Szűrővizsgálat

Fontosnak tartom a női egészség megőrzését, a szűrővizsgálatokat minden életkorban, hiszen ezáltal lehetséges bizonyos eltéréseket időben, még gyógyítható fázisban felfedezni. Minden nő szeretne tájékozott lenni saját egészségét illetően, ugyanakkor sokunknak nem könnyű intim problémákról beszélni. A nőgyógyászati vizsgálathoz deréktól lefelé kell levetkőzni, egy speciális, a szükséges testhelyzetet lehetővé tévő vizsgálóágyon először a külső nemi szervek, majd egy egyszer használatos, steril, műanyag feltáró eszköz segítségével a hüvely és a méhszáj megtekintése történik, amelyhez nagyítót (kolposzkóp) használunk. Rákszűrés céljából egyszer használatos mintavevő kefével kenetet készítünk a méhnyak külső és belső felszínéről leváló hámsejtekből (citológia). Ezt követően áttapintjuk a has és a hüvely felől a kismedencében elhelyezkedő belső női nemi szerveket (a méhet, a petefészkeket és a petevezetőket) esetleges eltérés, terhesség megállapításának céljából. A hüvelyi vagy hasi ultrahangvizsgálat a tapintással nem észlelhető képletekről is információt ad. Nőgyógyászati vizsgálat és hüvelyi ultrahangvizsgálat előtt célszerű a vizeletürítés és a tisztálkodás, a megelőző 24 órában a hüvelyöblítés és a szexuális aktus kerülése.

Magyarországon évente 400-500 nő hal meg máhnyakrákban. Az évente diagnosztizált 1000-1200 új beteg 25-30%-a járt előzőleg nőgyógyászati rákszűrésen, és negatív lett a citológiai eredménye. A negatív szűrési eredmények mögött negyven százalékban súlyos fokú rákmegelőző állapot bújik meg, és a következő szűrésig sajnos ki is alakulhat belőle rosszindulatú betegség. A méhnyakrákos esetek több, mint 95%-át magas kockázatú humán papillómavírussal (hrHPV) való tartós fertőzöttség okozza, a vírusfertőzés és a daganat közötti ok-okozati összefüggés bizonyított. A nőgyógyászoknak, a háziorvosoknak, a védőnőknek fontos és felelősségteljes szerepük van (lenne) abban, hogy elmagyarázzák a fiataloknak és szüleiknek, mennyire fontos megkapniuk a HPV elleni védőoltást, és később rendszeresen szűrővizsgálatokra járniuk. Azokban az országokban (pl. Ausztrália), ahol a 12 éves lányok és fiúk államilag finanszírozottan kapják a védőoltást, igazolódott, hogy 10 év elteltével drámaian csökken a méhnyakrákos halálozások száma. Az oltás beadatása viszont nem jelenti azt, hogy azoknak, akik megkapták – legyenek szexuális élet előtt álló vagy felnőtt nők -, többé nem kell szűrésre járniuk.
A magyar lakosság 60%-a egyáltalán nem vagy csak 5 évnél ritkábban jár méhnyakszűrésre, miközben legalább 3 évente lenne optimális. A citológiai vizsgálat nem mutatja ki a vírust, csupán a fertőzöttségre utaló sejtelváltozásokat észlelhet a kenetet vizsgáló citológus, patológus. A megbízhatóság fő korlátja a mintavétel (a hagyományos citológiai kenet nem feltétlenül tartalmaz daganatosan elfajult sejteket), illetve a kenet értékelése szubjektív. Tehát nem mindegy, ki, honnan, milyen eszközzel veszi le a mintát, hogyan keni ki, hogyan fixálja a kenetet, nem mindegy, hogy az előszűrő citológus mennyire jól festi meg, belekerültek-e azok a sejtek, amelyek tényleg kórosak, és az sem mindegy, hogy aki végül értékeli (citopatológus orvos), mennyi figyelmet fordít rá. A méhnyakrák kialakulása szempontjából magas kockázatú humán papillómavírusok kimutatása segít kiszűrni a nők azon 25-30%-át, akik fertőzöttségük miatt – negatív citológiai eredmény ellenére is – fokozottan veszélyeztetettek méhnyakrák és rákmegelőző állapotok szempontjából. A rendelőben elérhető Medserv+ kombinált szűrés a citológiai vizsgálaton túl a hrHPV jelenlétét is vizsgálja a mintában, nincs mintavételi hibalehetőség, a vírusvizsgálat teljesen automatizált, objektív, nincs bizonytalan, kétes eredmény. Ma már olyan molekuláris biológiai vizsgálatok kérhetőek a citopatológiai laboroktól (Medserv, Synlab), amelyek alkalmasak arra, hogy eldöntsék, a HPV-fertőzés csak átmeneti jellegű (ez azt jelenti, hogy a vírus megfertőzte a sejtet, megsokszorozza benne magát), vagy ún. transzformáló fertőzés áll fenn (a vírusfertőzés már kóros méhnyakhámsejt-osztódást, daganatképződést indított el). A biomarkerek segítségével értékelhető, hogy a fertőzés-rákmegelőző hámelváltozás-méhnyakrák folyamat mely stádiumnál tart, szükséges-e szövettani vizsgálat: műtét útján, a méhnyak gyanús területéből történő, fájdalmatlan  szövetminta-vétellel (biopszia) vagy súlyosabb esetekben műtéti kimetszéssel (konizáció) lehetséges. Utóbbi fokozza későbbi várandósság esetén a koraszülés, méhszáj-elégtelenség, a késői vetélés és idő előtti burokrepedés kockázatát. A méhnyak feltágítására és a méhtest kikaparására valójában rendkívül ritkán van szükség, gyulladást, összenövéseket okozhat, tehát az esetek nagy részében felesleges és nem javasolt. Gyermeket tervező, fiatal nők esetében ezért nagyon lényeges, hogy sebészeti beavatkozás csak indokolt esetben történjen. Végleges, pontos diagnózist a szövettani vizsgálat ad, ahol a sejteket a környezetükkel együtt lehet vizsgálni. A rákszűrés leegyszerűsítve arra hívja fel a figyelmet, hogy kell-e további kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
A Medserv+ teszt nemcsak azt mondja meg, hogy van-e HPV-fertőzés, hanem azt is, hogy a továbbiakban mikor, milyen vizsgálat, beavatkozás szükséges. A citológiai vizsgálat segít szűrni azt a néhány százaléknyi esetet, amikor HPV-fertőzés nem áll fenn. A hagyományos kenetnél érzékenyebb szűrőmódszer a folyadék alapú citológiai vizsgálat, amely megbízhatóbb eredményt ad, a mintavétel ugyanúgy történik. A sejtkenetalapú szűréshez hámsejteket kell lesodorni a méhnyak felszínéről és a méhnyakcsatornából. A HPV-szűréshez elég, ha a hüvelyből, a leváló sejtekből veszünk mintát, hiszen a HPV ott is jelen van. Emiatt az önmintavételi eljárás is nagy biztonsággal alkalmazható.
Az időben felfedezett esetek segítenek abban, hogy a rákos állapot kialakulása előtt, a folyamat korábbi stádiumában elvégezhessük a szükséges beavatkozásokat. A negatív Medserv+ eredmény 99,92%-os valószínűséggel garantálja, hogy nem alakul ki súlyos fokú méhnyakrák előtti állapot az elkövetkezendő 5 évben!

A citológiai minta (méhnyakkenet) sejtjeinek Bethesda-rendszer szerinti értékelése megmutatja, hogy rendellenesség esetén milyen eredetű (laphám vagy mirigyhám) és milyen fokú (enyhe vagy súlyos) eltérésről van szó. Az elváltozás természetétől, súlyosságától, kiterjedésétől függően javaslunk ellenőrző vizsgálatokat, mintavételt szövettani vizsgálat és a pontos diagnózis megállapítása céljából, valamint műtét útján történő szövet- vagy szerveltávolítást a súlyosabb elváltozások kialakulásának megelőzése érdekében. 
Néhány kifejezés jelentése, ami a citológiai leleten szerepelhet:
1. Negatív (nincs semmi baj),
2. Alacsony kockázatú eltérés (ASCUS: bizonytalanul megítélhető, módosult laphámsejtek, LSIL: enyhe fokban kóros laphámsejtek),
3. magas kockázatú eltérés (HSIL: súlyos fokban kóros laphámsejtek, ASC-H: nem zárható ki HSIL),
4. rosszindulatú daganat gyanúja (CIS: hámbeli laphámrák,
AIS: hámbeli mirigyrák), 
5. egyéb eltérések (pl. AGC: kóros mirigyhámsejtek).
ASCUS hátterében állhat csupán gyulladás, vagy alacsony kockázatú eltérés (CIN I), ritkábban súlyos fokú daganatmegelőző állapot (CIN III), de nagyon ritkán rosszindulatú daganat is. Ezért fontos egyéb vizsgálatokkal, speciális festésekkel, illetve kolposzkópos vizsgálattal és indokolt esetben célzott szövettani mintavétellel kiegészíteni a kivizsgálást.
A “méhszájseb” a méhnyakeltérések köznyelvi, de sajnos nőgyógyászok körében is elterjedt, pontatlan, szakmai téren kerülendő elnevezése. Az esetek többségében élettani jelenséget (metaplasia, átalakuló hám) takar: a méhnyakcsatornát bélelő hengerhám kikúszik a méhszáj külső, hüvely felől látható felszínére, amit eredetileg laphám borít. A jelenség oka nem ismert (valószínűleg hormonális), de nem tekintendő betegségnek, termékeny korú nőknél nagyon gyakori. Olykor viszont hátrányos következménye lehet a kellemetlen, krónikus folyás, a fokozott fogékonyság gyulladásra, mivel a hengerhám az eredeti laphámmal ellentétben érzékenyebb a hüvelyi hatásokra (kórokozók, szexuális aktus mint mechanikai hatás, érintés nőgyógyászati vizsgálat kapcsán, stb.). Szexuális együttlét után tapasztalható vérzés, ciklustól független pecsételés oka is lehet. Negatív méhnyakrákszűrési eredmény esetén az első teendő a hüvely normál flórájának helyreállítása, a hámregenerálódás elősegítése (pl. Papilocare hüvelygél). Ha a “méhszájseb” idővel (hónapok, évek alatt) visszanyeri eredeti laphámborítását, további tennivaló nincs. Nem hordoz fokozott betegségkockázatot, a méhnyakrák kialakulásának veszélyét sem növeli. Elsősorban a hüvely vegyhatásának változása miatt húzódik vissza a hengerhám méhnyakcsatornába, menopauzát követően teljesen láthatatlanná válik a hüvely felől nézve. külső behatásokkal szembeni ellenállása viszont nem megfelelő, ezért érintésre, szexuális együttlét során gyakran vérezgetést okozhat. Ha alapos vizsgálattal meggyőződtünk arról, hogy nincs daganatos elváltozás a vérezgetés hátterében, de rontja a páciens életminőségét, sor kerülhet az érintett terület fagyasztására (krioterápia) vagy lézeres kezelésére. A beavatkozást követően a sebet benövi a normális laphám. “Méhszájseb” alatt az esetek kis részében citológiai eltérést értenek, amely rendszeres orvosi ellenőrzést igényel.