HPV
Humán Papilloma Vírus (szűrés, védőoltás, méhnyakrák)
A humán papilloma vírusok (HPV) közé száznál több vírustörzs tartozik, ezek egy része nemi úton (is) terjed.
Az alacsony kockázatú (low risk – LR) törzsek (6, 11) jóindulatú nemi szervi szemölcsöket (condyloma), a magas kockázatú (high risk – HR) törzsek (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) a méhnyak sejtjeinek kóros osztódását, rákelőző állapotot, méhnyakrákot okozhatnak. Utóbbiak szerepe bizonyított a méhnyakrák, a hüvelyrák, a szeméremtestrák, a péniszrák, a nyelőcsőrák, a gégerák és a kiújuló légúti papillomatosis kialakulásában. A méhnyakrákot az esetek több, mint 95%-ában a HPV valamely magas kockázatú típusával való tartós fertőzés okozza. Ezen vírusok szoros bőr- és nyálkahártya-kontaktussal terjednek, szexuális úton. Egyéb módon történő terjedésre egyelőre nincs bizonyíték. Az óvszerhasználat lényegesen csökkenti a HPV-fertőzés kockázatát, de nem biztosít 100%-os védelmet. A méhnyakrák közel 100%-ban megelőzhető a rákelőző állapotok korai felismerését célzó rendszeres szűrővizsgálat, óvszerhasználattal és védőoltással (ld. alább)! A szexuálisan aktív népesség 80%-a legalább egyszer találkozik élete folyamán (leggyakrabban 20-30 éves korban) valamely típussal. A felnőtt nők 25%-a HPV-fertőzött (a 20-24 éves krosztályben ez az arány 50%).
A fertőzésre hajlamosító tényezők: a korán megkezdett nemi élet, a szexuális partnerek száma, azok korábbi partnereinek a száma, szexuális kapcsolat olyan férfival, akiknek méhnyakrákos partnere volt, egyéb szexuális úton terjedő betegségek (Chlamydia, Herpes) jelenléte, dohányzás, legyengült immunrendszer. HPV-pozitivitás esetén egyéb szexuális úton átvihető fertőzésekre is tanácsos szűrővizsgálatot végeztetni. A HPV magzati fejlődési rendellenességet nem, de kiújuló légúti papillomatózist okozhat, ennek kialakulását a császármetszés csökkenti.
A rákelőző állapotok (ASC-US, ASC-H, LSIL, HSIL, CIN 1-3) szűréssel időben felismerhetőek, ezért a méhnyakszűrés citológiai vizsgálattal 21 éves kortól évente javasolt. 35 éves kor fölött a HPV-alapú szűrés sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos sejtkenetalapú, ezért 35 éves kor felett 3 évenkénti HPV-szűrés javasolt elsődleges szűrőmódszerként.
A negatív eredmény megbízhatóan garantálja, hogy a páciensnek a 3 év elteltével javasolt következő szűrési időpontig nagyon kicsi az esélye a súlyos fokú rákelőző állapot kialakulásának: 0,34% negatív HPV-teszt és 0,78 % negatív folyadék alapú citológia esetén.
A pozitív eredmény magas (92%) érzékenységgel azonosítja azokat a nőket, akiknek fokozott odafigyelés, fél évenkénti citológiai vizsgálat javasolt a rákelőző állapot kialakulásának emelkedett kockázata miatt. A fertőzöttek 10%-ánál jön létre tartós fertőzés (egy év elteltével még mindig kimutatható ugyanazon vírustípus a szervezetben). A HPV-pozitivitás még nem betegség! Az átmeneti fertőzésnek nincs rosszindulatú betegséget előidéző hatása. Az immunrendszer az esetek 70%-ában 1 év, 90%-ában 2 év alatt eradikálja a fertőzést. A vírushordozás átlagos ideje LR típusok esetén 8 hónap, HR típusoknál 13 hónap. Még tartós fertőzés esetén is nagyon alacsony a rosszindulatú folyamat kialakulásának valószínűsége, ugyanis a HPV-fertőzés tartós fennállása, perzisztálása során szükséges a vírus beépülése, integrációja a gazdasejt örökítő anyagába, DNS-ébe a fokozott sejtosztódás, valamint a DNS-javító mechanizmusok zavarának előidézéséhez. A rákmegelőző állapot által érintett páciensek többségénél soha nem jön létre rosszindulató daganat, ugyanakkor jelenleg nem tudjuk előre jelezni, kiknél történik ez meg. A daganat-keletkezéshez a vírusfertőzés mellett egyéb tényezők (pl. dohányzás, HIV-, Chlamydia trachomatis-fertőzés, autoimmun betegségek) is hozzájárulnak. Súlyos fokú rákelőző elváltozás (HSIL, CIN3) kialakulásának kockázata 3 év alatt 1/4 HPV 16-os, 1/9 HPV 18-as és 1/19 egyéb HR HPV-fertőzés fennállása esetén. Míg a dohányzás a tüdőrák kockázatát a nem dohányzók kockázatának 8-szorosára, a HPV 16 a méhnyakrák kockázatát 434-szeresére növeli. A súlyos fokú hámelváltozás kockázata egy év után 0,7% LSIL és 0,5% ASC-US esetén. Ugyanez 5 évet követően 2,3% LSIL és 2,6% ASC-US esetén.
A HPV-fertőzést megszüntető gyógyszeres terápia még nem áll rendelkezésre. A spontán gyógyulási arány magas, így alacsony kockázatú hámelváltozások esetén várakozó álláspont javasolt a páciensek szoros követésével, ismételt szűrésével (enyhe fokú hámelváltozás esetén fél év elteltével javasolt a citológiai mintavétel, egy év elteltével a HPV-teszt ismétlése). A gyógyulási arány javítható, a HPV-negatívvá válás arány növelhető immunerősítő hüvelygélekkel (Colpofix, Papilocare), amelyek elősegítik a vírus eradikálásában szerepet játszó sejtes immunválaszt, ezáltal a hámelváltozások regenerációját és a daganatképződés megelőzését az ún. „figyelmes várakozás” időszakában. Pl. Stentella és munkatársai 2017-es eset-kontroll tanulmánya során karboximetil-béta-glukánt tartalmazó gél 2 hónapos, havi 20-20 napos használatával az alacsony kockázatú citológiai eltéréssel rendelkező, kolposzkóposan negatív páciensek 98%-a kapott negatív citológiai és kolposzkópos leletet 12 hónap múlva, ugyanakkor az enyhe fokú hámelváltozást mutató csoportban ez 87% volt, amely mindkét csoportban esetében szignifikáns javulást jelent.
HPV elleni védőoltás
HPV-vel szembeni tartós védettséget a védőoltások biztosíthatnak, fertőzést követően nem alakul ki természetes immunitás. A legújabb, 9 komponensű oltás a szeméremtesti szemölcsök ellen (6, 11) és a leggyakoribb magas rizikójú HPV törzsek (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58) ellen is véd, tehát a méhnyakrák vonatkozásában 90%-os védelmet nyújt. Már nőgyógyászati rendelőnkben is elérhető, rendkívül kedvező áron (érdeklődni emailben lehet: info@drrencsi.hu). A védőoltások nem tartalmaznak élő vagy elölt vírusokat, sem a vírusok genetikai anyagát (DNS-ét), csak vírusszerű részecskéket, fehérjéket, amelyek aktiválják a szervezet immunválaszát, de fertőzést, betegséget nem okoznak. A védőoltás hatására termelődő antitestek megakadályozzák a vírusok hámsejtekbe jutását. A szexuális élet megkezdése előtt alkalmazva közel 100%-os biztonsággal megelőzhető az adott vírustípussal összefüggő betegség kialakulása, ugyanakkor a szexuális élet megkezdése után vagy korábbi HPV-fertőzés során/után sem késő a vakcináció. Felnőtt, szexuálisan aktív nőknél is csökkenti a méhnyakrák kialakulásának esélyét, újabb adatok szerint elősegíti a fertőzés gyógyulását, ezért minden nőnek ajánlott korosztálytól és korábbi HPV-fertőzéstől függetlenül. A nőgyógyászoknak, a háziorvosoknak, a védőnőknek és a szülőknek egyaránt felelősségteljes szerepük van a fiatalok megelőzésről való felvilágosításában. Fontos, hogy elmagyarázzák a fiataloknak és szüleiknek, mennyire hasznos a HPV elleni védőoltás (lehetőleg a nemi élet megkezdése előtt), a védekezés a nemi úton terjedő fertőzések ellen (óvszerhasználat) és a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat. Azokban az országokban (pl. Ausztrália), ahol a 12 éves lányok és fiúk régóta államilag finanszírozottan kapják a vakcinát, igazolódott, hogy az oltás jelentősen csökkenti a méhnyakrákos halálozást.A védőoltást felnőttkorban sem késő beadatni. Átvészelt vagy fennálló HPV-fertőzés esetén is kifejezetten ajánlott! Magyarországon a hetedikes lányoknak és fiúknak ingyenes a vakcina, szülői beleegyezéssel kérhető! Indokolt a férfiak oltása is, mert férfiakban is kialakulhatnak elváltozások, illetve a HPV-pozitív férfiak átadhatják a vírusokat női szexuális partnereiknek. Terhesség alatti alkalmazása kerülendő, bár beoltott várandósok magzatainál eddig nem figyeltek meg fejlődési rendellenességet. Szoptatás alatt is beadható. A rendszeres méhnyakszűrés javasolt az oltás beadása után is.
Gardasil 9 vakcina a rendelőben is elérhető, időpont-egyeztetés: info@drrencsi.hu
HPV és meddőség
Egyre több megfigyelés szól a HPV-fertőzés és a párok csökkent termékenysége közötti összefüggés mellett. Igazolódott a HPV-fertőzés és a károsodott sperma közti ok-okozati összefüggés. Ajánlott a donor sperma HPV-tesztelése. A vírusok fragmentációt okoznak a spermium DNS-ében. Meddőség miatt vizsgáltak körében a HPV-pozitiv férfiak spemiumainak DNS-e fokozottan károsodott a HPV-negatív férfiak spermiumaihoz képest. A meddő férfiak 16%-a HPV-pozitív. HPV-pozitív apa esetén a vetélés kockázata 4-szeres a HPV-negatív apák esetében tapasztalhatóhoz képest. A spermium fejéhez kötődő vírus bejut a petesejtbe, megjelenik az embrióban, és a sejtosztódási megzavarásával fokozza a vetélés és a koraszülés rizikóját. Ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott a párok HPV-tesztje. A HPV elleni oltás jótékony hatása miatt ilyen esetekben is megfontolandó.
Condyloma
Az alacsony rizikójú HPV-fertőzés okozta bőrnövedéket nevezzük condylomának, nemi szervi szemölcsnek. Ezek 90%-át a populáció mintegy 2%-ában kimutatható 6-os és 11-es törzs okozza. A szexuálisan aktív populáció 1%-ának van szemölcse elsősorban a nemi területeken, a szájüregben, a végbélben. A fertőzések kb. fele tehát tünetmentesen zajlik. A szemölcsök kialakulásának esélyét befolyásolja a szervezet védekezőképessége. Fertőzést követően nőknél 5-6, férfiaknál 11-12 hónap múlva jelentkezik a szemölcs. Kezelésére krioterápia (fagyasztás folyékony nitrogénnel – az Erzsébet Fürdőben végzem csütörtökönként), gyógyszeres kezelés külsőleg (triklórecetsav, Condyline – terhesség alatt ellenjavallt), műtéti eltávolítás vagy lézer jön szóba. Az enyhe elváltozások spontán gyógyulhatnak, azonban a tünetek hirtelen fellángolása, a szemölcsök gyors és növekedése gyakori. Ennek elkerülésére javasoljuk a mielőbb megkezdett kezelést. Fontos a környező bőrterület sérüléseinek (pl. borotválás) megelőzése.