapul, hanem az adatkezelést harmadik személy visszaélésszerűen kezdeményezte, az érintett kérheti a rá vonatkozó, valamely Felhasználó által róla közzétett személyes adat törlését, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást személyazonosságának és a személyes adattal fennálló kapcsolatának megfelelő igazolása mellett.
4. A Felhasználó halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával illetve másolatának a megküldésével a Felhasználó bármely közeli hozzátartozója, illetve az, akit végrendeleti juttatásban részesített, kérheti a Felhasználóval fennálló kapcsolatának igazolása mellett a Felhasználóra vonatkozó adatok törlését, valamint jogos érdekének igazolása mellett az adatok továbbítását.
E. Jogorvoslati lehetőségek
1. Dr. Rencsi Márta akkor biztosítja a meghatározott, jogszabályok által előírt jogorvoslati igények előterjesztésének lehetőségét, amennyiben az érintett (akár Felhasználó, akár egyéb érintett) – jogszabály által meghatározott módon – megfelelően igazolja személyazonosságát és az érintett adattal fennálló kapcsolatát.
2. Bármely érintett a személyes adatainak kezelésével kapcsolatos vélt jogsérelem esetén az illetékes törvényszékhez, a fővárosban a Fővárosi Törvényszékhez is fordulhat vagy vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., ugyfelszolgalat@naih.hu, +36-1-3911400, www.naih.hu).